Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-326

326. orsüAsfos ülés fcürnáf 5-ón, sieréán. 1890. 121 (Élénk helyeslés) ugy vélekedem, hogy a büntető eljárás tervezetével össze kell kötni a sajtó-eljárás reformját és teljes szabályozását is. (Élénk helyeslés.) Az egész sajtóeljárás nem más, mint egy speciális eljárás, melynek az általános büntető perrendtartásban vagy perjogban kell gyökereit és kiegészítő elemeit birni és attól csak annyiban tér el, a mennyiben az esküdtbíróság behozatala által — mert azt csak senki sem fogja képzelni, hogy ezt valaki eltörölni szándékoznék — az általános eljárásnak ki kell bővíttetnie oly határozatokkal, melyek az esküdtbíróság összealkotására, az elővizsgálatnak, főtárgyaiásnak az esküdtbíróság elé tartozó ügyeiben módosulására, valamint az esküdtbíróság által eldöntött ügyeknél a jogorvoslati rendszerre vonatkoznak. Ez eljárást az általános büntető eljárás rendszerébe óhajtom belefoglalni és akkor kérni a házat, hogy azt organicus összefüggésben tegye törvényhozási megalkotás tárgyává. Ennek az eljárásnak, t. ház, még az a baszna is lesz, hogy az által lehetővé válik az, hogy az esküdtbíróság behozatalának kérdése, a mely annyiszor emlegettetik e ház tárgyalásaiban a nélkül, hogy alapjs megvitatás jótéteményének következményeibenrészesült volna, akkor komolyan felvethető lesz és akkor a háznak és a törvényhozásnak igen könnyű s egyszerű módja lesz nemcsak a sajtó utján elkövetett bűncselekményekben, de egyéb bűnügyekben is behozni abban a városban, a melyben jónak találja azon egyszerű okból, hogy miután össze van olvasztva az esküdtszéki eljárás az általános büntető perrendtartással, ha a törvényhozás bölcsesége ugy ítéli, hogy az esküdtbíróság intézményét más bűnügyekre is ki kell terjeszteni: ez az életbeléptetési törvénynek néhány rendelkezésébekerül, mert maga az, a mi ahhoz szükséges, tudniillik a pontosan szabályozott eljárás, készen terjesztetik a törvényhozás elé. Itt alkalmat veszek magamnak áttérni az esküdtszéki intézményre, (Halljuk !) bár Polónyi t. képviselőtársam azt mondta, ha én nem vallom magamat az esküdtszék barátjának, akkor azon a párton az igazságügyi költségvetést jövendőben nem fogják elfogadni. Nem akarok annak a vizsgálatába menni, hogy csakugyan elhatározta-e a párt, hogy eltekintve az igazságügyi politika minden egyéb kérdésétől; eltekintve mindentől, a mi egyáltalán egy költségvetésnél elöntő szempont lehet: egy költségvetés elfogadását pusztán attól teszi függővé, hogy vájjon az azt előterjesztő minister egyetlen egy intézménynek, a mely nem is elsőrendű — bár igen fontos — kérdés, "barátjának vallja-e magát vagy sem ; eltekintve mondom ettől, ha majd a költségvetés élnem fogadása ezzel a tekintettel indokoltatnék és ha én ezen a EÉPVH. KAPLÓ. 1887—92. XVI. KÖTET. helyen leszek, akkor én részemről véleményemet ezen indokolás helytelenségéről — a mint már előre megmondottam — elő fogom terjeszteni; hanem talán elhiszi a t. ház, hogy nem épen ennek a fenyegetésnek a nyomása alatt. Polónyi Géza: Mi sem félünk az ön fenyegetésétől, legyen meggyőződve! (Mozgás jobbfelől.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: Kérem, én mindenek felett ily ráfogást el nem fogadok. En azt a pártot és senkit azon a párton nem fenyegettem eddig soha és nem is fogok ezután sem; (Helyeslés a szélső balon) mert vagy egyeznek a nézeteink és akkor, gondolom, alap sem volna rá — már a miben egyeznek — vagy különbözni fognak. Az csak nem fenyegetés, t. képviselőtársam, ha azt mondom, hogy én a magam nézeteit akkor a netán ellenkező nézetekkel szemben érvényesíteni fogom akarni. (Helyeslés.) Elfogadom a bírálatot a magaméra, de megbírálom a másét. (Helyeslés.) Talán lehet köztünk elég összeütközési pont, talán nem fog lenni; de ha azt méltóztatik mondani, hogy az én fenyegetéseimtől nem félnek, a mikor én soha nem fenyegettem és nincs is szándékomban, ezt egyszerűen, mint reáfogást, el nem fogadom. (Helyeslés jobb felöl.) De, t. ház, az egy kissé fenyegetőleg hangzott, megengedem, talán nem ugy volt gondolva ; ha azonban az mondatik : „ne számítson arra, hogy ezeken a padokon elfogadjuk az igazságügyi költségvetést", ebben van valami olyanforma. (Derültség és tetszés jobbfelöl.) Bármiként legyen is, ennek tekintetbe vétele nélkül megragadom az alkalmat az esküdtszékről nézetemet nyilvánítanom. (Halljuk!) Azok közé tartozom, a kik tisztán büntető igazságszolgáltatási szempontból — pedig foglalkoztam az esküdtszékkel — az esküdtszékek kizárását a büntető perrendtartásból nemcsak nem fogadják el, de sőt azt tartják, hogy az egy lényeges complementuma a büntető bíráskodás teljes kifejlettségének. Hanem előre is, a nélkül, hogy ennek bővebb indokolásába ereszkedném, megmondom : az is megérlelt meggyőződésem, hogy én Magyarországon — Horvát-Szlavonországra ugy sem terjed ki büntető törvényhozásunk — egyetemesen az egész országra kiterjedőleg az esküdtszéki intézmény megalkotását nem ajánlom; ezt teszem nem büntetőjogi szempontból, nem a jurisdictio helyes vagy helytelen voltából merített döntő szempontokból, hanem egyebek közt egy nagy igazságügyi és közpolitikai szempontból és nem is fogom ajánlatba hozni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Csatár Zsigmond: Van valami a dologban ! (Élénk derültség.) Szilágyi Dezső igazságügyminister : A legfőbb ok — mert hiszen nagyon bő fejtegetésekbe belemennem csakugyan nem lehet — 16