Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-326

82<S. országos ülés február 5-éu, szerdán. 1890. 113 viszonyok e részben: Austriában, vagy nálunk? Bizonyára Austriában, mégis ott van esküdtszék a súlyosabb büntető ügyekben. Sőt mindenütt, a hol van alkotmány, sőt ott h, a hol nincs, mint Oroszországban,bekozták az esküdszéket; behozták 1864-ben Romániába is. Mi azzal dicsekszünk, hogy missiónk van keleten. De ha a keleti államok a szabad intézmények a polgári jogok biztosításában is megelőznek bennünket: kiket aktrunk mi ott civilisálni? Akkor mondjunk le civilisáló mis siónk ról. (Élénk helyeslés a szélső halon,) Megmondtam, hogy tüzetes elméleti fejtegetésekbe nem bocsátkozom most; csak egyről másról akartam előadni nézeteimet. A mi a reformok sorrendjét illeti, megbízom a t. minister ur bölcsességében, hogy tudni fogja, melyik a sürgősebb. A költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés jőbbfelől) Elnök: Csatár Zsigmond képviselő ur kívánja szavainak igazi értelmét helyreállítani. Csatár Zsigmond: T. ház! Tudom, hogy mindenkinek meg van az a joga, hogy az előtte szólott beszédére reflectálhat; de abból nem következik az, hogy olyat imputáljon részére, amit nem mondott. Egészséges észszel és józan felfogással én azt nem mondhattam és nem is fogom mondani soha, hogy Magyarországon nincs igazságos biró. Én ezt nem mondtam és Kőrösi képviselő úrtól megvárom ezennel és meg is követelem, hogy a terhemre rótt kifejezést vonja vissza. (Derültség jobbfelöl.) Kőrösi Sándor: Én ezt igy hallottam! Szathmáry György jegyző: Báró Roszner Ervin! (Halljuk! Halljuk!) Báró Roszner Ervin: T. ház! (Felkiáltások balfelöl: Halljuk Nagyváradot!) A költségvetésre nézve egyszerűen kijelentem, hogy azt elfogadom ; csupán csak egy speciális kérdésre vonatkozólag kívánom a t. ház figyelmét néhány perezre igénybe venni; (Halljuk! Halljuk! jóbbfelöl) még pedig a, királyi táblák decentralisatiójának kérdésével, illetve ebből is csak azon speciális kérdéssel kívánok foglalkozni, hogy miként állapíttassanak meg a királyi táblák székhelyei. Nem tartom ugyan időszerűnek e kérdés mostani tárgyalását, mert azon meggyőződésnek hódoltam, hogy akkor lett volna a maga helyén való ezen kérdést tárgyalni, midőn alaposan ismertük volna már az igazságügyi kormányzatnak erre vonatkozó intentióját, midőn előttünk feküdt volna az általa benyújtott javaslat és midőn minden egyes képviselő a ház rendelkezésére bocsátott hivatalos adatok mérlegeléséből magának teljesen elfogulatlan véleményt és meggyőződést alkothatott volna. De miután mindazonáltal már a mostani igazságügyi vita alatt két izben történt, hogy reflectáltak a táblák székhelyeire és különösen az egyik felszólalás oly könynyed, oly mélyen sértő hangon volt tartva KFPVH. NAPLÓ 1887—92. XVI. KÖTET. | Magyarországnak egyik nagy városára nézve és miután ezen felszólalás kimondja, hogy bármikép is indokoltassék ez, anélkül, hogy meg kívánná hallgatni ez adatokat, hogyha ez a város kapná meg a királyi táblát, ez kortes érdemek jutalmazása : (Igaz ! Ugy van! a szélső balfélöl) ezért annál inkább vagyok kénytelen egy pár szóval ezen kérdést érinteni, mivel azt tartom, hogy nagy hiba volna, ha a t.képviselőház tagjai preoecupáltatni, befolyásoltatni engednék magukat párttekintetek és localis érdekek méltánylására. Én nem hihetem, t. ház, hogy Polónyi Géza képviselő ur a múlt szombati ülésen tartott felszólalása nemcsak azon részében, mely a költségvetésre vonatkozott, hanem azon részében is, mely a kormánynak be sem terjesztett javaslatát tárgyalja, a 48-as függetlenségi párt megbízásából szólalt volna fel. Nem hihetem, nem tételezhetem fel azt sem, hogy meg lett volna bizva e párt részéről, hogy azon ministerrel szemben, kiről ő beszédje elején eonstatálta, hogy egy hosszú életpályán át nemcsak fényes tehetségét, hanem jellemszilárdságát az ország szine előtt bebizonyította, hogy ezzel a férfiúval szemben a megfélemlítésnek egy ily közönséges kísérletével álljon elő; (Élénk helyeslés a jobboldalon) hogy azt mondja: ha te mered megtenni azt, a mit az igazság megkövetel, szülővárosod mellett is, akkor mi azt fogjuk hangoztatni az egész párt nevében, hogy ez nem a jogállam felé irányuló törekvés, hanem azon bizonyos nóta: „Szülőföldem szép határa*. Nem hihetem, hogy a párt megbízásából történt volna az, hogy megbízható adatok ismerete nélkül akarjon pálezát törni egy nagy magyar város fölött, mely mindenkor híven teljesítette kötelességeit a nemzet iránt, (Igaz! Ugy van! a jobboldalon) s a melyet Kossuth Lajos „magyar Manchesterének nevezett. Es épen ezért, mert nem hihetem, hogy a párt ily álláspontot foglaljon el s e kérdést, melynek horderejét, azt hiszem, senki sem fogja kétségbe vonni, ily szűkkeblű szempontokból akarná megítélni: felszólítom önöket, keressük meg a kölcsönös megértést e tárgyban, keressük azon elvi szempontokat, melyekből e téren kikeli indulni; talán egyetértésre fogunk juthatni s meg fogjuk állapíthatni a közös kiindulási alapot. De akkor ne tekintsünk se Nagyváradra, se Debreczenre ; (Helyeslés a szélső baloldalon) ne beszéljünk se Temesvárról, se Aradról, (Helyeslés a jobboldalon) hanem tekintsünk egyedül a hazára; ne tekintsünk egyes városok localis érdekeire, hanem tekintsünk arra, hogy mit követel nemzeti fejlődésünk érdeke; mit követel az igazságszolgáltatás jósága, olcsósága és gyorsasága ? (Helyeslés a jobboldalon.) És ezekből a szempontokból vizsgáljuk meg aztán és vonjuk le a következtetést: hogy mely nagy városok azok, melyekben ezen kellékek 15