Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.
Ülésnapok - 1887-325
825. OrsEágos ülés február 4r.én, kedden. 1890. árszabályozó törvényt hiába keresnénk. (Halljuk! Halljuk!) 1848. előtt, midőn még az adózások annyi nemét nálunk nem ismerték s midőn az ország jövedelme a kincstári uradalmak bevételén kivül a határvám, lőpor, só, salétrom után fizetett illetékekre szorítkozott: a jövedéki eljárás is ezen illetékekre vonatkozott szabályok megszegésére terjedt és az 1788-ban kibocsátott általános harmiuczadi rendszabályok és az 1842-ik évi harminczadi hivatali utasításban foglalt elveken alapult. Az ötvenes években az egyenes és közvetett ' adók és egyedárúságok különböző nemei hazánkba is behozatván : ezen időktől számos jövedéki rendelkezésekkel találkozunk; a jövedéki eljárás forrásának pedig most már nemcsak az említett harminczadi rendszabályok és utasítások tekintettek, hanem joganalogont az Austriában 1836. április 1-én életbelépett ugynevett „Strafgesetz über Gefällsübertrettungea"-ből is merítettek, sőt azt viszonyainkhoz képest átdolgozni is óhajtották, azért 1856-ban Bécsben „Büntetőtörvény a jőve déki kihágások tárgyában" czímmel lefordították és az összes pénzügyigazgatóságoknak megküldték. 1867-ben a márezius 29-én kelt legfelsőbb rendelettel a jövedékekre vonatkozó eddigi szabványok érvényükben meghagyattak s egyúttal a pénzügyigazgatóságok székhelyén ezek számának megfelelőleg Magyar- és Erdélyországban összesen 32 jövedéki törvényszék állíttatott fel, melyeknek elnöke a pcnzügyigazgató vagy helyettese volt. egyik ülnöke pedig a pénzügyi és a másik az igazságügyi kormány által neveztetett ki, míg a felfolyamodások, felebbezések és semmiségi panaszok elintézésére Pesten egy feltörvényszék szerveztetett, mely ötös tanácsban határozott s melynek elnökét az említett két kormány egyetértőleg, két bíráját pedig az egyik éskettejét a másik kormány nevezte ki. A kiegyezési és a vám- és kereskedelmi szövetséget illető törvények után már törvényhozásunk is kényszerülve volt a pénzügyi törvények alkotásával foglalkozni és valóban 1868-ban számos, az egyenes és közvetett adókat és a bélyeg és illetékeket tárgyazó törvény hozatott, melyekben a pénzügyminister egyúttal alkalmaztatott a törvényhozás további intézkedéséig, vagy az egyes törvényekben kitűzött határidőig az eddigi pénzügyi rendelkezéseket érvényben tartani, mihez képest Lónyay Menyhért akkori pénzügyminister a pénzügyi törvények és szabályok hivatalos összeállítását eszközöltette is. Egyúttal azonban az 1868: XXI. törvényczikk a pénzügyigazgatóságok száma és székhelyéhez képest 16-ban állapította meg a jövedéki törvényszékek helyett az újonnan constituált pénzügyi törvényszékek számát, melyeknek elnökéül ugyan meghagyta a pénzügyigazgatót vagy helyettesét, de a bírák kinevezését az igazságügy ministerre bízta s csak a jegyzők és kezelő személyzet alkalmazhatási jogát ruházta a pénzügyministerre. Ugyanezen törvénynyel végérvényes felebbviteli fórumként creáltatott Budapesten a pénzügyi feltörvényszék. A törvényhozás már az 1868: XXI. törvényczikk alkotásával érezte a jövedéki eljárási szabályok hézagos és visszás voltát, azért ezen törvény 108 szakaszszávai az igazságügyi és pénzügyi kormányt azzal bizta meg, hogy azon szabályokat csak 1869. deczember 31-éig tartsák hatályban, időközben pedig az eljárást végleg szabályozó törvényjavaslatot terjeszszenek elő. A helyett azonban, hogy ezen törvénydispositiónak megfelelve lett volna: az 1870: VII. törvényczikk ugy a pénzügyi törvényszékeket meghagyta, mintáz eljárási szabályokat 1879, deczember végéig az 1870 : L1V. "törvényczikk 1871 végéig érvényükben fentartotta. Az 1870-ben czélba vett bírósági szervezeti rendezéssel a pénzügyi törvényszékek sorsa is eldöntetett, mennyiben a pénzügyi bíráskodási jog az 1871 : L VI. törvényczikk értelmében az igazságügyministernek 1871. deczember 29-én 646 szám alatt kiadott rendeletével az 1871 : XXXI. és XXXII. törvényczikkek alapján szervezett azon királyi törvényszékekre ruháztatott, melyeknek székhelye a pénzügyigazgatóságok székhelyével összeesett. Ugyanezen alkalommal az addigi szabályok 1872-ik év végéig hatályban hagyattak, valamint továbbra is fentartatott a pénzügyi feltörvényszék is. 1873-ban a pénzügyekre vonatkozó jogi szabályok érvényben hagyásáról szóló XXXIX. törvényczikk az eddigi szabályokat 1874. végéig hatályukban ujolag fentartotta, valamint a jelzett királyi törvényszékek pénzügyi jurisdictióját is, azonban a pénzügyi feltörvényszék helyébe az 1872 : XXXVIII. törvényczikk értelmében utolsó fórumként a királyhágón inneni és túli részen levő jövedéki ügyekben biráskodó királyi törvényszékek fölé a budapesti királyi ítélőtábla jelöltetett ki. Az 1874-ki XL. törvényczikk az 1873: XXXIX. törvényczikk hatályát a törvényhozás további rendelkezéséig meghosszabbította. Madarasy Pál jelenleg pénzügyi közigazgatási bírósági elnök akkori pénzügyministeri tanácsos 1873. deczember havában készített egy 787 szakaszból álló törvénykönyvet „Büntető törvénykönyv a pénzügyi kihágások tárgyában" czímmel, mely a jövedéki kihágások anyagi és alaki büntető jogát igyekezett szabályozni, de ez sem bizottsági tárgyalás alá nem került, sem az országgyűlés elé nem terjesztetett. 1873-ban az igazságügymínister rendeletileg
