Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-322

4 822. országos ülés Január 81-én, pénteken. 1890. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): Szakiskolák. Bábaiskolák. Személyi járandóságok. Dologi kiadások 28.900 frt. Elnök: Megszavaztatok. Dárdai Sándor jegyző (olvassa) .• A budapesti közép ipariskola. Személyi járandóságok. Dologi kiadások 55.428 frt. Elnök l Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): Iparos tanulók iskolái. Személyi járandóságok 52.000 frt. Elnök í Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): Fiumei állami kereskedelmi iskola. Személyi járandóságok. Dologi kiadások 12.975 frt Elnök: Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): Soproni állami kereskedelmi iskola. Személyi járandóságok. Dologi kiadások 11.100 frt. Elnök! Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): Az újvidéki polgári iskolával kapcsolatos kereskedelmi ipariskola részére együttesen. Személyi járandóságok. Dologi kiadások 13.790 frt. Elnök: Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa).- Brassói állami kereskedelmi iskola. Személyi járandóságok. Dologi kiadások 18.410 frt. Elnök; Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): Kereskedelmi iskolák segélyezésére 24.500 frt. Elnök I Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): Elemi és polgári férfi-tanítóképzők. Személyi járandóságok. Dologi kiadások 364.536 frt. Elnök: Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): Elemi és polgári tanítóképzők. Személyi járandóságok. Dologi kiadások 264.677 frt. Elnök: Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): A tanítóképzők közös költségei 7.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): Népnevelési szükséglet. A) Elemi népiskolák szükségletei. B) Felső nép- és polgári iskolák szükségletei. C) Fejlődésben lévő intézetek új osztályai számára. D) Helyettesítések óradíjakra és a népnevelési intézetek közös költségeire 1,577.000 frt. Zay Adolf jegyző: Komlóssy Ferencz! Komlóssy Ferencz: T. ház! Ugron Gábor t. képviselőtársam tegnapelőtt tartott beszédét azzal kezdte, hogy bár soha nem tanított, mégis kötelességének tartja, hogy a görög nyelv tanításával szemben véleményét elmondja; én pedig azzal kezdem beszédemet, hogy jóllehet sokat tanítottam és mint okleveles középiskolai tanár, competensnek érezhettem volna magamat, hogy a görög nyelv ellen, vagy mellett sikra szálljak, ezt még sem tettem, mert nem találtam alkalmas időpontot arra a mostani általános vitában, hogy ezen meddő tárgy körül soká időzzünk. (Helyeslés a baloldalon.) Feltűnő előttem, hogy a t. házban akadnak sokan, a kik a görög nyelv hasznos, vagy pedig kevésbé hasznos voltamellett síkra szállnak, hosszú dictiókat megeresztenek — pedig ez csak egyes érdekeltségnek az ügye: az intelligentiájé — addig a népnevelés iránt — mely kell, hogy mindenkit érdekeljen kivétel nélkül, különösen minden népképviselőt, mert hiszen az összes népnevelésünk és oktatásunk épen népiskoláink alapjára vannak fektetve — igen kevesen mutatnak érzéket: én kötelességszerűen vélek eljárni, midőn a t. minister ur figyelmét fel fogom hivni egyik-másik olyan intézkedésre vagy intézményre, mely tényleg fennáll, de talán kevésbé alkalmas arra, hogy a népnevelés terén a várt üdvös hatást eszközöljön. (Halljuk! Halljuk!) Megegyezünk abban mindnyájan, t. ház, hogy a vallás-erkölcsös nevelés alapjára kell fektetnünk összes népnevelésünket. Ez ellen senki e házban fel nem szólalt és meg vagyok róla győződve, hogy a t. minister ur is ebből az alapból indul ki. Ép ezért én igen különösnek találom, hogy iparosaink oktatásánál semmi figyelem sincs fordítva a vallás-erkölcsös i nevelésre, ugy, hogy maguk az iparosok legelőkelőbbjei sürgetik ez ügyet és megkértek engem is, hoznám ezt szóba és kérjem meg a minister urat, hogy érintkezésbe téve magát a kereskedelmi minister úrral, állapítson meg a tantervben oly módozatot, melynek alapján az erkölcstan tanítására is jusson legalább heti egy óra. Mintegy 800.000 az iparos-tanonczok száma. A mai anyag elvi irányzatok mellett, midőn a pénz az a bálvány, mely előtt a társadalom térdet hajt és mindenki első sorban a szenvedély kielégítésére törekszik, okvetetlenülszäkséges, hogy az ifjak, a kik szorosan üzleti dolgokkal foglalkoznak, halljának egyetmást vallási dolgokról is, kérem tehát a minister urat, beszélje meg a dolgot a minister úrral és alkalom adtán nyilatkozzék erről. (Helyeslés.) Egy másik tényező, melyet igen fontosnak tartok arra nézve, hogy a népnevelés ezéljait előmozdíthassuk, a tanfelügyelőség intézménye, melylyel sokan nem tudnak manap sem megbarátkozni. Én ugy ez intézménynyel, mint azokkal, kik annak élén állanak, teljesen kibékültem. Csak azt óhajtanám, hogy ez intézményt szélesebb alapokra fektessük, minthogy a tanfelügyelő ma legjobb szándéka mellett sem képes eleget tenni kötelességének. Vannak megyék, a hol 8—900 iskola van és már ez is lehetetlenné teszi, hogy a tanfelügyelő minden évben valamennyit meglátogassa. És itt legyen szabad egy eszmével fellépni, mely nem az enyém, hanem a budapesti tanító köré, mely e kérdést per longum et latum tárgyalta. Neveztessenek ki a tanfelügyelők mellé