Képviselőházi napló, 1887. XV. kötet • 1889. deczember 9–1890. január 29.

Ülésnapok - 1887-309

76 309. orszáeos ülés január 18-án, hétfőn. 1890. és ipari politika a czélra tekint. Ezen kettőnek harmonieus összemú'ködése biztosíthatja főképen ezen ország jövő kereskedelmi s ipari fejlődését. T. képviselő ur egyszerűen mellőzi ezen nagy forgalompolitikai kérdéseket és megtámad engem, mint kereskedelmi ministert, a miatt, hogy a magyar államvasutak személyvonatai késnek, hogy a sze­mélyforgalom nincs kellően biztositva. Nem térek ki ezen kifogások elől. A magyar államvasutak, mint minden más nagy vasút, időszakonkint nehéz­ségekkel küzd. A novemberi s deezemberi hófúvá­sok árúforgalmunknak fennakadását okozták és gazdasági érdekeinknek nagy kárt okoztak, de ilyen bajok nemcsak a magyar államvasutaknál, hanem más nagy vasutaknál és más országokban is előfordulnak. (Igás! Ugy van!) A személyforgalom tekintetében hoznak fel kifogásokat. Amióta az új személydíjszabás életbe lépett, a vonatok rendkívüli mértékben vannak igénybe véve, sőt fordulnak elő esetek, hol egyes vonatok két részre osztva közlekednek és hogy szükség esetén egyes vonatok elé két gépet fog­tak. Fordult elő igenis késés, de az iránt biztosít­hatom a t. képviselő urat és a t. házat, hogy az ily esetek közegeim igen komoly megfigyelésének tárgyát képezik és az orvoslás tekintetében min­den lehető megtérténik. Azt méltóztatott mondani, hogy a gépek roszak; nincs hely fedél alá hozni a gépeket. Hi­szen, t. képviselő ur, hogy a magyar államvasutak nagyobb felszerelést érdemelnének, sőt hogy azok palotákat is érdemelhetnének, az igaz; de fedél dolgában nincs hiány. Az a két szín, amelyet kép­viselő ur az én költségvetésemben megtalál, mást jelent. Ez sem mutatja az én fakarságomat és gaz­dálkodásomat a magyar államvasutaknál. Szó sincs róla. Régi idő óta épült fel Budapesten egy nagy főműhely. Ezeknek tervezetét nem ón állapí­tottam meg. Abban a főműhelyben vannak ma azon gépek elhelyezve, melyek a vonatokhoz szüksége­sek. Azokat a gépeket unnan ki kell hozni, vona­tok elé fogni és oda vissza vinni. Egy szorulat létezik s minden vasúti ember Budapesten tudni fogja mi az a Sipka-szoros. Ezen szorulaton közle­kedik naponkint több, mint 150 gép. Ez valóságos veszedelem, eltekintve attól, hogy üzleti kiadást is okoz. Ezen régi bajnak orvoslására szolgál az, hogy most javaslatba hoztam Budapest nagy állo­másán két szín felállítását. Vájjon azt is fukarság­ból teszem ? Hanem az államvasutaknál ép ugy, mint a kereskedelmi tárcza más részében kényte­lenek vagyunk a pénzügyi viszonyokkal számolni és a beruházásokban lépést tartani. (Élénk helyeslés.) Az a megjegyzés, hogy az államvasutaknál 36 órát töltenek az illetők hivatalban, a valóság­nak nem felel meg. Lehetnek kivételes esetek, a mikor ez megtörtént; magam is tudok róluk. De már tavaly elejét vettem és jelentékenyen korlá­toztam a szolgálati időt a pályafelügyeleti sze­mélyzet között, a mi bizony 100,000 forintnál is több kiadást okozott. Minthogy pedig azoknak, a kik hosszabb szolgálati időt teljesítenek, bizo­nyos külön illetményre is van igényük, megtör­tént az, hogy a midőn a személyzet szaporítása és jobb díjazás által a szolgálati időt leszállítot­tam, folyamodványt kaptam az illetőktől, hogy hagyjam meg a régi szolgálati időt, mert ők ezáltal többet szereznek. A mi tehát egynek kellemetlen és panasz tárgya, abba más, ha pénzt szerezhet vele, belenyugszik. És most áttérek egy más, komoly thémára. A magyar államvasutak forgalma sok ellenséges­kedéssel tdálkozik. Nagy ritkaság az, hogy egy intézet köréből az úgynevezett szakemberek nyi­latkozatai oly gyakran jussanak a közönség kö­rébe, mint épen a magyar államvasút részéről. Megvallom, ezt nagyon röstellem és ana kérem a t. képviselő urakat, ne méltóztassanak bizonyos szakemberek nyilatkozatait honorálni, mert leg­több esetben a valótlanság mellett azoknak hát­megetti vádaskodásában még más is rejlik. Kaas Ivor báró: Peccatur intra muros et extra! Baross Gábor kereskedelmi minister: Szó sincs róla. Méltóztassék azonban a világ bár­mely vasút] át nézni, ha azt akarjuk, hogy komoly fegyelemmel legyen kezelve ez az ügy, az első követelmény az, hogy nem kell az ott megbünte­tett vagy elbocsátott tisztviselők vallomásaira súlyt fektetni. Ne méltóztassék, t. h fegyelmet érinteni, mert ha egyszer az a fegyelemsértés pár­tolást talál, még pedig ebben a magas testületben is, akkor szerfölött nehéz a fegyelmet a személy­zetben fentartani; (Élénk helyeslés) mert akkor valamely elégedetlen közeg vádja elég arra, hogy ilyen nagy intézet a közönség előtt ugy tüntet­tessék fel, mint a mely az ország áldozatkészségére nem érdemes. (Élénk helyeslés.) T. képviselőtársam azt méltóztatott mondani, hogy a takarékosság fejében elhanyagoljuk a pályafen tartást, a kavicsolást stb. Ez a kérdés előfordult már itt a házban. Midőn 1886-ban a nagy szervezetváltozások történtek, mindig azt jövendölték, hogy baj lesz ebből a takarékosság­ból, mert ez meg fogja magát az államvasutaknál bőszülni. Határozottan mondhatom, t. ház, hogy a mint igaz, hogy meg nem engedném és meg nem turném addig, mig a magyar államvasutak kezelése az én felelősségemre van bízva, hogy azok könnyel­műen és a szükségesnél nagyobb kiadással kezeltes­senek, ugy viszont a szükséges pályafentartás, a ki­egészítések és egyéb építkezések teljesítését szigo­rúan megkövetelem. E tekintetben mondhatom,hogy valamint semminemű felületes és fölösleges kiadá­sok nem okoztatnak; (Helyeslés) ugy semminemű

Next

/
Thumbnails
Contents