Képviselőházi napló, 1887. XV. kötet • 1889. deczember 9–1890. január 29.
Ülésnapok - 1887-305
306. országos ülés deczember 10-én, kedden. 1889. 41 A kérvényi bizottság tehát a házszabályok 195. §-a értelmében jelen kérvényt a vallás- és közoktatásügyi ministernek kiadatni javasolja. (Hélyes 7 és.) Elnök: A kérvény a 195. §. értelmében a vallás- és közoktatásügyi minister urnak adatik ki. Josipovich Géza jegyző (olvassa): A Budapesten f. é. október hó 25-én tartott munkásértekezlet, a pozsonyi rendőrkapitányság részéről munkásokkal szemben elkövetett törvénysértés tárgyában. Hagara Viktor előadó: T. ház! A Budapesten f. évi október hó 25-én tartott munkásértekezlet alkalmával szóba jött azon eset, hogy a „Vorwärts" nevű pozsonyi munkásegylet ünnepélyt óhajtván rendezni, az austriai és más lajthán túli munkásegyleteket, illetve azok küldöttségeit is ez'ünnepélyre meghívta. Meghívta továbbá a szomszédvidékbeli magyarországi munkás-egyleteket is. Ez ünnepély rendezésekor a „Vorwärts"-egyesület elnöksége az ünnepély megtartását kérelmezte a pozsonyi főkapitányságtól. A főkapitánynak az ünnepély megtartása ellen kifogása nem volt azon esetben, ha azon önképző és szűkebb körű jelleget, melyet az ünnepély czéljaként feltüntettek, túl nem lépik; de különösen megtiltotta, hogy az osztrák hasonló munkás-egyesületek és olynemű gyülekezete összejöjjön, a mi esetleg vagy rendzavarásra, vagy a magyar nemzetiség elleni agitatióra, vagy más ily czéira alkalmat szolgáltathatna. A főkapitányság ezen indokból csak az említett körre szorítkozva teljesítette a „Vorwärts"-egyesület ezen kérelmét. Az utóbb említett egyesület ellen a t. házhoz nemcsak hogy nem folyamodott, de sőt annak idején a városi kapitányságnak ezen intézkedését az illetékes fórumhoz sem felebbezte és a hatósági intézkedésbe a maga részéről teljesen belenyugodott. Midőn azonban ez az eset az általam említett és Budapesten tartott munkásegy 1 étben szóba ker ült, ez utóbbi indittatva érezte magát e tárgyban a t. képviselőházhoz folyamodni, kérve a t. házat, hogy a gyülekezési jogon ejtett e sérelemért a t. ház orvoslást nyújtson. A kérvéayi bizottság először is látva azt, hogy ezen ügyben nem a magát esetleg sértve érezhető fél, a „Vorwärts"-egyesület, hanem egymás értekezlet fordult ide, másrészről pedig meggyőződve arról, hogy a kérvényhez csatolt főkapitányi végzés semmi olyat nem tartalmaz, mi a gyülekezési jogra sérelmes vagy csorbító volna, sőt azt látva, hogy a főkapitányi intézkedést minden körülmények között a magyar állam és nemzetiség érdeke kell hogy vezérelte légyen: e kérvényt visszavétel czéljából irattárba tétetni javasolja. (Helyes- ( lés jobbfelöl.) Madarász József: T. képviselőházICsodáÉPVH. NAPLÓ. 1887 — 92. XV. KÖTET. latos helyzetben vagyok. (Halljuk! Halljuk!) A t, előadó ur azzal zárja indokolását, hogy a budapesti munkás-értekezletnek a t. képviselőházhoz beadott kérvényét a magyar nemzeti érzület tekintetében sem ajánlja a t. háznak pártolás végett, Én azt hiszem, senki sincs e házban, a ki engem avval vádolhatna, hogy én valaha a magyar nemzet nemzeti érzülete ellenére keltem valakinek védelmére és támadtam meg valami olyat, a mi a magyar nemzeti érzületnek valóságos támogatása. Azonban nem ez a kérdés, t. előadó ur. Nem is az a kérdés, vájjon azon osztrák és Lajthántúli tartománybeli meghívott munkások megjelenhettek-e ott, vagy sem? mert hiszen maga az előadó ur méltóztatott előadni, hogy azok megjelenhettek volna. Maradjunk a kérvény tárgyánál. Az előadó ur nem maradt annál. A kérvényben előadatik az — és ez sérelmes — hogy minden e hazában lakó, nemcsak munkásnak, természetesen munkásnak leginkább, mert munkás-ünnepélyre való meghívás és megjelenhetés sérelme forgott fenn, hanem minden polgárnak szabad egyesülési jog alapján lehető-e egy jogállamban, hogy egy városi kapitány egy emlékünnep alkalmával akkép intézkedjék, mint a pozsonyi főkapitány. Helytelennek tartom, hogy olyan „Vorwärts" nevű egyesület tette ezen emléket ; magam sem helyeslem és Magyarországban megkövetelném a munkásoktól is, emelkedjenek oda, hogyha németek is, sajátítsák el a magyar érzületet és legyenek magyarok (Általános helyeslés) és ne hívják magukat „Vorwärts", hanem becsületes, tisztességes „Előre" néven. Azonban eltekintve ettől, miután már ők ugy nevezik magukat, én nem az ő bajukkal foglalkozom, hanem foglalkozom a budapesti munkások kérvényével. A pozsonyi rendőrkapitányság rendeletileg megtiltotta e hazában lakó munkásoknak az azon emlékünnepélyen leendő megjelenést. Ha valamely ázsiai tartományban volnánk és ott a mandarinoktól kérnénk tanácsot, meglehet, ők azt mondanák, hogy az összes megjelentek talpára 24 pálezaütést méretett, hanem Magyarországon — azt tartom — igen rossz és igen helytelen dolog, hogy akkor, midőn békésen oda akarnak jönni a hazai munkások, akkor e hazai munkásoknak a megjelenhetést nemcsak nem engedik meg, hanem meggátolják. És mert óhajtom, hogy a munkásoknak, kik e hazának békés és szerető polgáraivá akarják magukat nevelni és kiművelni, a legkevesebb ürügyet se adjuk arra,hogy magukat e hazának eltaszított gyermekei gyanánt lássák és mert én ngy vagyok értesülve e tárgyban, hogy a kérvénynek nem az a sérelme, hogy oda austriai és lajtántúli tartományokbelimunkásoknembocsájt ittak,hanem sérelme az, hogy magyarországi és jelesen innen Budapestről való munkásoknak az oda való mene6
