Képviselőházi napló, 1887. XV. kötet • 1889. deczember 9–1890. január 29.

Ülésnapok - 1887-305

34 SOB, országos Blés deeaemlter 10-én, fceáäen. 1889. eljárásában, midőn ezen vasutat különös protectiójában részesíti, (Helyeslés a hal- és szélső haloldalon.) Baross Gábor kereskedelemügyi mlnister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) ítélje meg a t. ház, vájjon egyoldalú felfogás vagy elfogultság vezetett-e ezen vasút ajánlásánál s Ítélje meg azon objektivitással, mely az ily előterjesztések megítélésénél szükséges. (Helyeslés a jobboldalon.) Magam előtt szégyenkezném, t. ház, ha akkor, midőn az állam áldozatkészsége vétetik igénybe, magánérdekeket, vagy eléggé nem indokolt közérdekeket kellene előtérbe állítanom. (Helyeslés a jobboldalon.) Régi szándékom az, hogy a fontos barcsi állomást az eddiginél alkalmasabb módon megközelítsem. (Általános helyeslés.) Ha előttem, szólott képviselőtársam a szóban levő vonalt forgalmi érdemére kiható tekintettel szemlélte volna, meggyőződhetett volna arról, hogy ez szorosan véve nem parallel vasút. Barcs a déli vasútállomása s a magyar kir. államvasutakkal még semmi úton sincs összekötve. A kaposvár-zákányi vasút a m. k. államvasutak vonala. E kettőt köti össze a szobbbarcsi vasút. Nem mondom, hogy nem lehetne ennél kedvezőbb irányt választani, de ezen választási jogot csak akkor érvényesíthetném, akkor dictálhatnám az irányt, ha az állam maga építi e vasutat. De minthogy magánvállalkozás létesíti az összeköttetést, nekem törekvésemet oda kellett irányoznom, hogy az összeköttetésnél kikössem mindazt, a mi forgalmi politikai szempontból szükséges ég hogy végre a barcsi állomást magyar Vasúttal megközelítsem. (Általános helyeslés.) A Budapest-fővárosi állomások után az országban a barcsi állomás a legfontosabb pontok egyike. Van-e forgalmi politikai irányzatban valami kifogásolni való? Azt hiszem, nincs és állíthatom, hogy ezen vasút a forgalmi politika szempontjából tehát mindenesetre közérdekű. Tervem volt a barcsi vasút folytatása Gradecz felé, hogy ismét útrövidítést érjek el. A magyar államvasutak gradeczi vonalának első jetentékeny felét van hivatva képviselni a szóban lévő barcsi összeköttetés. Sajnos azonban, az ország most nem fordíthat közel 5 millió forintot ezen vonalra. (Halljuk! Halljuk!) Fenmarad a második rész a jövőre; az első részt azonban késleltetni nem szabad. (Helyeslés jobbfelöl.) Ez, t. ház, a forgalmi politikai szempont. Midőn ezzel tisztában voltam és midőn az alkalom kínálkozott, nem lehetett többé az érdekeltséggel szemben — bárki legyen is az — elutasító magatartást követni. Miért is tettem volna ezt? Hiszen még ha nem is lett volna fontos közforgalmi tekintet szóban, akkor sem ellenezhettem volna e vasút létesítését, ha meg vagyok győződve arról, 1 hogy mint helyi érdekű vasút forgalmi szükség- j letet kielégít. Hisz a mi pénzügyi és forgalmi viszonyaink között szorítkoznunk kell arra, hogy vicinális vasutak segítségével általános forgalmi, hadászati és egyéb közérdekeket kielégítsünk. Hisz, hogy a helyi érdekű vasutaknál az építési tőkék nagy mértékben emelkednek, az onnan van, mert nem tisztán helyi érdekek, hanem köztekintetek kielégítését is kívánjuk; mert ezen vasutak hiányt pótolnak az országos hálózatban és megbecsülhetetlen szolgálatot tesznek közforgalmi szempontból. (Helyeslés.) Madarász József t. képviselő ur szíves volt azon jó tanácscsal szolgálni, hogy ne terjeszkedjem túl azon határon, melyet az 1881 : XXXI. és 1888 : IV. t.-cz. a segélyezésre nézve megszabott. Nem teszem. Az utóbbi törvény ugyanis azt mondja, hogy a segély kiterjedhet, de legfölebb az építési tőke 10 százalékáig. Ezen vasút építési tőkéje, ha jól tudom, 1,300.000 forint, ennek 10 százaléka 130.000 írt. Ezen összeg erejéig segélyezhettem volna külön törvény nélkül ezen vasutat, én azonban 190.000 frtot jelentettem he a t. háznak. Hiszen, t. ház, én a túlságos scrupulositásból és óvatosságból léptem e javaslattal a t. ház elé. (Helyeslés) mert hogy áll a dolog. (Halljuk! Halljuk!) A segély, melyet az ország uyujt, 10 éven keresztül évi 19 frtot tesz. Ha már most a vállalat ezen tőkét az építéshez fel akarja használni, ugy a mint kell, fmanciroznia szükséges a hozzájárulási összeget. Ha finaneirozza, 10 évi 57* százalékos kamatot és törlesztést véve, neki ez nem 190.000 írt, hanem kerekszámban aligha tesz többet 130.000 ezer forintnál. (Ugy van! jobbfelől.) Számba véve tehát a fmancirozás költségeit, én nem adok ezen vasútnak valójában többet, mint a mennyit a törvény éi'telmében adnom szabad. (Helyeslés jobbfelől.) Ugy is tehettem volna, hogy adok 130.000 forintot és hozzáadom a financirozás költségeit és elkerülhettem volna teljes joggal, hogy a kérdés e része ily nyílt alakban kerüljön a t. ház elé. Egyébiránt tessék hozzávenni azt is, hogy az állam hozzájárulása az építési tőkéhez alig hatodrésze és hogy még ugyanoly összegű törzsrészvényt kap az állam birtokába, mint a milyen a hozzájárulása. Az állam hozzájárulása tehát csupán ily mérvű és kapunk egy jó vasutat. — Ismétlem, nem adok tehát kamatot 10 évre, hanem inkább adok évenkint 19.000 frtot s az érdekeltekre bízom a financirozást. Minthogy pedig alakilag túllépni látszom azt a határt, melyet a törvény elém szab, a kérdést a törvényhozás elé hoztam. (Helyeslés.) így van ez Somogymegye közönségének hozzájárulásával is. Somogymegye közönsége ugyanis 120.000 frtot ajánlott fel, tehát fizet