Képviselőházi napló, 1887. XV. kötet • 1889. deczember 9–1890. január 29.

Ülésnapok - 1887-305

SO *$>• or»2*g»» Alés deezember 10-én, kedden. 1889. könyvek felolvasására és megszavazására vonatkozó pontjait hitelesíteni, hogy azok a főrendiházhoz átküldhetők legyenek. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a jegyzőkönyvnek két ide vonatkozó pontját). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvnek ezen két pontját hitelesítettnek jelentem ki. Következik „a védjegyek oltalmáról" szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása, jelesül a 29. §. Josipovich Géza jegyző (olvassa a 29. §-t). Josipovich Géza jegyző: Neumann Ármin! Neumann Ármin: T. ház! A belajstromozás központosításának egyik főelőnye abban rejlik, hogy abelajstromozásból folyó kérdések tekintetében egyöntetűbb eljárás érhető el és egyenlő elvek képződnek. Ebből folyólag a javaslat első kikezdése az idevágó kérdéseket a kereskedelmi minister hatáskörébe utalja, mint a ki az összes adatok birtokában is lévén, legkönnyebben derítheti ki a tényálladékot. Miután azonban a 29. §. első bekezdésének mostani szövegezése azon hiedelemre adhatna alkalmat, mintha az elsőbbség és az átruházás kérdése függetlenül a védjegy kizárólagos jogától is tartoznék a kereskedelemügyi t. minister hatásköréhez: indítványozom, hogy a 29. §. első bekezdésének második sorában a „valamint" szó után ezen szók helyett „az elsőbbség és átruházás jogosultsága" tétessenek ezen szók: „ezen jogok elsőbbsége és átruházása". (Helyeslés.) Elnök! Fel fog olvastatni a módosítvány. Josipovich Géza jegyző (olvassa). Elnök: Szólásra senki sincs félj egyezve. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e szemben a Neumann Ármin képviselő ur által beadott módosítással változatlanul fentartani a bizottság szövegezését igen vagy nem? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az nemtartatik fenn és igy a 29. §. első bekezdése a Neumann Ármin t. képviselő ur által beadott módosítással fogadtatik el. A második bekezdés meg nem támadtatván, kijelentem, hogy ez elfogadtatik. Josipovich Géza jegyző (oltassa a 30. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatott. Olvassa a 31. §-t). Neumann Ármin! Neumann Ármin: T. ház! A 31. §-hoz bátor vagyok a szakasz lényegének érintetlenül hagyásával a következő szabatosabb szövegezést ajánlatba hozni: „Ha a kereskedelemügyi minister a 6. §. alapján bizonyos árúnemekre elrendeli, hogy azok forgalomba bocsátásuk előtt az általa meghatározott módon belajstromozott védjegygyei láttassanak el, az, ki a rendeletet megszegi, kihágást követ el és az 1884: XVII. törvényczikk 157. szakasza b) pontjának megfelelőleg 20-tól 200 frtig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő és azonkívül az illető árú mindenkor elkobozandó. Ezen kihágásokban a bíráskodás tekintetében az 1884 : XVII. törvényczikk 166. szakaszában meghatározott iparhatóságok illetékesek, melyek a hozzájuk utalt iparkihágási ügyekben előirt eljárást követik". (Helyeslés.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Josipovich Géza jegyző (olvassa). Baross Gábor kereskedelmi minister: T. ház! Mint méltóztatik emlékezni, tegnap itt szóba hozatott az, hogy a törvényjavaslatnak már elfogadott 6. §-a nélkülözi a sanctiót. E tekintetben már tegnap voltam bátor mondani, hogy igenis van sanctiója a 6. §-nak, még pedig a törvényjavaslat 31. §-ában. Az a módosítás, melyet most Neumann Ármin t. képviselő ur adott be, a 31. §-t szabatosabban fogalmazza és közelebb viszi ahhoz az értelemhez, a melyet annak adni kell. Ezen szempontból én a módosításhoz szívesen hozzájárulok. (Helyeslés jobbfélÖl.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve: következik tehát a szavazás. Minthogy Neumann Ármin képviselő ur újonnan szövegezett szakaszt hozott javaslatba, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a Neumann Ármin képviselő ur új szövegezésével szemben a 31. §-t változatlanul fentartani,igen vagy nem? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház nem kívánja fentartani a 31. §-t ; s igy kijelenthetem azt is, hogy a szakasz Neumann Ármin képviselő ur szövegezésében fogadtatik el. Következik a 4. fejezet. Josipovich Géza jegyző (olvassa a 4. fejezet czítnét). Elnök: T. ház! Ezen 4. fejezet elé egy más 4-ik fejezetet hozott javaslatba Jelűnek Artúr képviselő ur. Mielőtt tehát a szöveg szerinti 4 fejezet tárgyalás alá vétetnék, kérdeznem kell a t. házat, méltóztatik-e a Jellinek Artúr képviselő ur által javaslatba hozott fejezetet elfogadni ? Baross Gábor kereskedelmi minister: T. ház! Jellinek Artúr t. képviselő ur módosítására nézve Teleszky István t„ képviselőtársam és államtitkár ur tegnap már jogi szempontból nyilatkozott és én csatlakozom az ő jogi fejtegetéseihez, azért nem is tartom szükségesnek, hogy e szempontból visszatérjek a módosítványra. Csupán csak egy megjegyzésre kívánok szorítkozni. A t. képviselő ur tegnap kiemelte — és ezt módosítványa is kifejezi — hogy ő nem helyeselheti azt, hogy a ministernek bizonyos határozati jog adatik, mert abban a vélekedésben van, hogy a törvényjavaslat azon intézkedése, mely a ministernek bizonyos döntési jogot enged, mélyen érinti a tulajdon kérdését és ő nem tartja helyesnek, hogy ily esetekben a minister döntsön. Abstract jogi szempontból én is osztozom e nézetében, mert én is azt hiszem, hogy magánjogi kérdésekben közigazgatási utón határozni nem volna indokolt. Eltérésnek lehet ily egetekben akkó