Képviselőházi napló, 1887. XV. kötet • 1889. deczember 9–1890. január 29.

Ülésnapok - 1887-304

26 Í04, országos tilés äeczember 9-én, hétfőn. 1889. (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy el­fogadtatott. Következik a 24. §. Josipovich Géza jegyző (olvassa a 24., 25., 26. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtat­tak; olvassa a 27. §-t). Molnár Antal! Molnár Antal: T. ház! (Halljuk!) A tár­gyalás alatt levő szakaszhoz két módosítványt va­gyok bátor benyújtani. Egyik annak kimondását czélozza, arai magától értetik ugyan, de a melynek világos kifejezése esetleg támadható kételyeknek fogja elejét venni, annak kimondása tudniillik, hogyha többen ítéltetnek el ugyanazon vétségért, a kártérítési összegért egyetemlegesen felelősek. A második módosítvány a 28. §-náI Neumann Ármin 'képviselőtársam indítványára elfogadott módosítás követelménye, a mennyiben az szüksé­gessé teszi az intézkedést a kártérítésre vonat­kozó határozatok alkalmazására azon esetben, a midőn a vádlott súlyosabb beszámítás alá eső és a büntető törvénykönyvbe ütköző valamely cselek­mény miatt ítéltetett el. Ezeknél fogva javaslom, hogy a negyedik be­kezdés a következő ponttal egészíttessék ki: „Ha ugyanazon vétségért többen ítéltetnek el, az elítél­tek a kártérítési összegért egyetemlegesen fe­lelősek." Továbbá a szakasz végére új bekezdéskép a következő szöveget ajánlom: „Akártérítésre vonatkozó fennebbi határoza­tok akkor is alkalmazandók, ha a 23 §. második bekezdésének rendelkezései folytán a vádlott sú­lyosabb beszámítás alá eső és a büntető törvény­könyvbe ütköző valamely cselekmény miatt ítél­tetik el." Kérem módosítványaim elfogadását. (Helyes­lés jobbfelöl.) Elnök: Fel fognak olvastatni a módosít­vány ok. ' JosipOVicll Géza jegyző (olvassa a mó­dosítvány'okai), Baross Gábor kereskedelmi minister: T. ház! (Halljuk!) A szavatossági kötelesség ki­mondását a magam részéről is czélszerfínek tartom s ezért a módosítás első részét készséggel elfoga­gom, hasonlóképen a másodikat is, mely tulajdon ­képen természetes folyománya azon módosításnak, melyet Neumann Ármin t. képviselő ur már a 23. §-ban benyújtani szíves volt. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincsen fel­jegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. A Molnár Antal képviselő ur által be­nyújtott módosítványokkal a szakasz szövege meg nem támadtatván, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik. Molnár Antal képviselő ur e szakasz­hoz két módosítványt nyújtott be; a z egyikben azt kívánja, hogy a 4-ik bekezdés végére tétessék a mái­felolvasott szöveg. Kérdem a t. há za t, méltóztatik-e azt elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatik. A másik módo­sításában a szakasz végére egy új bekezdést hoz javaslatba Molnár képviselő ur és így kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezen felolvasott új bekezdést elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, ki­jelenthetem, hogy elfogadtatik. Következik a 28. §. Josipovich Géza jegyző (olvassa a 28. §-t). Molnár Antal! Molnár Antal: T. ház! (Halljuk!) Bátor vagyok e szakaszhoz is egy áj bekezdést javas­latba hozni. Az új bekezdés ezélja, hogy azon esetben is, midőn a sértett fél a polgári bíróság előtt érvényesíti kártérítési igényét, a bíróság a kár mennyisége felett a bizonyítékok szabad mér­legelése alapján hozhassa meg határozatát. E czélból vagyok bátor indítványozni, hogy e sza­kasz végére a következő írj bekezdés tétessék: „Ha a sértett fél a 23. és 24. §§. eseteiben, kár­térítési követelését a polgári bíróság előtt érvé­nyesíti, a bíróság a kár ténye és mennyisége felett a fenforgó körülmények alapján saját be­látása szerint határoz." Kérem a módosítás el­fogadását. Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Josipovich Géza jegyző (olvassa a mó­dosítványt). Jellinek Artúr! Jellinek Artúr: T. ház! Azok után, a miket az általános vita alkalmával bátor voltam elmondani, most igen rövidre szoríthatom meg­jegyzéseimet. A 23. §. után t. i. egy külön új fejezetnek beiktatását bátorkodom javasolni. E fejezet kiindul azon alapelvből, hogy a védjegykérdések tisztán magánjogi kérdéseket képeznek és hogy azoknak eldöntése nem a köz­igazgatási, hanem tisztán és kizárólag bírói útr.i tartozik. Ezen kivül hatályon kívül helyezendő­nek és eltörlendőnek véli a 29. §-t és az új fe­jezet az ; ,eljárás"-ról kimondaná azt, hogy a megindítandó magánjogi peres ügyek a törvény­székek mint kereskedelmi bíróság hatáskörébe tartoznak. Annak bizonyítása, hogy miért tekin­tendők ezek kereskedelmi ügyeknek, talán bővebb indokolást nem igényel; de kimondandó lenne a törvény keretén belül, hogy a lefoglalás és a zár­latra vonatkozó s a 28. §-ban megállapított jo­gok érvényesíthetők legyenek a polgári biró előtt is, mert ez a jogérvényesítésnek egyik legfonto­sabb eszközét képezi. Kimondandó lenne továbbá az, hogy az elkobzás és megsemmisítésnek helye lenne a polgári biró előtt, mert igen gyakran, tekintve, hogy e cselekmény indítványi cselek­mény, mely rövid idő alatt elévül, a másik fél kénytelen lesz a polgári bíróság elé menni és ott a büntető eljárás egyik legfontosabb követelmé­nyét az fogja képezni, hogy a hamisított védjegy-

Next

/
Thumbnails
Contents