Képviselőházi napló, 1887. XV. kötet • 1889. deczember 9–1890. január 29.
Ülésnapok - 1887-313
StS. orsíiagos Ülés január 2Ö-an, hétfőn. 1890. 167 tünk, kötelességünket nem ismerjük. Azt hiszem, hogy akkor, midőn valamely törvény végrehajtásáról van szó és az igen tisztelt minister ur nem ellenőrzi annak végrehajtását, nem mi nem ismerjük kötelességünket, hanem maga a minister ur. (TJgy van! Ugy van! Helyeslés a szélső haloldalon.) Báró Fejérváry Géza honvédelmi minister: Itt van a szolgálatiszabályzat! (Hosszantartó n^gy zaj és nyugtalanság a szélső baloldalon. Elnök csenget.) Elnök: Beőthy Ákos képviselő urat illeti a szó. Beőthy Ákos: Természetesnek fogja találni a t. képviselőház, hogy azon felszólalások után, a melyek a t. minister ur és a túloldal részéről történtek, erről az oldalról is többen felszólalunk, főleg azért, hogy mielőtt a szőnyegen lévő igen fontos kérdések szavazás által döntés alá kerülnek, ezen kérdések természete és jelentősége valahogyan a dialecticai mesterkedések által el ne homályosittassanak. A múlt ülésben a t. minister ur, midőn kiállította magának azt a bizonyítványt, hogy ő milyen vitéz ember s hogy az ellenzéktől nem fél, egyszersmind csodálkozását fejezte ki a felett, hogy miképen történhetik meg az, hogy mikor itt a házban katonai kérdések tárgy altatnak, az ellenzék azokat idegenkedéssel, sőt szenvedélyességgel fogadja. Ez -— fájdalom — úgy van, de ennek okozója senki más, mint maga a t. minister ur. (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) A t, minister ur mindannyiszor, mikor felszólal, a saját felsőségét bizonyos leczkéztető modorban akarja érvényesíteni. Nem azért szólalunk föl ez ellen, mintha azt tartanok, hogy a tekintélyek korszaka lejárts hogy nem ismerjük el a felsőségüket: igenis elismerjük azokat, ha az érvelés és a szellem erejében nyilatkoznak. (TJgy van! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) De mikor a felsőség nem nyilatkozik semmi másban, mint fitymálásban, lenézésben s egy bizonyos — nem épen méltóságos, bár megengedem, igenkaczkiás — hánya-vetiségben,(Ugy van! a bal- és a szélső baloldalon) akkor bizony rossz vért és reactiót szül. Kérdem, mi jogosítja fel a minister urat például arra, hogy Perczel Miklós t. képviselőtársunknak, a ki érdemekben őszült meg s a kinek publicisticai tehetségét az egész ország ismeri, azt mondja, hogy ő nem tudja, hogy mi a praetorianus, mikor — táj dalom — ezen praetorianus szellem analogonját minduntalan megtaláljuk a minister ur nyilatkozataiban. (Ugy van! a bal- és széls baloldalon.) S ezt teszi egy minister, a ki a koronát képviseli s a kinek kötelessége a szenvedélyek legnagyobb hullámzása közt is fentartani a viták komolyságát. Ha tehát mi idegenkedéssel fogadjuk ezeket az előterjesztéseket, magára vessen a minister ur. Oka az, hogy sérelmes a minister ur politikája, sérelmes minden előterjesztése, (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső balon) sérelmes maga e költségvetés. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső balon.) Az általános vitában és sok alkalommal kifejeztük azt, hogy mi a költségvetést úgy költségvetési, mint politikai szempontból szoktuk mindig tárgyalni és elmondottuk okát annak, hogy a költségvetést általánosságban miért utasítottuk vissza. Azt hittem, hogy ez irányban eljárásunk semmi nehezteléssel nem fog találkozni, mert végre is minden pártnak megvan azon kizárólagos joga, hogy saját álláspontját maga állapítja meg és a parlamentaris decorum s kölcsönösség szempontjából nem szokták azt megtámadni, annyival inkább nem, mert hiszen a költségvetés tárgyalásánál kifejtettük azon okokat, sőt a fc. túloldal részéről ezek elismeréssel is találkoztak, elismerte maga, gondolom, a pénzügyi bizottság előadója, hogy nekünk a saját álláspontunkból igazunk van. Ennek következtében nagyon csodálkoztam azon, hogy még a t. minister urnái is sokkal vitézebb férfiú : Pulszky Ágost képviselőtársunk, (Nagy derültség a bal- és szélső balon) ezen eljárásunkat most, post festa, megtámadja. Kíváncsisággal vártam a t. képviselő ur felszólalását s azt hittem, hogy érvekkel és indokokkal fogja eljárásunkat czáfolni. Azt azonban ő nem tette, hanem egyszerűen adogmaticus csalhatatlanság köpenyegébe burkolódzott és kimondta, hogy neki az egész eljárás nem tetszik. (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) Már pedig bármilyen alkalommal joga volt a képviselő urnak ily nagy tónusban beszélni, csak a múlt alkalommal nem volt; mert merem állítani, hogy egész minapi előadásán veres fonálként húzódott keresztül az alkotmányos felfogásnak és a törvények ismeretének teljes hiánya. (Igaz! Ugy van! szélső halfelöl. Egy hang: Azért egyetemi professor!) Az 50-es években — ha jól emlékszem — megjelent egy kis művecske, a mely az akkori politikai felfogást foglalta magában és czíme — a míí németül volt irva — ez volt: „Der kleine Reactionär in der Westentasche^. (Hosszan tartó derültség és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Ha a t. képviselő ur meg fogja irni a kormánypárti szabadelvűségnek kis kátéját, a mire teljes mértékben hivatva van, ugy ezen két mtívecske úgy fog hasonlítani egymáshoz, mint egyik tojás a másikhoz. (Derültség és tetszés bal- és szélső balfelöl) A t. képviselő ur azonban azért is neheztel, hogy mi e költségvetést nem fogadjuk el. Ennek indokát Bolgár Ferencz t. barátom igen röviden és határozottan megmondá, midőn igy szóit: „E költségvetés nem nyugszik törvényes hasison".
