Képviselőházi napló, 1887. XV. kötet • 1889. deczember 9–1890. január 29.

Ülésnapok - 1887-313

818. országos fllcs január 20-iín, hétfőn. 1890. 165 én azt mondom, hogy az alkotmány legprimitívebb fogalmaival sem lehet összeegyeztetni, hogy mi most ennek a költségvetésnek tárgyalásába bo­csátkozzunk. (Igaz! Ugy van! a hal- és a szélső hal­oldalon.) Annyira alkotmányos tény ez, hogy — bátran merem állítani — Angliában pl. ilyen do­log már azon oknál fogva sem jöhetne létre, mert maga a speaker figyelmeztetné a kormányt és kormánypártot, hogy ő ezt szavazásra nem bo­csáthatja. T. képviselőház és t. túloldal, én nem vonom kéregbe azt, a mit önök annyiszor ismételnek — egészen hiába — hogy a többség mindenható egy képviselőházban. Ez ugy van, a többség csakugyan a törvény formája szerint mindent tehet, bár én azt hiszem, hogy ennek a mindenhatóságnak min­dig kell, hogy korlátot vessen az alkotmány és az alkotmányosság iránti tisztelet. (Igaz! Ugy van! a, hal- és a szélső haloldalon.) Hanem jól van, elismerem, hogy önök min­dent tehetnek, declarálhatják azt is, hogy mi itt egy költségvetésben előzetesen sanctionáljunk hall­gatagon, úgyszólván mellékesen egy törvényjavas latot, mely még nem tárgyaltatott. De ha ezt te­szik, akkor arra kérem önöket, ne méltóztassanak folytonosan azzal állni elő, hogy az ellenzék ássa alá a parlament iránti hitet. (Élénk helyeslés a a bal- és a szélső haloldalon.) Hiszen a parlamenta­rismus utóvégre is nem önezél és sem a mi beszé­deink, sem az önökéi nem boldogítják az orszá­got. A parlamentarismus csak eszköz az alkotmány és az alkotmányosság fentartására, fejlesztésére, módosítására, ha kell gyökeres megváltoztatására. De ha önök felhasználják a parlamentarismus eszközét arra, hogy magát az alkotmányt, annak legsarkalatosabb jogait megsértsék és csorbítsák, akkor nem mi ássuk alá a parlamentarismust, mert ha teszszük, legfeljebb az eszközt ássuk alá, önök ellenben aláássák a czélt, a mely végett ezen esz­közlétezik. (Élénk helyeslés a szélső haloldalon.) Bátor vagyok ezeknél fogva egy indítványt beterjeszteni. Mielőtt azonban ezt tenném, bátor vagyok még azt a megjegyzést tenni, hogy idő­oeconomia tekintetében sem veszítenénk sokat, ha a t. ház indítványomat elfogadni méltóztatnék. Igaz, hogy két nap óta tárgyaljuk a kérdést, de az általános tásgyalást ugy is meg kellett volna tar­tani, ezt befejezhetjük, a t. többség megszavazhatja a költségvetést általánosságban, szavazhatunk Perczel Miklós t. képviselőtársam indítványára is, melyet teljes készséggel magamévá teszek, azután felfüggeszthetjük a részletes tárgyalást és a hátra levő 2—3 tárcza letárgyalása után kitűzhetjük a honvédségről szóló törvényjavaslatot, azt akár módosítva, akár nem — e fölött a többség dönt — törvényerőre emeljük és azután tárgyalhatnék a honvédelmi ministerium költségvetését részle­teiben. Bátor vagyok ezek folytán a következő indít­ványt előterjesztem: „Határozza el a képviselőház, hogy a hon­védelmi tárcza költségvetési előirányzatának tár­gyalását felfüggeszti addig, mig a honvédségről szóló törvényjavaslat a törvényhozás két háza által letárgyalva lesz." (Élénk helyeslés a szélső bal­! oldalon.) Elnök: T. ház! Helfy Ignácz képviselő ur ! beszédében azt a nyilatkozatot méltóztatott tenni, liogy például Angliában a speaker, a kinek Magyar­országon a képviselőház elnöke felel meg, hasonló esetben nem engedné meg a szavazásra bocsátást. Helfy Ignácz: Megértetné a kormánynyal! Elnök: Először meg kell jegyeznem, hogy azon az alapon, a melyen Magyarországon a ház elnökének működése nyugszik, a parlamentnek legfőbb kötelessége a parlamentnek működési sza­badságát és működési körét ugy fentartani, hogy maga a parlament legyen annak tulaj donképeni intézője. (Helyeslés jobbfelöl.) Magától a parlament­től kell függni, hogy minő hatáskörben és minő erővel kivan valamit keresztülvinni, mert az ő ereje a nemzet ereje is. (Igaz! Ugy van!jobbfelől.) Nagyon természetes tehát, hogy én, a ki a tanács­| kozások vezetésére vagyok hivatva, semmi módon sem korlátozhatom a parlament e hatáskörét, mert a parlament van jogosítva határozni a fölött, hogy meddig terjed ereje és jogköre és miként kivánja | azt gyakorolni. Ezt csak azért jegyzem meg, mert lehetnek, a kik a képviselő ur nyilatkozata alap­ján azt hihetnék, hogy én talán valamit elmulasz­tottam volna, a mi körömbe vág. (Helyeslés a jobb­oldalon.) T. ház! Polónyi képviselő ur személyes meg­támadtatást kivan röviden visszautasítani. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik azt neki megengedni, mert a házszabályok is világosan megadják neki | erre a jogot. (Halljuk!) Polónyi Géza : T. ház ! A szombati ülés | végén egészségi okokból kénytelen lévén eltávozni, a t. honvédelmi minister ur előre is számítva a többségnek megszokott hivatalos mosolygására és I zajos derültségére, a melylyel a minister élczeit ! kisérni méltóztatnak, bármennyire sikerültek azok ! vagy nem: jónak látta személyemet élczelődésének i czéltáblájává tenni oly modorban, melyet senkitől a házban elfogadni hajlandó nem vagyok s a melyet személyemre vonatkozólag rectificálni köte­lességemnek tartok. (Halljuk! a szélső baloldalon.) Személyes megtámadtatás és félreértett sza­vaimnak helyreigazítása czímén kértem tehát szót. Az első kérdésre alig tartom szükségesnek reflectáíni, hogy a t. honvédelmi minister ur nem értett meg, midőn a debreczeni hadkiegészítési kerületre ezéloztam, mert valóban oly feleletet, hogy: „Igaz ugyan, hogy ez ezred már régebben ott van, de azt hiszem, hogy valamint más ezre-

Next

/
Thumbnails
Contents