Képviselőházi napló, 1887. XV. kötet • 1889. deczember 9–1890. január 29.

Ülésnapok - 1887-312

812. országos ülés január 18-án, saomb&tou. 1890. J5 3 is némileg tekintbe veendők. (Mozgás és zaj a balés szélső baloldalon. Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon.) És már azért is hajlandók (Halljuk! Halljuk! jobbfelől) mindenre megadni a pénzt, hogy a financiális programm megtartható ne legyen. (Tetszés jobbfelöl, mozgás szélső balfélől.) De van még egy más körülmény is: a szolgálati idő. Méltóztatik átlátni, hogy az eddigi rövid szolgálati idő alatt különleges fegyvernembeli legénységet alaposan kiképezni teljes lehetetlenség. (Egy hang a szélső baloldalon: Tegyék át a honvédséghez!) Azok szépen megköszönnék, hogyha a honvédségnél még két évig szolgálniok kellene. (Mozgás és ellenmondások szélső balfélől.) Engedelmet kérek, tehát itt semmiféle bizalmatlanságról nincs szó ; itt csak arról van szó, hogy a financiák megkíméltessenek s másodszor, liogy a legények, az állampolgárok is megkíméltessenek és a valósággal nem szükséges szolgálati időnél tovább ne vétessenek igénybe, mert ha szükség volna rá, legyenek meggyőződve, előállanék és kérni fognám vagy a hadsereg, vagy a honvédség számára. De jelenleg nincs rá szükség, mert annyi különleges csapat van, hogy azokkal úgy a hadsereg, mint a honvédség is ellátható, a mint már többször említettem, hogy a hadrendben a minden honvéd hadosztályhoz szükséges csapat tényleg ki van jelölve, tehát erre legalább jelenleg nincs szükség. Sokat hallottam katonai politikáról beszélni; szóltak róla itt a házban számtalanszor, Jászberényben és másutt. (Mozgás.) Az egyedüli helyes katonai politika szerintem, de nemcsak szerintem, hanem — mint már itt a házban is hivatkoztam rá — e részben osztozom Jules Simon ama nézetében, hogy a hadseregek szervezése alkalmával, mint egyedüli czél, az tartandó szem előtt, hogy emberi előlátás szerint a háborúban való győzelem már béke idején biztosittassék. (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás és zaj a szélső baloldalon.) Ez az egyedüli elv, a mely czéira vezet; (Élénk helyeslés jobbfelől) minden más, legyen bármi, lehet politikai experimentálás, politikai kumzslás, de czéira nem vezet és a veszély pillanatában iszonyúan megboszúlja magát, (Élénk helyeslés jobbfelől.) És most pour la bonne bouche, legyen szabiid egyet-mást Polónyi tisztelt képviselő urnak válaszolnom. Először is azt mondja, hogy sürn a panasz az iránt, hogy magyar ezredek és nevezetesen a 26-ik huszárezred nincs Magyarországon, hanem Gralicziában. Méltóztatnak tudni, hogy a territoriális rendszer mellett is egyes ezredek vagy Bosniába vagy más nagyobb helyőrségekbe osztandók be. Gralicziában egy lovas hadosztályhoz ezen egy huszárezred lévén beosztva, nagyon természetes, hogy az másutt nem lehet. Igaz ugyan, hogy ez ezred már régebben ott van, de azt hiKÉPVH. NAPLÓ. 1887 — 92. XV. KÖTIT. szem, hogy valamint más ezredek is változtatják helyőrségüket idővel, előbb-utóbb, talán nemsokára — a mire nézve természetesen kezességet nem vállalhatok — be fog következni az az idő, hogy ezred haza fog jönni s új hadrendi beosztás folytán más ezred megy oda. A mi gróf Pálfy Móricznak az aranygyapjas rétiddel való kitüntetését illeti, a mely Polónyi t. képviselő urnak szintén nem tetszik, azt hiszem, hogy még Francziaországban, tehát köztársaságban sem fogják kikérni, teszem azt Rochefort véleményét, hogyha valami érdemes férfit ki akarnak tüntetni. (Derültség jobbfelől. Mozgás szélső balfélől.) S azt hiszem, ugyanez az elv áll itt is és ilyen dolgokban sem régebben, sem most, sem jövőben nem fognak megkérdezni afféle — mondjuk őszintén — újdivatú néptribunokat akkor, midőn arról van szó, hogy érdemesült férfiak a korona részéről kitüntetésben részesüljenek. (Élénk tetszés és helyeslés jobbfelől. Felkiáltások a szélső balon: Hol az érdem?) Azt nem a t. képviselő urak bírálják meg. A mi pedig Polónyi t. képviselő urnak azon gravamenját illeti, hogy a honvéd tisztek az esküt nem teszik le, itt van az 1870-iki rendelet, itt van a legújabbi s nem régen annyiszor felemlített szolgálati szabályzat, melyben ki van mondva, mindjárt a kezdetén, az esküre vonatkozólag az, hogy minden honvéd, akár közvetlen felavatás, akár a hadseregből való áthelyezés, akár önkéntes belépés utján jut a magyar királyi honvédség kötelékébe, a honvédség számára, szentesített esküt tartozik letenni. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Én, t. ház, azt hiszem, hogy a tisztelt képviselő ur, a mint az már többször megtörtént vele, most is zavaros forrásból merített (Zajos derültség jobbfelől) és én azt a tanácsát adhatom a t. képviselő árnak, hogy jövőben tiszta forrásból merítsen. (Tetszés jobbfelől.) Ha ez esetleg valahol megtörtént voln , ott szabálytalanság követtetett el. (Felkiáltások a szélső balfelöl: Megtörtént!) Tessék megmondani, hol történt meg; (Helyeslés jobbfelől) de ezt nem mondja meg soha senki. (Ugy van! jobbfelől.) Ezek után kérem a t. házat, méltóztassék költségvetésemet változatlanul elfogadni. (Zajos helyeslés jobbfelől. Zaj, bal- és szélső balfélől.) Elnök: Perczel Miklós képviselő ur kívánja félreértett szavainak igazi értelmét helyreállítani. (Halljuk! Halljuk !) Perczel Miklós: T. ház! A honvédelmi minister ur olybá magyarázta a tegnapi szavaimat, mintha én azt mondottam volna, hogy én a hadseregben a nemzeti szellemnek fokozatos behozatalát sürgettem. Ilyesmit én, ki föltételezem azt, hogy minden katona a hadseregbe is elviszi nemzeti szellemét, bizonyosan nem állítottam és nem is kíván • tam, hanem igenis azt kívántam, hogy az a nemzeti so