Képviselőházi napló, 1887. XV. kötet • 1889. deczember 9–1890. január 29.

Ülésnapok - 1887-312

140 812. országos ülés január 18-án, szombaton. 1890. jelentését a vallás- és közoktatásügyi minister urnak a közoktatás állapotáról szóló 18. számú jelentése tárgyában. Kérem a t. házat, hogy e jelentés sürgős kinyomatása, szétosztása és a köz­oktatásügyi ministeriumnak f. évi költségvetésé­vel egyidejűleg leendő tárgyalása iránt intézkedni méltóztassék. Elnök; E jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és a yallás- és közoktatásügyi tároza költségvetésének tárgyalása alkalmáyal fog szin­tén tárgyaltatni. , Szathmáry György jegyző : Széll Ákos, az állandó igazoló bizottság előadója! Széll Ákos előadó: Az állandó igazoló bizottság nevében tisztelettel jelentem, hogy a bizottság Berzeviczy Albert Budapest főváros VIII. választókerületében folyó évi január 14-én meg­választott országgyűlési képviselő megbizó levelét vizsgálat alá vévén, minthogy a választási jegyző­könyv a törvény rendeleteinek úgy alakilag, mint tartalmilag megfelel, nevezett képviselőt a kér­vényezésre kiszabolt 30 napi határidő fentariása mellett igazolta. Elnök; Ennélfogva Berzeviczy Albert a 30 napi határidő fentartásával igazoltatik és a VI. osztályba soroztatik. Több előterjesztés nem lévén, következik a napirend: az indítvány- és interpellatiós könyv felolvasása. Szathmáry György jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy sem az indítvány-, sem az inter­pellatiós könyvben újabb bejegyzés nem foglal­tatik. Elnök: Tudomásul vétetik. Következik a gazdasági bizottság 465. számú jelentése a képviselőháznak 1890-iki január havi költségvetéséről. Szathmáry György jegyző (olvassa a gazda­sági bizottság jelentését). Elnök: Ha nincs észrevétel, 263.909 forint elfogadtatik és ennek folyóvá tételével a ház elnöke bizatik meg. Szathmáry György jegyző {olvassa a ki­mutatást). Elnök: Tudomásul vétetik. Hogy pedig a folyóvá tétel iránt a kellő intézkedések megtétethessenek, méltóztassék a jegyzőkönyvnek ei\e vonatkozó pontját hitele­síteni. (Helyeslés.) Josipovich Géza jegyző (olvassa a jegyző­könyv megfelelő pontját). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv ezen pontját hitelesítettnek jelentem ki. Következnék most a honvédelmi ministerium költségvetésének folytatólagos tárgyalása. E tár­gyalás előtt azonban Czirer Ákos képviselő ur kívánja félremagyarázott szavainak értelmét helyreigazítani. (Halljuk! Halljuk!) Czirer Ákos.* T. képviselőház! Pulszky Ágost t. képviselő ur tegnapi beszédében szerény felszólalásommal is foglalkozván, e közben meg­esett rajtam az a szerencsétlenség, hogy több helyütt szavaimat alaposan félremagyarázta. Polónyi Géza: Szokása szerint. (Derültség balfélöl.) Czirer Ákos : Minthogy pedig a beszédét kisérő kissé zajos általános érdeklődés következté­ben (Élénk derültség balfélöl) beszédének rám vonat kozó passusait egész teljességükben meg nem ért­hettem, kérem a t. házat, hogy miután a beszédet most már átolvastam, félremagyarázott szavaimat röviden helyre igazíthassam. (Hulljuk! Halljuk!) Azt állítja egy helyütt a t. képviselő ur, hogy beszédemben — szórói-szóra fogok idézni— „igen mérsékelt alakban ugyan, de nem kevésbé veszélyes tendentiával, mindenütt szembeállittatik a honvéd­ségi intézmény a közös hadseregével". A mi ezen vádnak ténybeli alapját illeti, az, t. ház, egyszerűen valótlan. Én sem mindenütt, sem egy helyen a közös hadsereget a honvédség­gel szembe nem állítottam. Csak egy helyütt mond­tam, hogy nem mérnek egyenlő mértékkel az elő­léptetéseknél. Hogy pedig ez a múltra nézve áll, azt hiszem, ezt bebizonyítani nem volna nehéz. Hogy jövőre, hogy lesz, arról ma nem beszélek. A mi pedig a vád objectiv oldalát illeti, higyje el a t. képviselő ur, hogy a mint nem is tettem, úgy szándékomban sem volt a két intéz­ményt egymással szembeállítani, ha csak de inter­nis ítélni nem akar. Azt is rám fogja a t. képviselő ur, hogy én a honvédség eredeti rendeltetésének megváltozta­tását elítéltem. Ez sem felel meg a valóságnak. Én ezt nem ítéltem el, sőt épen annak ellenkezőjét két izben is kifejeztem, Kifejeztem egy helyütt azt, hogy katonai szempontból elítélendő ballépésnek tar­tanám a honvédség eredeti rendeltetését fentar­tani; később pedig úgy nyilatkoztam, hogy a ki a katonai intézmények fejlődését ismeri, az a hon­védség rendeltetésének megváltoztatása ellen kifogást alig emelhet. Persze, hogy mindkét helyen hozzátettem, hogy e változtatás ne járjon nemzeti jellegének sérelmével, (Igaz! TJgy van! bálfélöl) a mi különben is magától érthető. (Helyeslés balfelöl.) Végül azt mondja a t. képviselő ur, hogy lehetetlen, hogy valaki jóhiszeműleg az alkotmány fentartásának szándékával mégis azt állítsa, hogy a honvédség feladata a közös hadsereg ellenében ellensúlyul szolgálni. Tökéletesen igaza volna a t. képviselő urnak, ha valaki ezt állította volna. Minthogy azonban én ezt nem állítottam, ennélfogva a rosszhiszeműség vádját igen könnyen megbocsáthatom neki, any­nyival is inkább, mert nem engem sértett meg vele, hanem Hollán Ernőt, a kinek beszédéből citáltam

Next

/
Thumbnails
Contents