Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.

Ülésnapok - 1887-291

£91. országos ülés november 28-án, szombaton* 1889, 77 mert beruházásaink 12 millióval oly csekély összegben vannak felvéve, hogy arra nézve reményem sincs, hogy ha ezen összegeket kiadtuk, ezeknél tán más nagyobb összegeket is ne kellene beruháznunk. (Helyeslés a jobboldalon.) Fődolog a rendes kiadásokban, az állami gépezet rendes működésével járó kiadásokban a szigorú takarékosság megtartása. (Helyeslés a jobboldalon.) És ha erre Horánszky Nándor t. képviseli! ur azt mondja, hogy a ki ezt állítja, az ellensége a reformoknak, erre én ellenkezőleg azt a meggyőződésemet fejezem ki, hogy csak a ki ezt állítja, az igaz barátja a reformoknak. (Élénk helyeslés a jobboldalon ) Mert azt hiszem hogy ha bármely jogosult, méltányos igénynyel szemben engedékenyek vagyunk és a növekvő bevételeket kisebb kiadásokkal felemésztjük, sikkor nem fog erőnk maradni azon nagy szerves reformok végrehajtására, melyekei conteraplálunk. (Élénk tetszés a jobboldalon.) A reformkérdésekre)] nem akarok' ezúttal bővebben beszélni, csak ;izon meggyőződésemet kívánom kifejezni és röviden indokolni, hogy ezen reformok közt talán legsürgetőbb volna a valuta rendezése. (Helyeslés * jobboldalon.) Nem akarok azon bajokról hosszasabban beszélni, a melyek egy rendezetlen valutával járnak, az messze túlhaladná egy parlamenti beszéd keretét; csak azt kívánom hangsúlyozni, hogy e baj legnagyobb veszélyét annak rejtett voltában látom. Én nem félek oly bajtól, mely acut, melyet mindenki lát és érez és szenved benne, mert akkor általános a törekvés arr.i, hogy az elhárittassék ; de a rendezetlen valuta olyan állapotot teremtett a közgazdasági viszonyainkban, mely hasonlít azon ember állapotához, a ki hosszú időn át romlott légkörben élt. (Helyeslés jobbfelöl.) Mig ő ki nem jő a tiszta levegőre, nem bir tudomással sem arról, hogy oly légkörben volt, mely egész szervezetét megtámadta. (Helyeslés és tetszés jobb fel ól.) Nem akarok a baj részletezésével foglalkozni, csak két körülményre vagyok bátor figyelmeztetni és egyúttal a kapcsolatosan felhozott főbb ellenvetéseket törekszem megezáfolni. (Halljuk! Halljuk!) Egyik az, hogy

T a feladat nálunk nem pénzügyileg, hanem nemzetgazdászatilag egyszerűbb, mint volt a legtöbb államban és pedig azért, mert nem állunk azon probléma előtt, hogy nem teljes értékű papírpénznek kelljen teljes értékét helyreállítanunk és az adóí-i ég a hitelező közti viszony megzavarásával egyes társadalmi osztályok vagyonijólétét koczkára tennünk. (Helyeslés jobbfelöl.) Szokás nálunk általában arany agióról beszélni, currens beszédben mindnyájan arany-agióról szólunk, de ez nemzetgazdasági szempontból nem állja meg a sarat; mert agióról, disagióról csakis azon ércznemmel szemben lehet beszélni, melyről az illető papírpénz iszol. így a mi papírpénzünk, mely tulajdonképen utalvány ezüstre, csakis az ezüsttel szemben birhat agióval vagy disagióval. Az arany épen oly árú nálunk, mint a búza vagy bármely más árú, ki van mondva törvényünkben is, hogy az arany pénz tisztán kereskedelmi pénz, a melynek elfogadása és értéke a felek szabad megegyezésétől függ. (Helyeslés jobbfelöl.) Azt hiszem, hogy az arany forint fogalmával és az ebből levezetett arany-agió fogalmával a valutarendezésnél foglalkozni nem szükséges; felad tünk egyszerűen abból áll. hogy azon aranymennyiséget tegyük az új aranypénzérték alapjává, melyet egy papirforintért kaphatunk. Épen ezért, t. ház, nem osztozhatom azon aggályokban, (Halljuk! Halljuk!) melyek különösen a mezőgazdasági érdekek képviselete szempontjából az aranyvaluta behozatala ellen felhozatnak. A miket erre nézve elmondani szerencsém volt, azokból az következik, hogy az adós és a hitelezők közti viszony érintésétől s ennek folytán a nagy fix terhekkel megrótt földbirtokos osztály nagyobb megterheltetéséiől tartani nem kell. (Helyeslés a jobboldalon.) De nem oszthatom azon másik aggályt sem, a mely felhozatott, hogy a papirvaluta tulajdonképen a védyám h tásával jelentkezik és a belföldi termelést védi a külföldi versenynyel szemben,, vagy hogy növeli a belföldi termékek exportképességét. Azt hiszem, t, ház, hogy ha egy papírpénz árfolyama bizonyos hosszabb időn keresztül — a kisebb ingadozásoktól eltekintve — egy színvonalon áll, akkor az összes árak lassankint egyensúlyba jutnak; így tehát a papírpénznek agióval forgalomban léte az árviszonyokat nem alterálja. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Máskép áll a dolog egy nagyobb ingadozás beálltával; és pedig azért, mert nemzetközi forgalom tárgyát képező árúk, tehát első sorban a mi mezőgazdasági főbb czikkeink az agiónak minden kis hullámzását gyorsan követik, mig a többi árúk és szolgáltatásoknak ára lassabban, lomhábban teszi meg ezen utat ésigy az átmeneti időben különbözet áll be.(Halljuk! Halljuk!) Ezen különbözet előnyös a termelő osztályokra nézve, ha az agió emelkedő irányzatot vesz, de hátrányos, ha lefelé száll. Most épen az az eset áll be, t. ház, hogy mezőgazdaságunknak sok egyéb baja mellett épen azon nagy bajjal kell számolnia, hogy egy leszálló agió minden baja, minden hátránya nehezedik reá. És, t. ház, én ezt oly nagy és égető bajnak tartom, hogy azt hiszem, a t. kormánynak keresnie kellene az utakat és módokat az agio további leszállásának útját állani, ideiglenesen, legalább addig is, mig az egész kérdés végleges rendezése megtörténik. (Helyeslés jóbbfelöl.) Hogy ez mi módon lehetséges, arra nézve, azt hiszem, korai volna a t. ház előtt vitát provocálni, vagy nyilatkozatot tenni, valamint nem szándékozom a