Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.

Ülésnapok - 1887-290

2fH). országos ülés november 22-én, pénteken. 1889. 51 hogy ezen a czímen lehessen kormányunk ellen vádat kovácsolni. (TJgy van! a jobboldalon.) Minthogy Molnár József igen t. képviselő urnak minden felszólalása élénk tanúbizonyságát adta annak, hogy tárgyilagosan törekszik az ügyek megvilágítására, egynehány adatot akarok figyelmébe ajánlani, mert meg vagyok győződve, hogy ezen adatokat figyelembe is fogja venni. (Halljuk! Halljuk!) A mi hadügyi kiadásaink a közösügyi budget szerint — hogy ha hozzá számítjuk, a mit kell is, azon összeget, mely a határvám quótájában leli fedezetét — 38,500.000 frt; a honvédelmi rendes kiadások, saját rendes bevételeinek és a csendőrségi kiadásoknak levonása után, 10,900.000 forint; a honvédelmi átmeneti kiadások : 4,300.000 forint; összesen 53,834.000 frt. Ebbe be van számítva minden rendes és rendkívüli, hadügyi, tengerészeti és honvédelmi kiadás. Van benne még olyan tétel is, mint a miiyen a mostani budgetben szerepel, a honvédség részére szükségelt fegyverek beszerzésére. Nem hagytam ki semmit azért, hogy ne lehessen azt mondani, hogy számitásom optimisticus. És mégis milyen eredményre jutunk, ha Összehasonlítjuk ezen kiadásokat az összkiadásokkal? (Halljuk! Halljuk!) Az összkiadások a budgefben 355 millió frtot tesznek ki. Ehhez a közösügyi fedezet quótáját kell még hozzászámítani, mert. ott netto-budgettel állunk szemben, a mi 13,300.000 frt. Ez tehát kitesz 369 millió frtot. Ha most összehasonlítjuk az 58 milliót a 369 millióval, akkor arra az eredményre jutunk, hogy összkiadásainknak 14'6%-át fordítjuk hadügyi és honvédelmi ezélokra. (ügyvan! jobbfelöl) És most, hogyha megnézzük a szomszédAustriát és azután a többi európai államokat, azt tapasztaljuk, hogy — nem akarom most részletesen felsorolni azoknak összkiadásait és külön a hadügyi kiadásokat, de szívesen rendelkezésére bocsátom ez irányban az adatokat bárkinek is, hanem a rövidség okából csak a százalékokban fogom kifejezni az arányt, mely szerint Magyarországon a hadügyi kiadások az összkiadásokkal szemben 14'6%-ot, Austriában 17'98%-ot, tehát már 3%-kal és egy fraetával többet, Olaszországban 23-6%-ot, Francziaországban 24'42%-ot, Oroszországban már pláne 27-92%-ot tesznek. (Halljuk! Halljuk!) Engedje meg a t. ház, hogy Angliára vonatkozólag részletesebben mondhassam el az adatokat, mert ezeket, azt hiszem, szívesen fogja venni Beöthy Ákos képviselő ur, a ki nagj^on szeret Anglia példájára hivatkozni és tegnap Magyarországgal, illetve a magyar kormáuynyal szemben azt a vádat emelte, hogy nálunk miíitarismus uralkodik, (Halljuk! Halljuk!) Hát a szabad nagy Angliában hogy áll a viszony ? Ott van összkiadás 86 millió font sterling, vagyis a mi pénzünkre átszámítva a iaai árviszonyok szerint Í030 millió forint; a katonai kiadások pedig 16,236.000 font sterlinget, a tengerészetiek 13,820.000 font sterlinget, öszszesen 29,800.000 font sterlinget tesznek, a mi a mi pénzünkre átszámítva 354 milliónak felel meg. És összehasonlítva ez összeget az összkiadásokkal, azt találjuk, hogy Angliában, a hol általános védkötelezettség nincsen, az összkiadásoknak több mint 34%-a megy hadügyi ezélokra. (Halljuk! Halljuk!) Ezekből láthatjuk, hogy habár súlyosak is a terhek és ha kétségen kívül sokkal szivesebben vennők is valamennyien, (Halljuk! Halljuk!) ha a mostani fegyveres terheken könnyíteni lehetne és ha ezen megkönnyítést megengedné az országnak biztonsága, a hazának érdeke ; (Helyeslés jobbfelöl) de azt a vádat, hogy nálunk miíitarismus uralkodik, hogy ez a mi kormányunknak bűne, hogy a mi kormányunk az, a mely mindent csak katonai ezélokra fordít, minden más államban inkább lehet az illető kormányra emelni, csak épen Magyarországon nem. (Helyeslés jobbfelől.) A vitának további folyamában Horánszky Nándor t. képviselőtársam kiterjeszkedett arra a beszédre, a mely ezen párt padjairól hangzott el és ezen beszédnek tendentiáját abban vélte feltalálni, hogy az itt hangoztatott takarékosság nem akar egyéb lenni, mint elodázása a reformoknak és hogy a folytonos elodázásnak az a czélja, hogy a reformok teljesen levétessenek a napirendről. (Halljuk! Halljuk!) Én azt hiszem, t. ház, hogy régen nem értelmeztek hibásabban beszédet, mint midőn Rakovszky István t. képviselőtársamnak ily szándékot imputáltak. (ügy van! jobbfelöl.) Én azt hiszem, hogy mindenki, a ki számadatokkal komolyan foglalkozik és különösen pedig a ki, mint a zárszámadási bizottságnak elnöke, folytonos éber figyelemmel kisérheti ezen folytonos emelkedést, mely hazánk jövedelmeiben észlelhető, természetszerűnek fogja találni, hogy azon szerves reformok, melyek kilátásba helyeztettek, természetszerű fedezetüket a bevételi többletben, a következő budgetek kereténe belül meg fogják találni, (ügy van! jobbfelől.) Tehát nem a kormánynak szólt a figyelmeztetés. Hiazen parlamenti tapasztalás szerint nem is a kormányokat kell óvni, hogy a takarékosság elvétől ne térjenek el, hanem sokkal gyakrabban a ház tagjait, rendszerint a t. ellenzéket. Ez annyira általános baj, hogy Leroy-Beaulieu azt mondta: csak akkor lehet a budgeteket igazán sanálni, ha ki lesz mondva, hogy a képviselők ne tehessenek költséges indítványokat: sem túlkiadásokat, sem új kiadásokat ne proponálhassanak. (Tetszés jobbfelől.) Beőthy ÁkOSÍ Angliában a házszabályokban ez meg is van! Báró Roszner Ervin: Annál jobb. Nézzük meg már most, hogy egy részletes budgetvita 7*