Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.

Ülésnapok - 1887-303

303. országos ülés deezember 7-éu, szombatou. 1889. 371 Éles Henrik: Az egyetlen, a ki kívánja! Polónyi Géza: Itt vagyok másodiknak! (Derültség.) Éles Henrik: Hát ketten vannak! Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne mél­tóztassanak közbeszólni. Báró Kaas Ivor: A közbeszólónak mindjárt megadom a választ, mert hisz el voltam készülve ezen ellenmondásra. Tudom, hogy ezen törvény­javaslat nem készült a hatósági személyek meg­kérdezése nélkül. Igaz az, hogy a fővárosban vannak ezen bekebelezés ellen aggályok pénzügyi szempontból, mert ha Budapest fővároshoz csatoljuk Újpestet, mint a íiogy csatoltuk Óbudát, az nem járna a nélkül, hogy a főváros ott ne csinálna rendet, a rend pedig pénzbe kerül. Épen ugy elhiszem azt is, hogy a főváros hatóságainak több munkájába kerülne nagyobb fizetés nélkül, mert ott is kellene administralnia s egy olyan rendetlen helyen, mint Újpest, a hatóságnak igen sok mun­kája és kellemetlensége akad, mely alól a hatósági személyek vagy kibújni szeretnek, vagy szeretik azt elodázni. Ezen szempontból igázok is van. De ezek, azt hiszem, nem lehetnek irányadó szempontok egy törvényhozás előtt. Kétségtelen az, t. ház, hogy Budapestnek cs k két valóságos külvárosa van: ez egyik Kőbánya, a másik Uj­Pest, a melyek majdnem continuitasb;;n vannak a fővárossal. De ez csak egy része a dolognak, fon­tosabb az, hogy a múlt népszámlálásnál 12.000, ma talán 18 000 lakossal bíró Uj-Pest község a budapesti lakossággal legszorosabban összefügg, Uj-Pest ma nem egyéb, mint Budapestnek egy gyárvárosa, a hol szeszgyár, jutagyár, két bőr­gyár, három hajógyár, malátagyár, kenőcs­gyár stb. Fenyvessy Ferencz: Hatosgyár ! (De­rültség ) Báró Kaas Ivor: .... szóval a nagy és kis gyáraknak egész tömege áll, mely gj áraknak üzlete azonban a fővárosban van. A n ás k része azon lakosságnak pedig munkf sok, a Kiknek mun kájuk, keresetük, összes viszonyaik ismét Buda­pestre szólnak s a kik onnan ide és innen oda mennek, (Egy hatig: Zónáénak! Derültség) igenis zónáznak. Mindezen lakosság, a je'en viszonyok közt, kétlaki hatósággal hir, meit ide is tartozik azon dolgában, a melyet Budapesten kell végeznie, Váczra tartozik az olyan dologban, mely ott illetékes és tartozik Gödöliőhöz i<. Már most azt kérdem, vájjon ezei! lakosság érdekei nvptűrik-e azt, hogy igy elkülönítve maradj: n k? Egy har­madik része azon 1 kosságnak a Pestről ott nya­raló közönség, ez is közös lakosság és csak a negyedik — és azt hiszem, hogy tö pe minoritása az uj-pesti lakosságnak -— az, a kikre nézve a törvényjavaslat szól, tudniillik a budapesti tolvajok. Én inkább szeretek gondoskodni a rendes polgárokról, azoknak a keresetéről és existentialis feltételeikről, mint kivételesen egy közbiztonsági rendszert alkotni. Ez nem szól Kákospaíotára, a mely egészen más életviszonyok közt lévő népes­ségből áll. Hanem ez alkalmat az elnök ur engedelmével felhasználom arra, hogy a minister urnak múltkori, a fővárosra vonatkozó beszédére leflectáljak, azt hiszem, hogy ezt ngy a minister ur, mint a t. ház is megengedi. (Halljuk! Halljuk!) A t. minister ur a fővárosról beszélvén s jó­indulatát fejezvén ki iránta, mindenekelőtt köz­egészségügyi szempontból annak kórházügyét vetette fel. S én a következőket constatálom: Budapesten a különböző kórházak száma 14, a melyek közt nagy városi kórházak is vannak. Mindezen kórházak nem képesek megfelelni Buda­pest közegészségügyi igényeinek. S ma a főváros a minister ur által említett ragálykórházat építeni nem csak kész, hanem annak tervei minden stádiu­mon már keresztül is mentek, ugy, hogy a fő­város tavaszszalaz építést megkezdeni szándékozik. S nagyon jól tudja a minister ur hogy hasonló nagyvárosi kórház legközelebb Budán is lesz építendő; szintúgy tudja a minister ur, hogy 0 Buda részére kisebb kórház építése terveztetik s mi több, a minister ur tudhatja, hogy a Rókus­kórház áthelyezése azon stádiumban van, (Helyeslés jobbfelől) hogy az a lóvásártérre lenne, építendő. így tervezi ezeketamilliókra menő kiadásokat a főváros. Tehát joggal mondhatom azt, hogy a főváros a maga kötelességét e tekintetben megteszi, csak a kormány is tegye meg a maga kötelességét az ország szempontjából, mert az teljesen lehetetlen és minél nagyobb lesz a város, annál lehetetlenebb lesz, hogy az egész országból gyógyítás czéíjából ideözönlő betegeket a főváros saját polgárainak háttérbeszorításával és saját költségeinek nagyon nehezen visszatérülő deficitjével tartsa el és gyó­gyítsa, (luaz! Igy van! balfelől)'Ezért első sorban egy országos kórháznak a felállítása szükséges. De a közegészségügynek további fejlesztésére nézve a ministereluök ur hangsúlyozta, hogy mennyire szükséges a csatornázás. Igaz, de ebben is (Halljuk! Halljuk!) védelmeznem kell a fővárost, mert hiszen az a csatornázási tervezet régen készen van. A tervek régen a belügyministeriumnál vannak s nemcsak ott vannak, hanem ott már át is mentek a vizsgálaton és áttétettek a földmivelésí ministenumhoz és most ennél vannak megakadva, a hol ugyanis azokat avizépítészeti osztály átvizs­gálta s azokon azt a módosítást tette, hogy a csatornák torkolatát a Duna fenekének pontjáig fektettessük le, a mi tetemes költségtöbbletet idéz elő, de ezt nem kifogásképen mondom. Onnan a tervek a földmivelésí ministerium egy más osztá­lyához : a culturmérnökségbez tétettek át és most a culturmérnökség tanulmányozza azokat a terve­47 a

Next

/
Thumbnails
Contents