Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.
Ülésnapok - 1887-303
360 SOS. országos ülés deezember 7-én, szombaton. 1889. ministerí Tessék nekem az esetet megmondani! (Nagy derültség és mozgás a bal- és szélső baloldalon. Felkiáltások: Nem fogjuk !) Polónyi Géza: A t. honvédelmi minister ur azt mondja, hogy mutassuk meg azt a csendőrt. A honvédelmi minister ur sok rosszat feltételez erről a pártról, de hogy annyira naivok legyünk, hogy az oroszlán torkának szolgáltassuk ki azt becsületességeért és hazafiságáért, ezt rólunk fel ne tételezze. Tudom én azt, t. ház, hogy a t. honvédelmi minister ur szeretné, ha én megnevezném, hogy példát statuálhasson, hogy többé ilyen csendőr ne lehessen. Tehát, t. ház, nagyora sajnálom, hogy ennek ÍI felhívásnak nem felelhetek meg Báró Fejérváry Géza honvédelmi minister: Ugy is tudtam! Polónyi Géza: Es Ígérem, hogy a jövőben sem fogok megfelelni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hanem röviden oda akartam concíudálni, hogy az előttem szólott t. képviselő urnak lehetnek más tapasztalatai is, de a jövőre nézve fogadja el meghívásomat, ha majd esetleg sürgönyileg hívom oda, a hol az ellenzéki választásokkal szemben a csendőr-brutalitások; t tettekben fogjuk mindketten constatálni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Thaly Kálmán: T. ház! (Halljuk ! Halljuk!)_ Én is ugy vagyok, mint előttem szólott Polónyi t. képviselőtársam, hogy eszem ágában sem volt ehhez a tételhez szólni, azonban Tisza István t. képviselő urnak, ugy látszik, szándéka volt, hogy zsandár-vitát provocáljon. Ám legyen. Méltóztatott mondani, hogy — tudomására legalább — a csendőrség nem használtatott fel politikai pártczélokra a választások alkalmával. Utalok Ugron Gábor t. képviselőtársam igazán tárgyibigos, higgadt felszólalására, melyben hivatkozott arra, hogy távol a választásoktól, amelyek lefolytak ós távol azoktól, a melyek következnek, most lehet leginkább tárgyilagosan szólani e kérdésben, a nélkül, hogy valaki pártszenvedélylyel vádoltathatnék. Ilyen higgadt bevezetés után figyelmeztetni akarta t. képviselőtársam a belügyminister urat arra, hogy politikai czélokra a csendőrség ne használtathassák. A válasz erre a túloldalról az, hogy tagadják még a múltra vonatkozólag azt is, a mit mi állítunk. E tagadással szemben tehát nekünk határozottan adatokra kell mutatnunk. (Ugy van! szélső bálfelől.) Én is rámutatok oly adatra, a melyet nem hallomásból tudok, de a melyről jótállok s a melynél jelen voltam. (Halljuk! Halljuk!) Hivatkozhatom a legtiszteltebb nevekre; hivatkozhatom gróf Zichy Gézára, a választási elnökre, a kinek tisztességét senki sem fogja kétségbe vonni. (Halljuk! Halljuk!) A legutóbbi választások alkalmával Hajduvármegyében, mint bizalmi férfiú működtem egyebek közt a nádudvari választásnál. (Halljuk! Halljuk!) Ott történt szemem láttára, hogy a függetlenségi választókat az alispán és három szolgabíró, zsandárokból alkotván kordont, nem eresztették be a választási helyre, hanem künn a mezőn akarták táboroztatni, míg a kormánypárt bejött. (Mozgás a szélső baloldalon.) Természetesen ennek is meg volt a maga czélja. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Pedig attól nem kellett félni, hogy az az ellenzék a választási központ népének személybiztonságát veszélyezteti. Magam győződtem meg arról, hogy csendőrség van kirendelve és szuronynyal tartja vissza a püspök-ladányaikat és kabaiakat, hogy be ne jussanak Nád-Udvarra, a választási székhelyre. Elmentem azután a választási elnökhöz és hivatkozván ezen tényre, felkértem őt, hogy miután a törvény értelmében a választás színhelyén őt illeti a rendelkezési jog, nem pedig a szolgabirákat, győződjék meg saját maga arról, hogy az ellenzék még a saját területéről is zsandárok kordonjával van kizárva. Gróf Zichy Géza eljött, meggyőződött a történtek felől és a törvényhez hiven azonnal visszarendelte a zsandárok kordonját, a melyet az önök szolgabirái rendeltek oda. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon. Nagy mozgás.) No ez concret eset, mert a magam beavatkozása folytán tiltatott meg a csendőrségnek politikai czélokra való felhasználása. Én tehát, mivel Tisza István képviselő úr tudtával nem történtek meg ilyen esetek, szolgáltam positiv adatokkal, melyeket kötelességemnek tartottam elmondani, nehogy azt higy.jék, hogy mi alaptalanul akarunk valamit felhozni, melyre nézve a múltban nem szereztünk volna magunknak igen keserű tapasztalatokat. (Igaz! Ugy van a szélső baloldalon.) Egyébiránt bizom gróf Teleki Géza belügyminister úrban, hogy a jövőben, az ő ministersége alatt ilyenek történni nem fognak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Dobay Antal: T. ház! Nem akartam felszólalni. (Derültség.) Nem vagyok az az ember, a ki felszólalásaival szerepelni akar; én csak mint közlegény kívánom szolgálni ezt a pártot; de már — engedelmet kérek — akkor, a mikor Tisza István képviselő ur elég merész azt állítani, hogy a csendőrök csupán a csend és rend fentartására vannak a képviselőválasztásokhoz kirendelve, akkor becsületbeli kötelességem, a közérdek parancsolja, hogy felszólaljak és elmondjam a saját magam tapasztalait (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassék utána járni; ha nem mondok igazat, nevezhet nyilvánosan, a közvélemény előtt hazugnak. (Halljuk! Halljuk!) A legutóbbi választásokról beszélek. Engem
