Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.

Ülésnapok - 1887-289

30 népet, hogy ott a közszabadság szelleme elterjedjen és midőn az a császár elég kislelkű volt meghalni nem tudni a csaták mezején és midőn oda dobta kardját, eldobva magától ezzel a hatalmi jogait, akkor meg azt mondotta: ime, leszámoltam császárjával, most meg rakonczálankodó nemzet, veled fogok leszámolni! Én egy oly államférfiú közrehatásával, kinek egész életén egy vörös fonál vonul végig, a mely örökösen egyes népeknek kiaknázásában, hatalmi jogköreik megtörésében, anyagi erejök kiszipolyo zásában jelentkezik, megvallom, hazámra nézve megnyugvást nem találok. (Helyeslés a bal- es szélső baloldalon.) Es ez az oka annak, t. ház, hogy én külügyi szempontból aministerelnök urnak gróf Andrássy Gyulától átvett külügyi politikáját hazámra, veszélyesnek tartom és ha már e szempontból bírálom is e költségvetést, azt részemről jó Jelekkel meg nem szavazhatom. De, t. ház, hiába tagadjuk, a dolog mégis csak ugy van — és ezt a dolgok kérlelhetetlen logicája is igazolni fogja — hogy másik szövetségesünk is ép oly kevéssé áll velünk való viszonya tekintetében biztos alapon, mint. az a szövetséges, melyről az imént említést tettem. Tudva van ugyanis, hogy Olaszországban egy igen nagy párt létezik, tényleg működik s a szövetséggel szeml en örökösen oda centralisálja minden törekvését, hogy a mint az idő elérkezik, az örökös tartományokból Déltirol és a tengervidéki olasz tartományokat magába ragadja. Tulajdonképen ki szövetkezett grőf Andrássy Gyulával? A hivatalos Németország és Olaszország; de a nem hivatalos Németország és Olaszország, a népek millióinak egyeteme ettől a szövetségtől távol van. Es mit fognak majd mondani ezek az államférfiak a veszély órájában? Azt, hogy felettébb sajnáljuk Austriát és Magyarországot, de mit tegyünk mi ? Népeink másként gondolkoznak, mint mi; nekünk a népeink akarata szerint kell a kuliig) ek vezetését intéznünk; ez idő szerint tehát a legnagyobb fájdalmunkra nem tehetünk semmit. (Derültség j obi felől) És akkor el fog érkezni az ideje annak, hogy a titániharezot az északi óriással mi magyarok egyedül vívjuk meg. Én azonban bizoin nemzetem erejében és bizom ezen 37 millió népességű birodalom fegyveres erejében, kivált ha jó kezek fogják vezetni az élet és halál harczának keresztülvitelét; bizom abban, hogy e hadsereg diadalt fog aratni; különben mi is ott leszünk a háta megett, csak az a kár, hogy azt a sok fegyvert elvesztegették Bécsben. (Derültség.) De én mégis azt hiszem, hogy jobb lenne ennek a bekövetkezhető nagy problémának a keresztülvitelét megakadályozni valami oly európai ténykedéssel, a mi annak az orosz hatalomnak a népek szabadsága elleni vágyát egyszer s mindenkorra lehetetlenné teszi, mert igy nem volna szükséges háborúba elegyednünk. 21«én, csütörtökön. 1S80. Méltóztassék egyébiránt elhinni, hogy a háború még diadal esetében is a rom angyalát küldi a népek közé; líogy az pusztít emberekben, vagyonban és hogy sok idő kell^ahhoz, hogy ágyőzelem eredmény mellett elszenvedett veszteséget a népek kiheverjék s feledjék. 1854-ben én Nagyváradon majdnem minden nap megfordultam. Volt akkoriban ott egy öreg okos politikus uri ember; körülötte szoktunk volt mi egybe seregleni, ugy, mint a jóravaló csibék a tyúk körül. Ez az öreg ur többi közt igy szólt hozzánk, körülbelül negyven jeles és képzett, kabátos emberekhez: „Uraim, emlékezzenek meg rám, hogy Európának sorsa Bulgáriában lesz eldöntve." Ezt mondta ő már 1854-ben. Ez az a kis pont, a melyen Európa előbb utóbb lángra gyúl és a hol új térképek fognak létrejönni a földabroszon. Először jön Törökország integritásának a megtámadása, uralmának megnyirbálása, azután következik megveretése, végre talán néhány év múlva jön egy nagy háború, hacsak ezt az európai diplomatia gondos és éber szemmel el nem hárítja. (Derültség jőbbfeWl) Valóban, t. képviselőház, annak az öreg urnak egész prophetiája teljesedésbe ment, mert látjuk, hogy a Balkánfélszigeten új államcsoportok ütötték fel fejeiket; látjuk, hogy Törökország, mely tulajdonképen szívesen lett volna szövetségesünk, meg van fosztva erejétől és birodalmának nagy részétől, minek következtében tétlen helyzetében a legjobb akarat mellett sem képes a mi érdekünkben nagy segedelmi erőt kifejteni. Akárhányszor látjuk, t ház, hogy a Balkánfélszigetnek egy 1,200.000 lakosból álló kis hatalmassága a hírlapok hasábjain is folyton megjelenik, mig a 30 — 40 milliónyi népekről alig van jelzés, mert a Balkán-népek nem férnek meg bőrükben (Derültség) és mindenféle haszontalansággal foglalkoztatják a világot, azt hivén, övék a jövő és ők egy nagy tradiótinak előkészítésére és megvalósítására vannak hivatva. (Derültség.) Csak egy okos dolog történt e tekintetben és ez az, hogy A ustri a-Magyarország kormánya, bár nem hivatalosan, de rávette mégis a bolgár küldöttség kérésére ezt a jóravaló Ferdinánd fejedelmet, hogy ott lent rendet csináljon. (Nagy derültség ) Hát ez, t ház, egészséges politika és én őszintén kijelentem, hogy ha van még lehetősége annak, hogy mi Oroszországgal szemben, egy erőnket és vagyonunkat kimerítő háború esélyeit elkerüljük, ezt másban nem keresem és találhatom fel, mint abban, ha a mi külügyi kormányunk és a magyar kormánv nevében, a ministerelnök ur, minden néven nevezendő erőt és hatalmat felhasznál arra, hogy Európa szine előtt Ferdinánd fejedelem elismertessék, hogy ez által ott lent végre valahára a rendetlenségek és forradalmi dolgok megfékeztessenek és a muszka beavatkozásnak eleje vétessék. (Derültség.) Az eddigi mulasztásokat mérlegelve, 289. országos ülés nOTcmne