Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.
Ülésnapok - 1887-300
284 300. orsxigwi ülés deezember 4-én, s»erdán. 1889, rendszer szerint is meg fogjuk kiséreltetni a gyógyítást. (Élénk helyeslés a jobboldalon) még pedig azért, mert a jelenlegi gyógykezelése a trachomanak egy-két évig is eltart, mig ellenben ha műtéttel fog eszközöltetni, két-három hét alatt \éget érhet, a mi azért is előnyösebb, hogy az illető nem lévén hosszasabban beteg, kevesebb alkalom van a ragályt másra átvinni. (Helyeslés jobb fel ól.) Meg kell emlékeznem itt — a közegészségügyről szólva — a fővárosban mondhatni majdnem ragályszerüen fellépett hagymázról. (Halljuk! Halljuk!) A szakférfiaknak nagyobb része, de a laicusok is ezt annak tulajdonították, hogy a fővárosban valóban élvezhetetlen, undort gerjesztő vizre volt utalva a közönség egy része; megerősített engemet ebben, hogy különösen a VI:, VII. és VIII. kerületben, a hol a vízvezeték szőrt vizet még nem adott, fordultak elő a hagymáz-betegségek legnagyobb mértékben. Mig pl. a budai oldalon, a hol jó szűrt viz volt, egy, két, három eset fordult elő, ezen kerületekben 50- 60 közt váltakozott az esetek száma. Felkaroltam ezen ügyet is és gondoskodtam, a fővárossal összeköttetésbe lépve, arról, hogy az ideiglenes vízvezetéki műnek kiépítése minél gyorsabban befejeztessék, (Általános helyeslés) megtekintettem azt többször az építkezések alkalmával és ki kell jelentenem, hogy afenforgó akadályok csakugyan oly nagyok voltak, hogy ezen műnek a kivánt időben való el nem készülése nem a főváros hibája volt. Meglátogattam továbbá a kórházakat és sajnosán kell kijelentenem, hogy a ragály-kórházak olyanok, hogy valóban örömmel kell üdvözölnöm a főváros újabb mozgalmát, mely ragály-kórház építésére irányul és ha a főváros e tekintetben netalán késedelmeskednék, méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy erélyesen fogom a fővárost rászorítani, mert ezt tovább tíírni nem lehet. (Általános élénk helyeslés.) Kaas Ivor báró: 0rszágos kórházat kérünk! Gr. Teleki Géza belugyniinister: itt alkalmilag egy dolgot meg kell említenem. Kaas Ivor t. barátom közbekiáltott, hogy országosan építsünk kórházakat; de ő olyan helyen is közbekiáltott, a hol jelen nem voltam, tehát azért bátor vagyok itt egy megjegyzést tenni. (Halljuk .' Halljuk !) T. barátom egy fővárosi közgyűlésen, a melyen nem voltam jelen, közbekiáltott nekem egy leiratom alkalmából. Legyen szabad megjegyez nem, hogy a fővárossal szemben ezen leiratom alkalmával csak udvariasságból jártam el úgy, a hogyan eljártam és — a mit nagyobbnak tartok — főkép azért, mert tisztelem az autonómiát és annak híve vagyok (Általános helyeslés) és legyen meggyőződve t. barátom, hogy a kellő szigort gyakorolni fogom, nem úgy, a hogy ő mondta, gyerekes fenyegetésekkel — mert nem volt az, a midőn a fővárost felhívtam arra, hogy a fővárosi törvény szervezetére nézve javaslatot készítsen, hanem kértem, hogy bizonyos idő múlva mondja el nézetét, minthogy a főváros tudhatja leginkább, hogy neki hol és mi fáj. Ezt mellékesen jegyzem meg a képviselő úr közbeszólására. (Helyeslés.) A főváros tekintetében egyet itt hangsúlyoznom kell és ez az, hogy végre-valahára véget kell vetni azon sok ideiglenes építkezésnek és féli endszabálynak. (Általános helyeslés.) Meg kell csinálni az állandó vízvezetéket, (Ugy van! Ugy van!) ki kell építeni a végleges csatornázást, (Ugy van ! Ugy van!) mert a hol a talaj meg van fertőztetve, ott egészség nem lehet. (Általános helyeslés.) Azonkívül tanulmányaim tárgyává tettem — és e tekintetben meglehetősen messzire haladt a ministerium —• az árucsarnok kérdését. (Általános élénk helyeslés.) Ezzel, azt hiszem, nemcsak a közegészségügynek teszünk szolgálatot, hanem lehetővé tennők azt is, hogy a város lakossága olcsón jusson az élelmezési ezikkekhez. (Általános élénk helyeslés és tetszés.) A közegészségügyről szólva, még egy ügyet kel! felemlítenem: a gyermekek sorsát Magyarországon. (Halljuk! Halljuk!) Eégi kedvencz eszmém ez, némelyek szerint vesszőparipám, de azt hiszem, ha e dologgal bárki is komolyan foglalkozik, nem fogja azt vesszőparipának nevezni. (Általános helyeslés.) A gyermekek nálunk el vannak hanyagolva, Magyarországon nincs kifejlődve a kellő érzék a közegészségügy iránt; (Igaz! Ugy van!) egész vidékek vannak, a melyekben a nép féli az orvost, nem hogy felkeresné azt bajában. (Élénk helyeslés.) Ezt nagyon jól tudom és midőn ezt tudom, tudom azt is, hogy legelhagyatottabbak a gyermekek. (Igaz! Ugy van !) A gyermekek egészségügyére nézve, a mit csak lehet, meg kell tenni. (Helyeslés jobbfelöl.) És ezen szerencsétlen gyermekek közt.első helyen kell, hogy megemlítsem azokat, a kik törvénytelen ágyból származnak ; szegények már születésüktől könynyebben ki vannak téve a halálnak. Azt hiszem, hogy bármennyire fájjon is nekünk bizonyos pénzáldozatot hozni, képviselőtársaimnak gondolkodásával fog találkozni az, ha e tekintetben bizonyos kezdeményezést teszek. (Általános élénk helyeslés.) Ki merem azt is mondani, hogy én nem annyira nagyon is szűk körben, csakis tudományos körben forgó szakférfiakhoz fordulok e tekintetben, hanem a mennyire lehet, a dolgot gyakorlatilag akarom megoldani. (Általános élénk helyeslés.) És ha a szakférfiak és gyakorlati emberek fognak engem közreműködésükkel segíteni, erős a meggyőződésem, hogy a pénz-áldozatok, a miket hozni fogunk, tekintve az üdvös czélt, a mit elérni fogunk, súlyosoknak nem mondhatók. (Helyeslés. Ugy van!)
