Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.

Ülésnapok - 1887-298

SS4 298. országos Még ibér 2-án, hétfőn. 1889. a királyi udvartartás, melyről csak most volt szó. Az 1867: XII. törvényczikk azt mondja, hogy a nemzet magának tartja fenn a katonaság elhelyezését. Ezen fontos jog, a mely egyszersmind az alkotmánynak biztosítékát képezheti, 1879 ben a ministerelnök ur vezérlete alatt az elszállásolási törvényben feladatott. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső balon.) A hadsereg élelmezésének és felszerelésének joga fenn van tartva a nemzet számára. Soha a ministerelnök ur ezt igénybe nem vette. (Igaz! Ugy van ! a bal- és szélső balon.) Közös ministeri tanácskozások tartatnak, ahol a közös ministerek és Magyarország s Austria miiiisterei összegyűlnek birodalmi kormányba. E/s új közös ügy, a melyre sehol törvényünkben rlapot nem találunk, mert Magyarországnak ügyeibe Austria ministerei bele nem szólhatnak; mi megtiltjuk törvényeink értelmében saját érdekünkben, hogy Austria ügyeire a magyar ministerek befolyást gyakoroljanak, mert ezzel csak Lajthántúlnak ellenszenvét hívják ki Magyarország ellen. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Vájjon a jegybankot nem a ministerelnök ur idejében tették közössé ? a 80.000,000 frt bankadósság szintén közösügygyé vált. Bosznia ma már egy közösügyes közigazgatási terület. A Romániával kötött határegyezmény által Magyarország és Austria határa mint egységes egész jelent meg és ez törvénybe iktattatott; csak egy jegyzőkönyv cautélája áll fenn jogunkra nézve. (Igás! Ugy van! a szélső baloldalon.) Sőt utóbbi időben olvashatjuk, hogy Londonban közös iparés kereskedelmi kamarák alkottattak, holott mindenki tudja, hogy Magyarország kereskedelme és ipara annak saját külön belügye és a külfölddel szemben is joga van azt külön érvényesíteni és minden törekvés, mely közös iparra és kereskedelemre irányul, ezen törvényes önállás ellen van. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Voltak osztrák és magyar segélyegyletek a külföldön, melyek a követek és consulok atyai gondoskodása alatt hol erőszakosan, hol barátságosan közösekké alkottattak át. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Felemlitfcetett, hogy már egy közös litteratura van, van közös irói rendjel, a közös haza is megtalálta a maga poétáját. (Élénk derültség és tetszés a szélső baloldalon.) Mit jelent e sorozat mindvégig ? (Halljuk! Halljuk!) A nemzet azon közjogi állásponton volt, hogy Austriával szemben közös érdekeink vannak. A 67-iki törvényhozás megalkotta a közösügyet, tehát létrehozta a közösséget anyagi téren, de csak korlátolt közösséget. A ministerelnök ur, ki a törvény ellenzője volt, a közösügyet tovább fejlesztette, sőt most az anyagi közösség tetejében a szellemi közösség előállítására is megkezdte a munkát. Csak arról szólok, hogy mily veszélyes s káros ez utóbbi. Magyarországnak külön jogtörtétrón megismerje mindazokat, a kikkel nemcsak a jelenben, de a közel jövőben, a későbbi jövőben is majd együtt kell hogy a nemzet munkáját és feladatait teljesítse. S e helyett mit tapasztalunk ? A király udvarához mindig csak saját pártfeleit vitte el, nagy politikai családjával jelent ott meg (Derültség a bal- és szélső baloldalon) és a kik nem voltak hívei, azokat ugy kizárta onnan, mintha nem volnának hívei magának az uralkodóháznak. (Ugy van! a ssélső baloldalon.) Sőt előkelő férfiak, kiknek conservativségükhöz, ragaszkodásukhoz és hűségükhöz semmi kétely nem fér, mihelyt megszűntek tisztelni a ministerelnök urat, egy észrevétlen hatalom sugalmazásából mellőzésben részesültek, kéz nem nyújtatott, meg nem szóllittattak, mintha az lett volna a czél, hogy a trón támogassa a ministerelnök urat, nem pedig az, hogy a ministerelnök ur összesítse saját kezében és személyében a nemzet összes hatalmát s azt vezesse a trón zsámolyához. (Helyeslés a szélső baloldalán.) Téves felfogás az, melyet a ministerelnök ur inaugurált a politikában e hazában; mert a nemzetnél van az erő, a nemzet nyújthatja a támogatást s a trónnak csak annyi ereje és hatalma van, a mennyit e nemzet lelkesedése, ereje neki szolgáltatni képes. (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) Nem a trónról kell, hogy a magyar államférfiak támogathassanak a nemzettel vagy a nemzet közönyével szemben, hanem a nemzet által kell hogy felemeltessenek a trón lépcsőjéhez. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) A nemzet számára teremthetett volna, ép azért, mert az uralkodónak — mivel két államnak uralkodója — nem lehet itt itthona, a király udvarában egy otthont, a hol egyesítette volna a nemzetet és annak minden törekvéseit a trón közül. E helyett csak saját pártját és politikai családját vezette a trón elé; megfeledkezett arról, hogy a király palotájára építhet a fecske fészket, mert észreveheilen kicsiny, de nem rakhatja rá a fészkét a gólya. (Tetszés a bal- és szélső balon.) Magyarország ministerelnöke képviseli Austria örökös tartományaival szemben a magyar jogéletet, a magyar öntudatot, a magyar törvényes állapotot. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) És vájjon a ministerelnök ur azon 1867: XII. törvényt, a melynek alapján kormányra lépett és melynek körvonalai között kormányzott, mint élő jogérzetet érvényesítette-e Austriával szemben, igen vagy nem? Folyton, időről-időre mindig ezen jogérzeteu saját kezével ejtette a csorbát. Egész sorozatát lehet felsorolni azon ügyeknek, amelyek az 1867. évi XII. törvényczikk által közösekké nem tétettek és melyek a ministerelnök ur alatt közösekké váltak vagy általa közöseknek deciaráitattak. (Igám! Ugy van! a bal-és szélsőbalon.) így mindjárt