Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.

Ülésnapok - 1887-297

297. országos ülés uorember 30-án, ssombaton. 1899. mz miért tulajdonképen szólani kívánok, az Madarász József képviselőtársamnak határozati javaslata, vagyis inkább ellenindítványa, a melyet e költség­vetéssel szemben beterjeszt. Én, t. ház, nem tehetek kifogást, sem észrevételt az ellen, ha valaki a javaslatba hozott költségeket meg nem szavazza; de egyre nézve — bocsánatot kérek — mégis kénytelen vagyok észrevételt tenni és ez az, (Halljuk! Halljuk!) hogy a jogezím, a mely miatt e költségeket megtagadja, nézetem szerint nem lehet az, hogy az 1867: XII. törvényczikk az ő kívánalmait és igényeit ki nem elégítheti, hanem a jogezím kizárólag csak az lehet — a miappretia­tionalis természetű — hogy a fennálló kormánynak vagy pedig általában azon közegeknek, a kiknek a kiadások megajánltatnak, meg nem szavazza a kiadásokat; mert akármily véleményben legyen is a t. képviselő ur, de addig, míg az 1867 : XII. tör­vényczikk fennáll, a minthogy tényleg fennáll, azon a czímen, hogy neki egy törvény nem tetszik, egy törvényen alapuló kiadást meg nem tagadhat. (Helyeslés jobbfelöl.) Ha már e szempontból felszólaltam, nem hagyhatom észrevétel nélkül a t. képviselő urnak érvelését sem, (Halljuk! Hulljuk!) jelesül pedig annak azon részét, a mely az 1867 : XII. törvény­czikkre vonatkozik. A képviselő ur ugyanis azt mondja, mutassunk mi egy törvényt, a mely korábban Magyarország önálló intézkedési jogát pénzügyei tekintetében bármely irányban feladta volna. Hát, t. ház, teljesen elismerem, hogy senki sem fog mutatni oly törvényt, a mely 7 directe fel­adta volna az országnak pénzügyekre vonatkozó önálló intézkedési jogát; ha azonban nem az absolut jogok, hanem a tényleges viszonyok és a századokon át fennálló gyakorlat szempontjából bíráljuk meg e kérdést, akkor a t. képviselő ur kénytelen lesz elismerni, hogy az 1867: XII. törvényczikk nem hátra menést, hanem határozott előmenetelt képez. (Elénk, helyeslés jobbfelöl.) Emlékeztetem a t. képviselő urat, hogy méltóz­tassék a közvagyon kezelésének s a közszolgálta­tásoknak azon tág körére gondolni, a mely azelőtt „iura regalia maiora" czímén a törvényhozás minden hozzájárulása nélkül gyakoroltattak; méltóztassék az államvagyon kezelésére gondolni. Vannak azután oly közszolgáltatások, oly köz­vagyoni kezelések, a melyek az országgyűlés rendelkezési köréből egészen elvonattak g nem­csak elvonattak, hanem a melyekre nézve maga az országgyűlés több törvényben azoknak más, még pedig nem magyar hatóságok általi kezelését köz­vetve, ha nem is elismerte, de elnézte, jóváhagyta s eltűrte. (Helyeslés jobbfelől) Ily állapottal szemben akkor, midőn egy kérdés a fennálló gyakorlat ellenére szabályoz­tatik, midőn a kiadásoknak egy bizonyos nemére nézve, megengedem, a megajánlásnak egj más formája választatik, hiszen a megajánlás utolsó fóruma, sanctiója, sőt érdemleges eldöntése az országgyűlésnek tartatik fenn, a mint hogy a mai tanácskozásunk is épen ennek bizonyítékát szol­gáltatja, mert arról van szó, hogy a delegatiók által megállapított kiadásokat megszavazzuk-e vagy 7 nem, akkor azt hiszem, az 1867 :XH. tör­vényezikket ugy feltüntetni, mintha az az ország független és önálló intézkedésének nem új attribútumait teremtette volna, hanem azokat fel­adta volna, nem felel meg a történeti igazságnak. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ezeknek előrebocsátása után kérem a t. házat' hogy az előterjesztett ellen­indítvány mellőzésével a beterjesztett költségvetést elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés jobbf elől.) Elnök: T. ház! Madarász József képviselő ur a közös kiadások czímén előirányzott 23,297.673 frtnyi rendes kiadásokat a költségvetésből ki­hagyatni kívánja. Ezért kérdeznem kell a t. házat, hogy 1890. évre közösügyi rendes kiadásokra előirányozott 23,297.673 frtnyi összeget a t. ház megszavazza-e vagy sem ? (Igen! Nem !) Kérem azon képviselő urakat, a kik ezen összeget megszavazzák, méltóz­tassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége megszavazza a tételt. Madarászképviselőur ellenindítványa kiterjed a 4,842.366 forintnyi rendkívüli közösügyi kiadá­sokra is. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a rendkívüli közösügyi kiadások első czímében fel­vett 4,842.366 frtot megszavazni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház több­sége megszavazza. Madarász képviselő ur a Boszniában s Hercze­govinában, továbbá a Lim területén álló parancs­nokságok, intézetek és csapatok 1890. évi rend­kívüli szükségletére felvett 4,370.000 forint után Magyarországra eső rész fejében beállított 1,372.000 forintot is törültetni kéri. Méltóztatik ezt a t. ház elfogadni? (Elfgaäjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy at. ház ezen összeget megszavazza, Ezzel Madarász József képviselő ur ellenindítványa elesett. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): Az 1849. * évtől az 1867. évig fennállott központi kormány közegeinek nyugdíjai. Rendes kiadások: V. feje­zet. Kiadás 56.092 forint. Madarász József: T. ház! Én ez össze­get töröltetni kérem. Mielőtt ellenindítványomat felolvasnám, megemlítem, hogy báró Roszner Ervin képviselő ur a múlt napokban felemlítette, hogy én a népoktatás előmozdítása tárgyában felszólal­tam itt e házban s azt mondtam, hogy azon közsé­gek állapotán, a hol iskola nincs, törvényhozás utján kell segíteni. íme, most alkalmat adok neki, hogy ez ügyön ő is segítsen, minthogy ón itt töröltetni óhajtom az 56.092 forintot s ez összeget

Next

/
Thumbnails
Contents