Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.
Ülésnapok - 1887-297
216 29?. országos ülés november 80-án, szombaton. Í889. az, hogy a házban történt felszólalás következtében a végrehajtó bízottság előadójának tisztelet-díja elejtetett. Ezt különösen hangsúlyozandónak és helyeslendőnek vélem íizért, mert nagyon visszás eljárás, ha a törvényhozás tagjai ezen minőségükben teljesített szolgálatukért külön jutalmakat kötnek ki maguknak, (ügy van! a baloldalon.) Hisz, t. ház, azon áldozatkészségnek, mely nélkül semmi nemű autonómia fenn nem állhat, példát első sorban a tőrvényhozás tagjainak kell adniok e részben és azért helyeslem a jelentés azon részét, a mely szerint ilyen díjazásban a törvényhozás tagjai a jövőben nem fognak részesülni. (Helyeslés a baloldalon) De vannak e jelentésben oly mozzanatok is, a melyekhez szó fér. (Bálijuk!) Ilyen mindjárt az a tiszteletdíj, mely a művezető-építésznek a jóváhagyott költségek arányában szerződésileg kiköttetett. Egyelőre 450.000 frt van felvéve művezetés czíme alatt és ez 5 százaléka annak az összegnek, mely az építésre kiadatni terveztetik, de ha az or szágház többe fog kerülni, mint az előirányzott 9 millió frt, akkor a tisztelet-díj is emelkedni fogós nagyon könnyen megtörténhetik, hogy e czíni alatt az állam többet fog kiadni fél millió írtnál. Igaz, hogy a magyar mérnök- és építészegylet palotaszertí épületek építkezésének vezetésével a szellemi munka díjazására a minimális összeget 5 százalékban állapítja meg, csakhogy tarifájában az említett egylet megáll a 300.000 írtnál; a eathegoriákfelállítását tovább nem folytatja; ezen határig pedig az egyes cathegóriákra vonatkozólag degressive állapítja meg a százalékot. Azt hiszem, hogy ha ily nagy mérvű vállalat vezetésével bizatik meg valaki, akkor a degressionak még ezen a határon is túl kell mennie. Én érintkeztem szakértőkkel, kik hozzá teljesen érdekeletlen egyének s azt a véleményt hallottam tőlük, hogy 4, sőt 3 és fél százalékkal is szépen lett volna jutalmazva az építész ily^en nagy vállalat vezetésénél, különösen akkor, midőn a tervvázlat még külön díjazásban is részesült annak idején és erre vonatkozólag az építész-egylet a maga tarifájában szintén majdnem fél százalékot állapít meg. Ha tehát a degressio nem is folytattatik tovább, 4'6 százalék volna a díjazás mértéke, értéke. De ezen túl vagyunk, t. ház, hiszen a szerződés megvan kötve. Én ezt csupán asért hoztam fel, hogy utaljak arra, hogy a múltban a szerződések megkötésénél a kellő gondosságot nem mindig tartották szem előtt. (Helyeslés a bal és szélső baloldalon.) De magában, ebben a jelentésben is azt tapasztalom, hogy a takarékosság legszélsőbb határáig a végrehajtó-bizottság és a kormány nem megy el. Hiszen a jelentés végén az állami ellenőrzés eszközlésére 15.549 frt vétetik fel szemben a 850.000 forinttal, mely beruházandó a folyó évre. Ez megközelíti a beruházandó összeg 2 százalékát, a mi olyan nagy kiadás, mely még az állami ellenőrzés nehézkessége mellett sem indokolható. Én azt nagyon értein, hogy a kormány külön közegeket vél ezen építkezés ellenőrzésére alkalmazandóknak. Teendők vannak ott, az bizonyos, de olyan nagy mérvű apparátust alkalmazni nem helyes. Hiszen az építész minden magánépittetőnél bizonyos tekintetben bizalmi ember, eljárásába bizonyos mérvű bizalmat helyezni kell, mert a nélkül kár volna vele egyáltalában szerződésre lépni. És ha az a bizalom a normális mértékben megvan a mostani építészszel szemben: akkor ez az összeg, az ellenőrzésnek ilyen költséges megállapítása, merőben fölösleges. (Helyeslés bal felől) Én csak egyet hozok fel, t. ház. Mire való például egy osztálytanácsos ezen ellenőrzés vezetésére a hely szinén? Vájjon egy osztálytanácsos a ministeriumban nem eszközölheti-e azon jelentések átvizsgálását és nem referálhat-e e tekintetben a maga hivatalában. (így van! a bal- és szélső baloldalon.) Minek azt az osztálytanácsost oda kihelyezni, ott ministeri expositurát csinálni ? Ezenfelül, ismét szakértők véleményére utalok, egy királyi mérnök a főmérnök és a műszaki ellenőr mellett tökéletesen elégséges a teendők elintézésére. A jelentés szerint felvétetik még egy másik 2.100 frt fizetéssel, továbbá egy ministeri számtiszt és mellette alkalmaztatik egy irodatiszt 1.100 írttal. Van hivatalszolga, de e mellett nem tartják fölöslegesnek egy házmesternek és a téli hónapokban egy fűtőnek alkalma zását. Ezen tételek együttvéve 7.253 frtra rúgnak, az én nézetem szerint tehát ennyivel túlmentek azon a határon, melyet az építés ellenőrzésénél szem előtt kellett volna tartani, (ügy van! a balés szélső baloldalon.) T. ház! Ezekből én nem látom, hogy ennél a költséges építkezésnél az eljárás minden tekintetben megfelelne a takarékosság követelményeinek s épen ezért nagyon kérem a t. kormányt, méltóztassék figyelmét oda fordítani, ha ugy az ellenőrzésnél, mint a munkák kiadásánál is a lehető legszigorúbb eljárás követtessék a jövőben, mert ha már egyszer belementünk egy ilyen nagymérvű építkezésbe, legalább annak a kivitelénél kell tanúskodni az eljárásnak arról, hogy annak a korszaknak, melyben ez a nagymérvű, erőinkkel nem számoló eonceptio megszületett, csakugyan vége van, Ha a legközelebbi multak emlékei belejátszanak a jövőbe, akkor azok mellett a parlamentarismusnak emelhetünk nagy épületet, de ez aztán nem lesz a valódi parlamentarismusnak diadalát jelentő emlékoszlop, hanem legfeljebb csak annak piramidális mausoleuma. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Dárdai Sándor jegyző: Tisza Kálmán ministerelnök!
