Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.

Ülésnapok - 1887-296

2S»6. orsíägos ülés november 2ft-én, pénteken, 1889. 199 halálra és vagyonelkobzásra Ítéltek s a kik kény­telenek voltak a külföldre menekülni. A kikre ők gondoltak, azok azon gazdag urak valának, kik, mint emlékezhetünk, különösen 48 előtt év­tizedeken keresztül tartózkodtak külföldön és ott költötték gazdag jövedelmöket, (Igaz! Ugy van! szélső balfelől) a nélkül, hogy a hazáról, a melynek egyébiránt a régibb törvények alapján még ter­heit sem viselték, csak meg is emlékeztek volna. (Igaz! Ugy van! szélső balfelöl.)De kénytelen va­gyok mérlegelni a t. ministerelnök ur azon nézetét, a mely szerint — saját szavait akarom használni — a tiz évi távollét sem azon amerikai emigránsokra, kik illető községükkel az összeköttetést fentar­tották, sem azokra nem vonatkozik, kiket valamely törvényhatóság vagy város díszpolgárnak válasz­tott és ők e választást elfogadták. Nem vonatkozik pedig a t. ministerelnök ur szerint azért, mert a törvénynek czélja csak az volt, hogy valamely úton-módon nyilvánvalóvá legyen, miszerint az illetők állampolgári jogaikat fentartani kívánták. Ezen vélemény azonban, t. ház, egészen önkényes és a törvényben nem gyökerezik. Mert az idézett törvénynek 31-ik §-a szerint a távollét folytonos­sága csak a következő négy esetben szakittatik meg. Először: ha az eltávozott állampolgári jo­gainak fentartását illető hatóságának bejelenti; másodszor : ha új útlevelet szerez ; harmadszor: ha valamely osztrák-magyar consali hivataltól tartózkodási jegyet nyer és végre negyedszer: ha valamely osztrák-magyar eonsuli község kötelé­kébe felvétetik, illetőleg anyakönyvébe beiratik. E szerint sem a puszta összeköttetés az illető községgel, sem pedig a díszpolgári oklevél és ennek elfogadása nem szakítja meg a 10 évi tá­vollétet; nem is említve azt, hogy azon kifejezés „összeköttetés az illető községgel" oly határo­zatlan, hogy az nézetem szerint állampolgári jo­goknak sem fentartására, sem visszaszerzésére törvényszerű alapot nem képez, v.slamint hogy sem a honossági, sem más magyar törvény dísz­polgárokat nem ismer, lévén ezen kitüntetés nem egyéb tiszteletnyilvánításnál, a mely sem polgári, sem politikai jogokat nem ad. (Igaz! Ugy van! a szélső balfdől.) Feltéve azonban, hogy a díszpol­polgárság birna is azon joghatálylyal, a melyet annak a t. ministerelnök ur tulajdonít, (Halljuk.' Halljuk) az csak azou esetben állana, ha a dísz­polgárság az illető hatóságtól származnék, (Ugy van! a baloldalon.) Már pedig, a kiről ezen egész kérdésnél úgyszólván egyedül volt szó : Kossuth Lajos, azon városok egyikének kebelében sem lakott, a melyek őt díszpolgáruknak megválasz­tották és igy a honossági törvény 9. §-a értelmé­ben rá nézve egyik sem illetékes. Hiába erőlteti tehát a t. ministerelnök ur a törvény értelmét; az az ő nézetét nem támogatja, sőt avval ellentétben áll. (Ugy van a szélső baloldalon.) És azért, ha csakugyan az volt az 1879 iki törvényhozás szándéka, a mit a t. ministerelnök ur jelzett, akkor azt nem ministeri magyarázatokkal, habár a többség által támogatva, hanem csakis új törvényalkotás által lehet megvalósítani. (Helyes­lés a szélső baloldalon.) Az 1790/91. évi XII. törvényczikk szerint ugyanis a törvények nemcsak alkotásának és el­törlésének, hanem azok magyarázatának is joga kizárólag az országgyűlést a királylyal együtt illeti. (Helyeslés a szélső baloldalon) Ennek követ­keztében sem a politikai hatóságok, sem maguk a bíróságok nem bírnak törvénymagyarázati joggal, A bíróságuk maguk, beleértve a legfőbbet is, a törvényeket csupán az előttük fenforgó esetekre alkalmazhatják. És ha a törvények hiányos volta miatt néha a hasonlósághoz, az analógiához for­dulnak, ítéleteik, a melyeket erre alapítanak, más, bár tökéletesen hasonló esetekben is, sem más bíróságra, sem erre a bíróságra magára nem kö­telezők. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Ez annyira fontos és alkotmányjogi elv, hogy ezt figyelembe nem venni, valóban lehetetlen. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Különben ha egyoldalúan és a mint szándékoltatik, kötelező módon magyarázhatná a törvényt, legyen az kormány, legyen az képviselő­vagy főrendiház vagy bár mind a kettő, de a ki­rály hozzájárulása nélkül: ez uraim, a törvények­nek s az ezeken alapuló jogok és jogviszonyok megbontására és bizonytalanságára vezetne.(Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) És a mely kormány erre az útra tér, a helyett, hogy az alkotmány által megszabott ösvényen haladna, az az alkotmány és a törvény iránti tiszteletének nem épen fényes bizonyítékát szolgáltatja. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ez lehet kényelmes kibúvó, (Ugy van! Igaz ! a szélső baloldalon) de alkotmányos és törvényes eljárásnak nem nevezhető. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mi ennélfogva továbbra is ragaszkodunk ha­tározati javaslatunkhoz, kérve, hogy a 10 évi távollét ne vonja maga után az állampolgári jogok elvesztését és hogy ezeknek fentartása, vagy ha elvesztek, visszaszerzése a törvényben meghatáro­zott feltételekhez kötve ne legyen. (Igaz ! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ragaszkodunk pedig ugy az egyszerű kivándorlókra, mint a politikai menekül­tekre és ezek között különösen Kossuth Lajosra való tekintetből. (Élénk helyeslés a szélső balolda­lon. Felkiáltások: Éljen Kossuth Lajos !) Az a hátsó ajtó, a melyet a minister ur a törvény falába vágni akar, alkalmas lehet arra, hogy azon meg­szorult ministerek a közvélemény, a felháborodott nemzet elől menekülni igyekezzenek, (Igaz' Ugy van! a szélső balfelől) de nem méltó azon nagy férfiúhoz, kit a nemzet a maga polgárai sorában toyákbá is tisztelni akar. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) A hátsó ajtót a nagy urak házaiban a

Next

/
Thumbnails
Contents