Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.

Ülésnapok - 1887-296

Jgg 296, országos ülés nbrunber 2t-én, pénteken. 1888. kezdték nem az elnököt, hanem a képviselőket. (Ugy van! Ugy van! Egy hang jobbfelől: Ez az elnök megsértése! Zaj balfelől. Ugy van! jobbfelől.) Láttuk, hogy a mig Beőthy Ákos, t. képviselő ur egy különben igen szép beszédben hangsúlyozta és kiemelte, hogy a ministerelnök urnak nincs tekintélye, mert nem vezeti a pártot, mert nem beszél, akkor a mikor beszélni akar, megakadályozzák a beszédét, azt akarván kimutatni, hogy azért nincs tekintélye, mert nem beszélhet. ({Tetszés jobbfelől.) És még ugyanazon padokról is — nem mondom, hogy mindenki részéről — rendszeres zajongást folytattak, hogy a ministerelnök urat a beszédben meggátolják. (Ugy van! jobbfelől.) Ha Ugron képviselő ur felszólít bennünket arra, hogy járuljunk ahhoz, hogy a parlament méltósága és tekintélye fentartassék: ez — engedjen meg a t, képviselő ur — a farkas és bárány régi meséjét juttatja eszembe. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Bennünket a magyar nemzet nem azért kül dött ide, hogy bármelyik fractió terrorismusa elő! gyáván meghátráljunk, (Zajos helyeslés jobbfelől) hanem azért, hogy mint egy szabad nép szabad törvényhozói, alkotmányos jogaink;! t minden praessiótóí menten, minden körülmények közt egyiránt, önérzetesen gyakoroljuk. (Zajos helyeslés jobbfelől.) Horánszky Nándor: T. ház! (Halljuk! Halljuk !) Méltóztassék megengedni, hogy ez ügyhöz, melyet én a t. elnök ur legutolsó nyilatkozata által elintézettnek tartottam, azok folytán, a miket a t. képviselő ur felhozott, én is hozzászóljak a helyzet tisztázására és a történtek constatálására, (Halljuk!) Semmi szavam az ellen, ha valaki véleményt mond, vagy ha valaki a ház igen t. elnökéhez kérést intéz, bár óhajtottam volna és óhajtanám, hogy a kérés itt e házban intéztessék, mert a házban intézett kérés természete és nyíltsága nyomta volna reá a pecsétet a törekvés correctségére (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon) tekintetében. De mi történt? Tanácskozást tartott a t. szabadelvüpárti club — nem tudom, formális volt-e az vagy sem — azon pártnak kebelében, mely a többséget képviseli. Mit jelent ez, t. ház? Jelenti azt, hogy a t. többség kebelében vannak nézetek, a melyek azt kívánják kifejezésre juttatni, hogy midőn a házszabályok szigorítását szóba hozzák, a ház igen t. elnökének eljárásával nincsenek megelégedve. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső balfelől.) Másként ennek értelme nincs és nem is lehet. (Igás! Ugy van! a hal- és szélső balfelől.) Nem tudom, vájjon a házszabályok szigorítását kivánták-e, (Felkiáltások jobbfelől: Nem!) vagy pedig a házszabályok szigorúbb alkalmazását? (Felkiáltások jobbfelől: Igen! Igen !) Az egyik ugy, mint a másik, azt tartalmazza, hogy a ház igen t, elnökének eljárásával nincsenek megelégedve azok, kik ily tanácskozásnak szükségét a ministerek jelenlétében jónak vélik. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső balfelől.) Nem akarok, t. ház, ezúttal kiterjeszkedni arra, hogy azon bajoknak és állapotoknak, melyek az e teremben lefolyt tanácskozásoknál előfordulnak, mik az okai? Remélem, lesz alkalmam legközelebb arra, hogy ezen kérdést lehetőleg objective megvilágítsam, hogy az ország lássa azokat a motívumokat és azokat az okokat, melyek a mai helyzetet előidézték; egyet azonban, t. ház, a magam részéről kijelentek és ez az, hogy valamint én nem tartom helyesnek, hogy ily formális tanácskozásokból oly törekvések jussanak kifejezésre, melyek a ház igen t. elnökének eljárásával való elégedetlenséget fejezik ki, ugy viszont engem teljesen megnyugtat az elnök ur részéről eddig tapasztalt pártatlanság az iránt, hogy minden ily felhívást indignatióval fog visszautasítani. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Egyet kívánok még megjegyezni. (Halljuk! Halljuk!) Én nekem, t. ház, állásomnál fogva nagyon szüséges arra ügyelnem, hogy a képviselőházban senki se legyen, ki engem elfogultsággal csak távolról is gyanúsíthatna ; (Halljuk! Halljuk!) és ennek következtében én majd lépéseket fogok tenni az iránt, hogy egyik pártnak se legyek tagja; (Élénk helyeslés a hal- és szélső balfelől) de kérem másrészről a képviselő urakat, hogy bármelyik párt clubjába megyek, a képviselő urak engem társaságukban szívesen fogadjanak. (Zajos éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) T. ház ! Azt hiszem, miután e tárgyban határozat nem hozható és a tárgy ki van merítve, méltóztatnak beleegyezni abba, hogy most már a napirendre térjünk át, tudniillik az 1890. évi állami költségvetés általános tárgyalásának folytatására. (Helyeslés.) T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti még a bizottság előadóját, továbbá Helfy Ignácz és Irányi Dániel képviselő urakat, kiknek indíványait 10-néI több képviselő ur irta alá. Méltóztassanak meghallgatni az előadó urat. Hegedüs Sándor előadó: T.ház! (Halljuk! Halljuk!) E nagy vitában legkevésbbé volt szó a költségvetésről. (Ugy van! jobbfelől.) Pedig, ha e vita kettős természetet nyert volna, nekem, mint előadónak, csak igen rövid megjegyzéseim volnának. De eltekintve mindazon politikai mozzanatoktól, melyekkel szorosan nem foglalkozhatom; eltekintve azon invectiváktól, melyek jelen minőségemben hozzám nem tartoznak: kétségtelen az, hogy a költségvetéshez nem tartozó elemeknek