Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.
Ülésnapok - 1887-293
293. ovwífts 08 S 1 *** novMnlier 28-án, kedden. 1889. 131 a ministerelnök ur tekintélye megesökkent. Ezt a kérdést látta Tisza István képviselő ur jónak ez alkalommal újra felvetni, a t. ministerelnök ur tekintélyének kérdését. És ebből a szempontból tesz összehasonlítást közte és köztem, a mely természetesen oda coneludál, hogy én vesztettem el minden tekintélyemet, nem a t, ministerelnök ur. Az érv, melyet a t. képviselő ur használt, az volt, hogy ime minden választásnál nő a ministerelnök ur pártja és fogy az enyém és hozzátette, hogy ki mindenkinek támogatását vesztettem én el politikai pályámon. T. ház ! Az az érv, hogy a választásoknál a ministerelnök ur pártja növekedett s az enyém fogyott, az, ha a parlamenti hatalmi viszonyok megállapításáról van szó, teljesen találó; ha pedig a parlamenti tekintély megállapításáról van szó, tán nem egészen az. Ennem fogok vitatkozni, nem arrogálok magamnak ítéletet arra nézve, van-e tekintélyünk és mennyi van, (Halljuk! Halljuk!) csak az érvelés ezen módjára nézve teszek észrevételt és mindjárt kimondom, hogy az érvelés nem helyes. Mert ha már a választások terén elért sikernek szempontjából akar köztem és a ministerelnök ur közt párhuzamot vonni, még pedig egyéni tekintély Összehasonlítása szempontjából, akkor nem azt az időpontot méltóztassék választani, mikor a ministerelnök ur fel van fegyverezve a hatalom apparátusának minden eszközével (Igás! Ügy van! a bal- és szélső balon) és azt a lehető legteljesebben fel is használja minden ellenzéki mozgalom elnyomására és saját pártjának öregbitesére. (Élénk tetszés a balés ssélső baloldalon) midőn az ő kezében azon számtalan magánérdek az egész országból összpontosul, a melyeket kénye szerint sújthat. (Igaz! TJgy van! a bal- és ssélső balon.) Hiszen a kormánypárt egyik t. tagjának,Neményi képviselő urnak egy jeles felolvasásából meggyőződhetik arról, hogy az ország választóinak — nem jut eszembe a gzám — de annyit mondhatók, hogy ijesztő hányada az, a mely direct kormánybefolyás alatt áll: hát ne olyan időpontból méltóztassék venni a számítást, a midőn a ministerelnök ur ismétlő fegyverrel küzd. (Tetszés a bal- és ssélső balon) én pedig az ősi kopjával és dárdával, (Élénk tetszés és helyeslés a bal- és szélső baloldalon) hanem ha e téren összehasonlítást akar tenni a képviselő ur, akkor arra az időre kell visszamennünk, mikor maga a ministerelnök ur is ellenzéki vezér volt, (Igaz! Ügy van! a bal- é$ szélső baloldalon) a mikor a hatalom eszközeivel nem rendelkezett, hanem azokkal szemben állott. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Akkor aztán azt fogja tapasztalni a képviselő ur, hogy ámbár a ministerelnök ur, személyi fölényétől eltekintve, számos oly eszközzel rendelkezett, a melylyel én az ellenzéki küzdelemben nem rendelkezem, (Halljuk! Halljuk!) rendelkezett azzal az előny nyel, hogy egy nemzeti traditiókon alapuló közjogi pártárnyalatot képviselt, (Igás! Ugy van! a bal- és szélső báloldalon) holott nekem utat kell törnöm egy eddig senki által nem cultivált, tudniillik tisztán a politikai pártalakulás terén. (Tetszés a baloldalon.) Daczára az előnyök ezen különböző voltának, azt fogjuk tapasztalni, hogy a ministerelnök ur, mint az ellenzéki középpárt vezére tökéletesen ugyanabban a sorsban részesült választásról-választásra, mint a mostani mérsékelt ellenzék: (Élénk derültség és tetszés a bal- és szélső baloldalon) választásrólválasztásra fogyott a pártja. (Derültség és helyeslés a bal- és ssélső balon.) Eddig egyenlő volt a sorsunk, de ha tovább megyünk, már nem egyenlő. (Halljuk! Halljuk!) 1875-ben, mikor a ministerelnök ur megcsinálta a fusiót s átment ezen padról amazokra, ezen elhatározására bizonyosan nagy befolyást gyakoroltakpártjának politikai viszonyai, hiszen azőpártja legalább külsőleg a teljes bomlásnak minden tünetét mutatta fel. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélső balon.) Tömeges secessiók történtek azóta (Igaz! Ügy van! a bal- és szélső balon) 9 évi oppositio után. Az igaz, t. ház, hogy a választások némelyikénél vesztettünk tért, de mindegyikénél nem; igaz, hogy egyes férfiak ezt a pártot elhagyták; de tömeges secessiók ezen pártról nem történtek (Közbeszólás balfelőU Pulszky ment. Derültség balfelől) és 14 esztendeig, néha igen nehéz körülmények közt folyt ellenzéki működés után ez a párt tömörül és elhatározottan áll itt, hogy hivatását teljesíti a siker esélyére való tekintet nélkül. (Zajos helyeslés és tetszés a baloldalon.) Ha, t. ház, azokra az időkre megyünk vissza, melyekben a ministerelnök urnak is csak azon politikai fegyverek állottak rendelkezésére, melyek ma nekem, megvallom, még az elért sikerek szempontjából is minden pirulás nélkül várhatom az összehasonlítást (Tetszés a bal- és szélső baloldalon) és szemébe merek annak nézni. (Élénk éljenzés a baloldalon.) T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Össze akarom foglalni már is igen hosszúra nyúlt beszédemet, (Halljuk! Halljuk!) de ezt megelőzőleg tisztán egyéni szempontból akarok nyilatkozni azon határozati javaslatra nézve, a melyet Irányi Dániel t. képviselőtársam benyújtott. (Halljuk! Halljuk!) Én, t. ház, egész nyíltsággal kijelentem, hogy a határozati javaslatban érintett ügynek azon részét, mely a nemzet szívét legközelebbről érinti, ha formailag tökéletesen nem is, hanem gyakorlatilag elintézettnek tekintem. (Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Előttem tehát ma ez a határozati javaslat tisztán ugy áll, mint a honossági törvény egy intézkedése feletti nézet a honossági törvény egyik intézkedésének általános szempontból való módosítására, vagyis megszüntetésére, eltörlésére irányuló 17*
