Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.

Ülésnapok - 1887-292

98 ÍDÉ. orsííígos ftlés november 25.én, bétfőn. 1889. constatálhatom, hogy teljesen egyetértek azokkal, a miket Beöthy Ákos t. képviselő ar a közjogi alap természetét illetőleg Madarász József t. képviselőtársammal szemben mondott. (Halljuk! Halljuk!) Az igen t. képviselő ur ugyanis — előttem mindenkor imponáló elmeéllel — azt bizonyította. hogy a közjogi alap eredete nem más, mint az 1848 ban megszakított fejlemények fonalának újabb felvétele, lényege pedig azon törekvések megvalósítása, melyek 1848-ban a törvényhozás egyik factora részéről szabatosan formidáztattak és el is fogadtattak. A t. képviselő urnak tökéletesen igaza van. A közjogi alap legfőbb értéke épen az, hogy szoros logieai következése az 1848-iki alkotásoknak. De, t. ház, bocsánatot kérek, hogy itt egy általánosan ismert, a t. ház minden tagja részéről tudott tételt kell felállítanom, de szükségesnek tartom ezt azért, mert rá kell mutatnom arra, hogy ezen közjogi alappal szemben minden párt, mindenkor miféle magatartást tanúsított és tanúsít. (Halljuk! Halljuk !) Mi tulaj donképen ez a közjogi alap? Azon elvek foglalata, melyek szerint a közös uralkodóval bíró két állam mint önálló és független fél között a közösügyek intézésére mulhatlanul megkívánt feltételek a teljes paritás alapján megállapítva és praecis határozmányokban kifejezve lettek. Törvény, melyet az 1867. évi törvényhozás az állami önállóság összes attribútumaival, az állami önállóság és függetlenség kifejezésével és fentartásával alkotott, de a melynek a közösügyek elintézési módjára vonatkozó hatályát a törvényhozás maga is attól tette függővé, hogy ezekhez az elvekhez ő Felségének a magyar korona országaihoz nem tartozó államai is alkotmányos utón hozzájáruljanak ; hogy tehát ugyanezen elvi alapokon és ugyanoly határozmányokk; 1 a monarchia túlsó államában is a miénknek elvekben teljesen megfelelő, teljesen azonos törvény alkottassák. Es, t. ház, miféle álláspontokkal találkozunk a törvényhozás pártjai részéről ezen közjogi alappal szemben ? (Halljuk! Halljuk !) A fusio előtti időben a közjogi alap állása teljesen világos volt és semmiféle félreértésekre okot nem szolgáltató. Azon párt, mely azt megalkotta, a volt Deák-párt, védelmezte azt két hatalmas párttal szemben, melyek egyike teljesen tagadta a jogalapot, másika elégségesnek nem tartotta a nemzeti önálló fejlődésre, de miud a két párt e közjogi alapnak, mint a nemzeti fejlődés akadályának eltávolítását sürgette és követelte. Nem lehet tagadni, hogy voltak nemzeti aspir«tiók, voltak közjogi visszásságok, mint a hogy vaunak ma is, melyek a volt Deák-párt idejében nem lettek megoldva és végrehajtva és azoknak a közjogi alappal egyező elintézése nem történt meg. De ennek meg nem történte miatt egyaránt illeti a felelősség a volt Deák-pártot, a volt többséget, azon tekintélyes ellenzékkel szemben, mely akkor magát az alapot vette tagadásba. A fusio után a közjogi alap helyzete lényegesen megváltozott. Azon nagy párttal szemben, mely a közjogi alap terén állott, egy, számban nem jelentékeny kisebbség volt az továbbra is, mely e közjogi alapot tagadásba vette. Ugyanezen párt az, melyet szánmi nézve is megerősödött formájában az 184S-iki és függetlenségi pártban tisztelünk és mely pártnak a közjogi alap iránt foglalt álláspontjában semmiféle változás 1867 óta nem állott be. Nem igy vagyunk azonban a törvényhozás másik igen tiszteletre méltó pártjával, a közjogi alapon álló ellenzékkel. Es bogyha Kaas Ivor képviselőtársam a kormánypolitikára vonatkozólag három korszakot látja jónak megkülönböztetni, akkor azon nyilatkozatok jellegéből, a melyek (a laloldalra mutat) onnan a közjogi helyzetre vonatkozólag tétettek, legyen szabad nekem is három korszakot megkülönböztetnem. (Halljuk! Halljuk!) Az első korszakban, a t. párt alakulása idejében, Jericho falainak megkerüléséről beszéltek. A közjogi alapnak veszélyeztetett volta volt szóban, a ministerelnök ur részéről, mint a ki nem őszinteséggel lépett volna a közjogi alap terére. Kifejezésre jutott ez a hírlapokban és parlamenti nyilatkozatokban. Akkor a t, mérsékelt ellenzék azt hitte vagy legalább azt hirdette, hogy neki kell a közjogi alapot majd védelmezni a kormányelnök ehauvinismusa ellenében, nehogy a nemzet lábai alatt megingattassék azon talaj, a melyet Deák Ferencz bölcsessége alkotott. Volt gond arra is, hogy a t. mérsékelt ellenzék e bevallott hivatását megismerjék nemzet és korona egyaránt. A másik jóval rövidebb időszak kezdődik az úgynevezett Janszky-ügynek a törvényhozásban történt tárgyalásakor és tart, mint zárkőig, Ábrányi t. képviselőtársamnak minden tekintetben érdekes, azonban e tekintetben valójában korszakot alkotó minapi beszédjéig. (Halljtik! Halljuk!) Ebben az időszakban már az 1867-ik évi törvényezikk különböző értelmezéséről volt szó közöttünk, az egyes határozmányok értelme iránt nem voltunk egymással tisztában. Ez volt azon időszak, midőn Apponyi Albert t. képviselőtársam az 1867. közjogi törvény értelmének igaz magyarázása végett az előbbi, ha jól emlékszem 1840. évi törvényezikkre hivatkozott. De, mondom ez időszak nem tartott sokáig, hogy helyet adjon a harmadik korszaknak, mely mint említettem Ábrányi Kornél t. képviselő urnak minapi beszédjében jelent meg e házban. Megjelent ünnepélye-