Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-266

26(5. országos ülés jouias 14 én, pénteken. 1889, 91 Következik „a pénzügyi közigazgatás szervezetének változtatásáról" szóló törvényjavaslat 21. §-ának 4. bekezdésén a főrendiház által tett módosírás tárgyalása. Szathmáry György jegyző (olvassa a főrendiház 1889. évi június hó 13-án tartott 37. ülésének jegyzőkönyvi kivonatát, a mely igy szól) : „A 4-ik bekezdésnél a főrendiház nem találja kimondandónak, hogy az igazolás fontos kérdésébem a jogorvoslat kizárassék, miért is e kikezdést következő szövegben állapítja meg: a felebbezések és igazolások felett első fokban a pénzügyigazgatóság határoz." Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a módosításhoz hozzájárulni? (Igen!) Ennélfogva kijelentem, hogy e módosítás elfogadtatott. E szerint e törvényjavaslatra nézve a két ház között a teljes egyetértés létrejővén, a legfelsőbb szentesítés ezéljából fel fog terjesztetni, miről a főrendiház értesíttetni határoztatik. Következik az 1880: XX. törvényczikk némely hätározmányainak módosításáról szóló törvényjavaslaton a főrendiház által tett módosításnak tárgyalása. Szathmáry György jegyző (olvassa a főrendiház 1889, évi június hó 13-án tartott 37. ülésének jegyzőkönyvi kivonatát, mely igy szól): „A 9. §-nál nagyobb szabatosság szempontjából, a ház az eredeti szöveg helyébe báró Rudnyánszky József főrendi tag által beadott következő szerkezetet fogad el: az 1889. évi XX. törvényczikk alapján felvett kölcsön után fizetendő évi járadéknak azon része, mely a tiszai vízszabályozási társulatok és a szegedi kárvallott lakók járulékai, valamint a tartalékalap által fedezve nincsen, az állami költségvetésbe,, mint rendes kiadás veendő fel." Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a módosításhoz hozzájárulni? (Igen!) Ennélfogva kijelentem, hogy e módosítás elfogadtatik. E szerint e törvényjavaslatra nézve a két ház között a teljes egyetértés létrejővén, a legfelsőbb szentesítés ezéljából fel fog terjesztetni, miről a főrendiház értesíttetni határoztatik. Következik Irányi Dániel képviselő ur interpellatiója. Irányi Dániel: T. kép-viselőház! (Halljuk!) Még a múlt évben értesítették a hírlapok a közönséget, hogy a közmunka- és közlekedésügyi minister ur a kezelés alatt levő vasutakon új személyzeti díjszabályzatot akar behozni, mely szerint a díjtételek nem a meghaladott kilométerek, hanem bizonyos vonalszakaszok után fognak számíttatni és különösen nagyobb távolságra tetemesen leszállittatni. Azóta ezen hirek újabban és újabban felmerülvén, mindinkább valószínűvé lett, hogy a terv komoly és hogy annak valósítása küszöbön áll. Azt vártam tehát, hogy miután itt gyökeres rendszerváltoztatásról van szó, esetleg pedig nagy koczkázatról a kincstárra nézve, a t. miiiister ur szükségesnek fogja látni ezen új díjszabást a törvényhozás bírálata és elhatározása alá terjeszteni. A helyett azonban a pünkösdi szünet alatt közölték a lapok a részletes díjszabályzatot azon hozzáadással, hogy az már folyó évi augusztus 1-én életbe fog lépni. Megvallom, midőn olvastam, feltettem magamban, hogy határozati javaslattal fel fogom kérni a t. házat, utasítsa a t. minister urat, hogy az új díjszabályzatot a törvényhozás bírálata alá térjeszsze; minthogy azonban a tegnapi ülésben a t. ház elhatározta, hogy tanácskozását már a jövő hétfőn be fogja rekeszteni, annálfogva a határozati javaslat beadására és indokolására, annak a bizottságokban, azután a házban való tárgyalására idő nem marad: nem tehetek egyebet, mint azt, hogy az ügyet interpellatio alakjában hozzam a t. ház elé. T. ház! Néni szándékozom a tervbe vett új díjszabás . felett határozott véleményt mondani. Meglehet, be fog válni; meglehet be fog válni nemcsak a forgalom élénkítése szempontjából, hanem pénzügyi tekintetben is. Csakhogy másfelől az ellenkező lehetőség sincs kizárva. És a mi a fő, miután itt egy törvényesen fennállt gyakorlatról és illetőleg annak gyökeres megváltoztatásáról > van szó, azt gondolom, hogy az alkotmányos fogalmak szerint ezen újítást a törvényhozásnak bejelenteni és annak beleegyezését kikérni kellett volna. Minthogy pedig a t. minister ur ezt elmulasztotta, bátor vagyok hozzá a következő kérdést intézni: „Interpellatio a kereskedelemügyi minister úrhoz: Tekintve, hogy a hírlapok közlése szerint tervbe vett s augusztus í-én életbe léptetendő vasúti szakasz-díjszabály—zóna-tarifa— a törvényhozás által az engedélyokmány okban megállapított díjszabályzattal teljesen szakít s tekintve továbbá, hogyannak pénzügyi eredménye, miután még sehol kipróbálva nincs, előre alig számítható ki s a mint egyfelől haszonnal, ttgy másfelől esetleg veszteséggel is járhat az államkincstárra nézve; kérdem a t. minister úrtól: miért nem terjesztette az említett új díjszabályzatot a törvényhozás bírálata és elhatározása alá s elvállalja-e ugy maga, mint az összes kormány annak következéseiért a felelősséget?" Remélem, hogy a t. minister ur, tekintettel a kérdés sürgősségére, arra mielőbb válaszolni J fog. (Helyeslés a szélső baloldalon) \ Baross Gábor kereskedelemügyi minister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Ha meg méltóztatik engedni, bátor leszek válaszolni Irányi t. képviselő ur inierpellatiójára; annyival inkább, mert tartok tőle, hogy különben nem volna talán