Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-263

2(>3. országos üiés juuius 7-eii, pénteken. 1889. 7 5 a helyett, hogy az intézeteknek az olcsó hitel nyújtását lehetővé tenné, Slső sorban maga zsákmányolja ki a regaletulajdonosokat, másrészt pedig hozzájárul ahhoz, hogy a regaletulajdonosok még drágább hitelhez fognak jutni, mint jutottak volna most. Igen egyszerűen fogom kifejteni, t. ház, hogy itt tulaj donképen miről van szó. A regaletulajdonosok kapnak titereket, a melyek 4VWo-esek lesznek. A regale-törvény általában véve és az egész eljárás a regalejavaslatnál élénken illustrálja a t. kormány pénzügyi politikáját. Ezt a törvényt egy novellával pótolni kellett és itt van most a második. A főhiba az, hogy annak idején, midőn a regalemegváltási törvényt, hogy igy fejezzem ki magamat, lóhalálában keresztülhajtották, elfelejtették azt, hogy a tulajdonos 1890. január 1-én elveszti jövedelmét, de nem adnak neki semmit. Elvették tőlük a jövedelmet s egyrésze nem tud miből élni. Természetes, hogy most gondoskodni kell ilyen előleges állami uzsoráról, a melyről rögtön beszélni fogok. Mert legyünk tisztában, t. képviselőház a helyzettel; ez számtani kérdés, melyhez semmi közjogi vagy más okoskodás nem kell. A regaletulajdonosok 4V2°/o-ot jövedelmező titereket kapnak. Mit mond az állam ? Azt, hogy meg akarja akadályozni azt, hogy privát hitelezők uzsorájának áldozatul essék az, ki előlegre szorul. De ezen törvényjavaslatban nem tiltja meg, hogy az adott papírok escompte tárgyát képezhessék, hanem azt mondja, én állam az egyes intézeteknek esetleges szövetkezésével eoncurrálni fogok a magánhitellel. És milyen modalitások közt? Azt mondja: adok neked a majd annakidején megállapítandó kártalanítási összeg fejében 4Vg°/o-t jövedelmező titereket, de te regaletulajdonos fizetsz az előlegért 6%-ot. Te előleget kapsz tőlem, az államtól, mint adósodtól oly követelésedre, melyre az állam neked 472°/o-ot fizet és te fizetni fogsz érte 6°/»-ot. Ezt magyarán egyszerűen szemfényvesztésnek nevezik, a melylyel az állam olcsóbban váltja meg a regálét, mint különben kellett volna. (Ellenmondások jobbfelóí.) Itt, t. ház, 300 millió forint tőkéről van szó. Ezen összegnek körülbelül fele magántulajdonosok kezén van s feltételezhető, hogy ezek mind előleget fognak kérni. Méltóztassék tehát kiszámítani, hogy e!50 millió forintocska lVsVo-almilyen összeget ad? 2,225.000 frtot. (Felkiáltások jobbfelöl: As veszi igénybe, a ki akarja!) Tegyük fel, hogy a regaletulajdonosoknak 75%-a veszi igénybe a hitelt, mert a kinek nem kell pénz, az természetesen előleget sem fog kérni, csakhogy ilyen kevés van, mert maga az előadó ur is rámutatott arra, hogy a regaletulajdonosoknak elvették vagyonát, de nem adtak érte semmit. Hegedüs Sándor előadó: Azt nem mondtam! KÉPVH. NAPLÓ. 1887 — 92. XIII. KÖTET. Polónyi Géza.' Ha tehát csak 75 százalékát veszszük is a regale-tulajdonosoknak, még akkor is egy millió 6— 7 százezer forinttal olcsóbban váltja meg a t. kormány a regálét, mint eredetileg tervezve volt, az által, hogy mint adós, előleget ad kamatra. (Ellenmondás jobb felöl.) Ilyen financpolitikát t. pénz ügyminister ur, könnyű találni még a zsibvásáron is. (Zajos ellenmondás jobbfelöl) Azt mondják és pártkülönbség nélkül hangoztatják, hogy szükség van ezen előlegre, még pedig az „adj uram, teremtőm, de mindjárt!" jelszóval. Mit tesz az állam? Azt mondja: adok be egy törvényjavaslatot, hogy akkor, midőn a kártalanítás meg lesz állapítva, tehát majd annak idején, a mi Isten tudja mikor lesz, majd akkor adokakártalanításiösszegerejéig előleget, de akkor is csak 50°/« erejéig, mert nagy risikónak vagyok kitéve. Ez vagy azt jelenti, hogy a minister ur nem bizik abban, hogy e papírok 90-es cursuson fognak elkelni, vagy pedig öntudatlanul s elhiszem, hogy jóhiszeműleg is közre akar működni arra, hogy azon pénzcsoportok, melyek az escomptirozást eszközlik, a papírokat a maguk előnyére kizsákmányolhassák. Mert ha egy állam azt mondja, hogy csak 50°/°-kal honorálja a maga papírjait, az az állampapírok cursusának emeléséhez még hozzá nem járult, hanem rendesen csak káros hatású volt. Már most, ha az az elv, t. ház, hogy a regaletulajdonosokat ki ne szipolyozzák, mért nem méltóztatik intézkedni az iránt, hogy az igény megállapittassék, tilalom foglaltassák a törvényben, a jogosultak igényeinek tovább eladása tekintetében. Erről nem gondoskodnak, ez önöknek nem áll érdekükben. De menjünk tovább. Ha önök igazán akarnak segíteni a regaletulajdonosokon — és én ezt önöknek egy perezre elhiszem, bár nem szívesen — hát nem egyszerűbb volna azt mondani: A regálé-tulajdonos az ő igényét az adó alapján tartozik bejelenteni és kiszámítani ? Azt az adót én, állam magam róttam ki, tehát meg van az a biztosítékom, hogy nem róttam ki olyan adót, mely imaginárius értékről szól, hanem kiróttam olyan valóságos adót, mely az értéknek megfelel, Már most, ha az állam a saját maga által kirótt adó alapián mondja, hogy te regaletulajdonos, te bejelentetted az igényedet a rendes határidőn belül — törvényes kellék levén a bejelentés — hát ezt megtetted, megnézem most mennyi adót fizettél ez után a bejelentett igény után és megadom az előleget 75%-kal az adó után. Hát mi gátolja, t. ház, az államot abban — ha csakugyan segíteni akar a regale-tulajdonosokon — hogy január hó l-ig minden kétségen kívül a hozzáfolyamodónak adjon az államadónak 16