Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-261

H2 •ICA. országos ülés jnnitis 5 én, szérián. 1880. Ennek az elvnek sürgős és elodázhatatlan , volta tette szükségessé, ítogy a politikai administratio kérdésének megoldásáig se késlekedjünk ezzel a javaslattal, (Tetszés jobbfelöl) hítnem fogjunk hozzá minden késlekedés nélkül a munkához és kérjük ki a törvényhozás felhatalmazását annak keresztülvitelére. (Élénk helyeslés jobbfelől.) A közigazgatási bizottságokra nézve felhozottakkal. különösen a t. képviselő urnak azon állításával szemben, hogy a közigazgatási bizottság nem fog megfelelhetni feladatának, csak egyet bátorkodom megjegyezni s ez az, hogy a mint megfelelt feladatának az egyenes adókat illetőleg, ugy fog megfelelni jövőben a közvetett adókra nézve is. (Helyeslés jobbfelől.) Miféle teendők ruháztatnak a közigazgatási bizottságra? Először is ellenőrzési teendők és másodszor positiv administrav teendők, melyeket részint első sorban, részint mint felfolj'aniodási hatóság birál el. A mi az ellenőrzési teendőket illeti, hogy e tekintetben megfelel a ezélnak, azt, ugy hiszem, az előbb előadottak után bővebben indokolnom nem kell; mert hiszen az imént illustráltam t. képviselőtársamnak, hogy itt nem administrativ ellenőrzésről, nem szakszerű ellenőrzésről, hanem, az administratio érdekében mulhatlanul választandó politikai ellenőrzésről van szó. (Helyeslés jobbfelöl.) És ezen politikai ellenőrzés igen sajnos lenne, ha csak azon korlátokra lenne szorítandó, hol oly szakképzettség is megvan, hogy az ellenőrzés nem csak politikai, hanem szakszerű értelemben is valósittassék meg. A mi a többi teendőket illeti, (a hol positive intézkedik részint első fokban, részint felső folyamodáskép, micsoda elv van valósítva ebben a törvényjavaslatban? Az az elv van valósítva, hogy minden oly kérdés, mely szakszerű ismereteket igényel, vonassék el a közigazgatási bizottságtól, utasittassék más szakközegek elbírálására s csak oly kérdések, a melyeknek szakszerű jellege úgyszólván nincsen, teszem az adófizetési halasztások, elemi károk esetén az adóügyi eljárás stb. utasíttassanak a közigazgatási bizottság hatáskörébe. Hogy vájjon oly számban utaltassanak-e hozzá az ügyek, a mint a javaslat conteinplálja, vagy nem, ez, engedelmet kérek, ismét nem tartozik az intézkedés lényegéhez; mert a pénzügyi administratiónak itt tervezett reformja alapelvében és lényegében változatlanul fog fennállani,hogy haegy tizedére reducáltatnak is a hozzáutalt ügyek. Ez nem változtat az intézkedéseknek maradandó és állandó jellegén, elvi alapján; ez tisztán opportunitási kérdés, hanem hogy az ügyek bizonyos számát oda kell utalni, ennek igazolására csak azt vagyok bátor felhozni, hogy ha azt akarjuk, hogy ez az ellenőrzés ne csak névleges, hanem valóban hatályos is legyen, ezt csak ugy érhetjük el, ha nem a soha nem gyakorlandó jogot adjuk meg, hanem ha egyes concret esetek elintézését is a közigazgatási bizottsághoz utaljuk, hogy az adott esetek alkalmából kényszerülve legyen annak az ellenőrzése, ugy általános, mint részletes gyakorlására. T. ház! Méltóztassék most megengedni, hogy a Meltzl képviselő ur által felhozattakra válaszolhassak. A mi a 11. §-t illeti, melyre nézve kifogásolta azt, hogy bizonyos esetekben hivatal hói akarjuk a panaszokat felvétetni, ezt.szükségesnek tartom azért, mert, szerintem a javaslatnak ezen intézkedése nem kifogásolandó, hanem épen a legkorszerűbb intézkedés. Ma a jogéletben az az elv kezd érvényre jutni, hogy ne a rideg formákat biztosítsuk a sértett félnek, hogy azokat esetleg igénybe vehesse, hanem vegyük figyelembe társadalmi állását, egyéni képességét ós viszonyait is ; mert a jogorvoslatokban adott kedvezmény nem egyforma az értelmes és. nem értelmes, a szegény és gazdag, az olvasni és írni tudó és nem tudóra nézve. Épen a legutóbbi hónapokban nagy cszmeharez zajlott le NémeTörszágban, melyet ugy fejeztek ki a jogéletben : a szegények képviselete és egy különben a tudomány színvonalán álló igen jeles javaslatot ejtettek el azért, mert azt mondták, hogy az oly alapon áll, mint egy szász esztendő előtt készült javaslat, minthogy azt a nagy eszmét, melyet a szegények képviseletének hívnak, nem látták benne kifejezésre juttatva. (Tetszés a jobboldalon.) A kormán}^ akkor, midőn az administratio reformjára gondolt és mikor, mint már többször említem, nem ideiglenes, átmeneti hanem alapelveiben maradandó jellegű intézkedést akart tervezni, ezt az elvet sem. Nagyhatta figyelmen kivül és viszonyainknak megfelelően ezt az elvet valósította, meg a 11-ik §-ban. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ugyanezen szakaszban kívánta megvalósítani azt is, hogy az administratio a szolgáltatásoknak ne csak egy körére, tudniillik az állami szolgáltatások körére szorítkozzék, hanem kiterjedjen a szolgáltatások minden nemére s ugyanazért azt az elvet kívánta megvalósítani, hogyne csak az állami adminsíratio tökéletesítésére, hanem a községi administratio beható ellenőrzésére is gond fordíttassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Az idő előrehaladottsága miatt röviden még csak azt kívánom megjegyezni Széll Ákos t. képviselő urnak, a ki külön pénzügyigazgatóság felállítását hangsúlyozta egy megyére nézve és azt a kívánságát fejezte ki, hogy lehetőleg minden megyében állittassék fel pénzügyigazgatóság, csak azt kívánom megjegyezni, hogy ez nem csupán pénzkérdés, hanem a pénzügyigazgatóság számának meghatározásánál tekintette] kell lennünk arra, hogy a pénzügyi administratio túlságosan széttagolt ne legyen. Mert ha igen sok tényezővel