Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-261

£61. országos ülés június 5-én, szerdán. 1SS9. 35 azon törvényeket, melyek a főispáni hatáskörről, felelősségről és jogkörről szólnak, olyanok azok a törvények, hogy díszére válnának bármely modern kormányrendszernek és bármely művelt államnak. A mostani főispán unicum az administratióban és az administratio szégyenköve. Ennek hatáskörét gyarapítjuk ismét a törvényjavaslattal és még­hozzá véve a szakképzettségnek, a hivatali komoly munkakörnek teljes lealázásával. Mert azt kérdem, lehet-e egy szakkörben, egy hivatalnoki pályán, a hol az ismereteket, a szakképzettséget évtizedek buzgó, munkás gya­korlatával szerzik meg, megalázóbb, a felelős ség nélküli, a kormány bizalmát biró egyén, a kit sem szakképzettsége, sem qualifiea­tiója nem jogosítják fel, hogy az illető jogkörében beható kutatásokat eszközöljön és neki utasításokat adjon, más hivatalába beléphet, turkálhat iratai között és kifogásokat emelhet intézkedései ellen, a melyekben a főispántalán tájékozottsággal sem bir és legfeljebb Írnoka vagy titkára utján szerzett informatiókat. Ezek után, ámbár lehetne még ezen törvény­javaslatot bírálni, nem folytatom tovább. Csak a t. pénztigyminister úrhoz van egy kérésem. A minister ur tegnapi beszédében azt mondotta, hogy ne nézzük a multat, hanem a jövőt; hisz minden minister programmot ad és ebből merítsük bírá­latunkat. Igaz, hogy e törvényjavaslatra nézve még mentségéül szolgálhat a t. pénzügy minister urnak, hogy így fejezzem ki magam, az, hogy azt átkozott örökségképen kapta, csak végre kell hajtania. De nem hiszem, hogy a minister urnak jobb meggyőző­dése ne kifogásolna sokat e törvényjavaslatban. A pénztigyminister ur azt akarja, hogy tanácsát kövessük; én akkor kérem, óvakodjék ily öröksé­get ekképen terjesztem és óvakodjék azon eszmék s irányelvek keresztülvitelétől, a melyek ezen törvényjavaslatból oly élesen bukkannak ki, a melynek intézkedései compromittálják nemcsak a pénzügyi administratiót, hanem az állami élet tekintélvét és méltóságát is. Ezek folytán a tör­«.' C ti vényjavaslatot nem fogadom el és egészben kérem annak elvetését. (Helyeslés a szélső baloldalon.) . Josipovich Géza jegyző: Széll Ákos! Széll Ákos: T. ház! (Halljuk!) Én a tör­vényjavaslatot, ugy, a mint van, egészében és részleteiben megszavazom. (Helyeslés jobbfelöl.) Megszavazom pedig azért, mert nem nézek oly sötét szemüvegen, mint előttem szólott t. képviselő­társam. Én a főispánban nem a kortest, hanem a közigazgatás fejét látom, (Helyeslés jobbfélől) azt akarom látni és így tapasztaltam ezt abban a vár­megyében, a hol az én választókerületem van. És ennek így kell lennie az egész országban. (Helyes­lés jobbfélől.) Az a főispán nem kortes, az a közönség és az államkincstár érdekében vizsgál és egyesek érdekében ott, a hol alaki sérelem van. (Igaz! jobbfélől.) Mert a főispán vizs­gálata nem a meritumra vonatkozik — a mint ezt t. képviselőtársam is kiolvashatja a törvényjavas­latból — hanem csakis formai szabálytalansá­gokra. Szederkényi Nándor: Goncret esetekre!' Széll Ákos: Egyes concret esetekben elkö­vetett formai szabálytalanságokra. (Helyeslés jobbfélől.) 0 érdemleges végzést, érdemleges hatá­rozatot nem hozhat; (Ugy van! jobbfélől) ugyanazt a jogot gyakorolja, melyet egy előző szakasz megad magának a közigazgatási bizottságnak is, mely egyes kiküldött tagjai által folytonosan, sőt egyes részleteiben is vizsgálhatja a pénzügyi igaz­gatóság összes ügymenetét. Ugyanez a jog, mely a főispánra ruházíaíik, meg van adva a közigaz­gatási bizottságnak is, kivéve a vizsgálat jogát. Az is kérhet felvilágosítást akár szóval, akár írás­ban. S ezt a jogot ma is mindenütt gyakoroljuk a közigazgatási bizottságokban, még pedig concret esetekben is; és épen ez tette lehetővé, hogy ma az egyenes adók kivetése, behajtása az állam­kincstár érdekeinek megóvása mellett mégis sokkal egyöntetűbb, sokkal méltányosabb, sokkal igazsá­gosabb, mint ezelőtt 13 esztendővel volt, (Igaz! Ugy van! jobbfelöl) mikor a í. Képviselőtársam által elítélt, de az éleiben helyesnek bizonyult pénz­ügyi rendszert Tisza Kálmán inaugurálta. (Helyeslés jobbfélől.) Szederkényi Nándor: Nem én ítéltem el, a javaslat ítéli el! Széll Ákos: Mert t. képviselő ur, a pénz­ügyi rendszernek azon maradványa, melyet most contactusba kívánunk hozni a politikai közigaz­gatással, nem Tisza Kálmánnak a rendszere. Ez tD 7 a rendszer még az 50-es évekből maradt, mert óvatosan léptettetett életbe 1861-ben, 1865-ben és 1867-ben. Az alkotmány visszaállítása után az egyes közigazgatási szervezetet és a pénzügyi kezelést nenyiüj hozzám virágnak tekintették (Igaz! Ugy van!) és ehhez a polikai hatóságoknak addig, mig Tisza Kálmán a közigazgatási bizott­ságot be nem hozta, semmi néven nevezendő közük nem volt. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) En tehát nagyon üdvözlöm és helyesnek tartom Tisza Kálmánnak azon rendszerét, mely most nemcsak az egyenes, hanem a közvetett adókat is a közigazgatási bizottságok ellenőrzése alá helyezi. (Élénk helyeslés jobbfelöl-) És most rátérek arra, a mivel t. képviselő­társam kezdte a beszédét, hogy t. i. hová lesz a jogrend? (Halljuk!) Most lesz meg a jogrend t. képviselő ur. (Helyeslés jobbfelöl.) Ha az ellenőrzést az arra hiva­tott elemek, a közigazgatási bizottságok tagjai pontosan, lelkiismeretesen fogják gyakorolni, mél­tóztassék elhinni, hogy akkor eltűnnek azok az

Next

/
Thumbnails
Contents