Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-282

282. országos ülés november 8 án, szerdán. 1889. 329 a t. kormányt s magának Horvát-Szlavonországok tartományi gyűlésének képviselőit, ha azt állítják, hogy az 1868: XXX. törvényczikkalapján állanak, legyenek szívesek ezen törvényczikk értelmében megjegyezni maguknak, hogy Horvát-Szlavon­országok nem egyenlő országok Magyarországgal, hanem ezen törvény szerint Magyarországnak társországai, vagy hogy ezen törvények szerint fejezzem ki, a magyar korona, Magyarország összes országainak tartománya. Ne álmodozzanak tehát, ha nincs erejük hozzá és ne vágyakozzanak tisztán Magyarország anyagi segélye által azon nagy ábrándokra, hogy ők külön önálló Horvát­országot teremtenek. Én minden népben, minden nemzetben be csülöm az önállóságra, függetlenségre való törek­vést; de ha egy ország, mondjuk Horvát-Szlavón­ország — ezelőtt csatolt rész volt — nem képes magát pénzügyileg fentartani, szégyenletes dolog rá nézve azon anyaország irányában hálátlannak lenni, a melynek segélyével tarthatja csak fenn önkormányzatát. Kötelességem volt ezt a figyelmeztetést meg­tenni a horvát-szlavón országos bizottsággal s annak jelentésével szemben: mert én tudom azt, a mint már Molnár József t. képviselőtársain is említette, hogy az igy szokott kicsiről nagyobbra s nagyobbról tovább haladni s a miként a fekete­sárga zászlóval tette és teszi a honvédelmi niinis­ter és a szabadelvű' párt: ugy teszi a horvát országos bizottság s a horvát sziavon tartomány­gyűlés Magyarország' irányában. Nem beszél viszonválaszában Magyarország­ról, pedig kellene tudnia, hogy Horvátország annak csak társországa, hanem beszél közös államról. Jól tudom, rá mondhatják, hogy a közös állam alatt sem értenek mást,mint Magyarországot, de engedje meg, önök nagyon jól tudják, hogy a mit közös államnak szoktunk nevezni, ahhoz az egyik fél épen olyan jogos fél akar lenni, mint a másik. Én tehát tiszta szivemből óhajtom, hogy azon ábrándjaikból, hogy ők, mint a három egy királyság, azonosnak tartsák magukat Magyar­országgal, gyógyuljanak ki. De mivel, sajnos, azon meggyőződésben vagyok, hogy jobb egy nyilt ellenség, mint egy színlelt jóbarát és mert meggyőződésem az, hogy azon anyagi áldozatok, a melyeket Magyarország eddig is hozott és ezen pénzügyi egyezményben is hoz, csakis arra fognak alkalmat szolgáltatni, hogy megerősödjenek, de nem hogy velünk együtt erősödjenek, hanem ellenünk erősbödjenek, én ezen pénzügyi egyez­ményt nem fogadom el. (Helyeslések a szélső hal­oldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur sem kívánván szólani, következik a szavazás. Kérdem a t. házat: elfogadja-e a bizottság által beterjesztett törvényjavaslatot a Magyar­ország és Horvát-Szlavonországok közt létrejött pénzügyi egyezmény beczikkelyezéséről? (El­fogadjuk ! Nem fogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház több­sége elfogadja és igy következik a részletes tárgyalás. Szathmáry György jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és a bevezetést, melyeit észre­vétel nélkül elfogadtattak. Olvassa as 1. §-t). Elnök: E szakaszra vonatkozólag az elő­adó ur azon kívánságát fejezte ki, hogy ezen szám helyett: „92-064.804", tetessék: „92-064.805". Ha tehát ez ebien észrevétel nem tétetik, határozat­kép kimondom, hogy az első szakasz az előadó ur módosítvánvával fogadtatott el. Szathmáry György jegyző (olvassa a 2—7. §-okát, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadva lévén, annak végső megszavazása a holnapi ülés najji­rendjére tűzetik ki. (Helyeslés.) T. ház! Méltóztatnak tudni, hogy a pénzügyi bizottság folytonosar működik és hogy a költség­vetés tárgyalásának befejezéséhez közeledik. Azt hiszem tehát, hogy a legczélszerübb volna, ha a ház ülései akadályul nem szolgálnak, a pénzügyi bizottságnak időt engedni tanácskozásának befeje­zésére. (Helyeslés) Ennélfogva azt javaslom, miszerint méltóztassék beleegyezni abba, hogy a holnapi ülés délután 1 órakor tartassék (Helyeslés) és hogy ennek napirendjére a már kitűzött tárgyon kivül a mentelmi bizottságnak 326. és 327. szám alatt Csatár Zsigmond, 345. ^zám alatt Pólóim Géza, Pulszky Károly, gróf Károlyi Gábor és Komjáthy Béla és 343. szám alatt Vay Elemér országgyűlési képviselők mentelmi ügyében be­adott jelentései tűzessenek ki. (Helyeslés.) E szerint a, legközelebbi ülés ideje és napi­rendje meg lévén állapítva, az ülést bezárom. (Az ülés végződik 2 óra 10 perczkor.) KÉPVH. NAPLÓ. 1887 —92. XIII. KÖTET. 4í

Next

/
Thumbnails
Contents