Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.
Ülésnapok - 1887-281
296 281. országos ülés november 6-én, kedden. 1889. támadtatván meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik. A 3. bekezdésre vonatkozólag Helfy Ignácz képviselő ur magáévá tette Horánszky Nándor képviselő ur azon módosítását, hogy az első és második sorban előforduló ezen szavak: „vagy felszerelési" Nagyassanak ki. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezen kihagyatási javaslattal szemben a határozati javaslat szövegét a bizottsági szerkezet szerint változatlanul fentartani, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt fentartani kívánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége fentartotta a határozati javaslatot és igy a módosítvány elesett, A 4. bekezdés nem támadtatván meg, kijelentem, hogy az elfogadtatik. Az 5. és 6. bekezdések helyett Horánszky Nándor képviselő ur egy más szöveget hozott javaslatba. Méltóztassanak azt meghallgatni. Madarász József jegyző (ohassa a módositványt). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a Horánszky Nándor képviselő ur által javaslatba hozott szöveggel szemben a bizottság javaslatát elfogadni igtn, vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház többsége azt fentartja s igy a Horánszky Nándor képviselő ur által ajánlott szöveg elesett. A többi bekezdések nem támadtattak meg és igy kijelentem, hogy azok a bizottság szövegezése szerint fogadtatnak el. Ezzel a határozati javaslat letárgyalva lévén, az tárgyalás és hozzájárulás czéljából a főrendiházhoz átküldetni határoztatik. Következik a napirend szerint (r a pénzügyi bizottság 412. számú jelentése az „0 császári és apostoli királyi felsége legmagasabb udvartartásának költségeiről szóló 403. számú törvényjavaslat tárgyában". Azt hiszem, méltóztatik a bizottság jelentését felolvasottnak tekinteni és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Dániel Ernő, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! {Halljuk! Halljuk!) Az 1879: Lili. törvényezikk ő császári és apostoli királyi Felsége legmagasabb udvartartásának költségeit tiz évre szabályozta. Ezen időtartam a f. év deczember havában lejár és igy fölmerül annak szüksége, hogy az udvartartási költségek újabban törvényhozásilag állapíttassanak meg. Ez a czélja a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslatnak, a mely ugy alakja, mint a megállapítandó költségek magassága tekintetében tökéletesen megegyez a legközelebbi időben hatályát vesztendő törvénynyel. Tekintve pedig, t. ház, hogy azon okok, melyek czélszeríínek tüntették fel, hogy e költségek törvényhozásilag állapíttassanak meg, időközben változást nem szenvedtek, tekintve, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat a költségeket ugyanazon magasságban állapítja meg, a minőben azok eddig is léteztek és igy az a nemzetre újabb terhet nem ró; tekintve, hogy időközben semmi oly körülmény nem állt be, melynek folytán az összegen változtatni kellene : bátor vagyok a bizottság nevében a t. házat kérni, hogy ezen törvényjavaslatot, mely lényegileg csak meghosszabbítása az eddig létezett törvénynek, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelöl.) Madarász József jegyző: Ugron G-ábor! Ugron Gábor: T. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk!) Saját magam és elvbarátaim álláspontja az uralkodóházzal szemben teljesen ismeretes. Mi az alkotmányos monarchiának hivei vagyunk, az uralkodóhoz és az uralkodó-családhoz ragaszkodunk, de ezen ragaszkodásunk nem szolgálhat indokául annak, hogy a nemzet érdekeit ne védelmezzük (Ugy van! a szélső baloldalon) és ugy az uralkodónak, mint az uralkodóháznak és a nemzetnek érdekét és solidaritását mind szorosabb kapcsolatba hozni ne törekedjünk. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Az 1867 : XII. törvényezikk 7. §-a igy szól: „A pragmatica sanctio szerint közös ugyan az uralkodó, a mennyiben Magyarország koronája is ugyanazon fejedelmet illeti, a ki a többi országokban is uralkodik; de még ez nem teszi szükségessé, hogy a fejedelem udvartartásának költségei közösen állapíttassanak meg. Ily közösen megállapodást a pragmatica sanctióban kitűzött czél nem igényel, Magyarország alkotmányos önállásával pedig s a magyar király fejedelmi magas tekintélyével sokkal inkább megegyez, hogy a magyar országgyűlés, a felelős magyar ministerium előterjesztésére, külön szavazza meg a magyar király udvartartása költségeit. Az udvartartás költségeinek megszavazása és kiszolgáltatása tehát közös ügynek nem tekintetik." (Ugy van! a szélső baloldalon.) Mi az előttünk fekvő törvényjavaslat ezíme? „ 0 császári és apostoli királyi Felsége legmagasabb udvartartása költségeiről". Ha a magyar király udvartartásáról van szó, akkor a „császári" czím mit keres itt? Ugy van! a szélső baloldalon.) Vájjon az-e az állapot, melyet e törvényjavaslat szentesítai akar, hogy t. i. fentartassék a császári udvartartás, a mely legkevésbé sem magyar s a melyről kimondja az 1867 : XII. törvényezikk, hogy az nem közösügy és amelyről ugyanazon törvény, midőn intézkedik, azt mondja: a magyar király udvartartása. Én tehát felhívom önöket, hogy a midőn ezen törvényjavaslattal az 1867 : XII. törvényezikk 7. §-a alapján az ország elé állnak, adjanak számot arról, hol van a magyar király
