Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-278

ggg 278. országos ülés oktt dosítvány, almódosítvány és indítvány mellett ezen kérdést legjobban megoldhatónak ugy vélem, ha azt az alázatos indítványt teszem, hogy a 25 ik szakasz új szövegezés végett a bizottsághoz visszautasittassék. Ajánlom indítványomat elfogadásra. (Helyeslés bálfelül.) Elnök í Az indítvány fel fog olvastatni. Madarász József jegyző (olvassa).- A 25. §. új szövegezés végett a bizottsághoz visszautasittatik. Beadja Thaly Kálmán. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Baross Gábor kereskedelemügyi minister : T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy röviden szóljak a beadott módosítványokboz. Mindenekelőtt kérem a t. képviselőházat, méltóztassék Thaly Kálmán t. képviselő ur indítványát mellőzni, mert én nem találnám indokoltnak azt, hogy a 25. §. a bizottsághoz ismét visszautasittassék, nem tartom pedig indokoltnak azért, mert az, hogy több módosítás van ezen szakasz ellen beadva, még nem szól a szakasz rosszasága mellett. Egyes pontjai felett lehetnek nézeteltérések, de azt hiszem, hogy azokat lesz szerencsém kiegyeztetni. (Halljuk!) Mindenekelőtt egy tévedést kell helyreigazítanom. Ezen szakasz dispositióját olybá vették, mintha itt a közmunkaadó alóli mentességről volna szó. Itt, t. ház, nincs az útadó alóli mentességről szó, hanem arról, hogy azok, kik adót egyáltalában nem fizetnek, kikre nézve tehát az adóalap szerinti közmunkatartozás ki nem vethető, személyökre nézve bizonyos kötelezettséget tartoznak teljesíteni és ezen személyi kötelezettségükre nézve vannak bizonyos mentességi esetek felsorolva. Ez az egyik tévedés. A másik tévedés, szerény nézetem szerint abban van, hogy olybá méltóztattak venni e szakasz rendelkezését, mintha itt készpénzbeli megterhelésről volna szó. Itt, t. ház, nincs kimondva a készpénzbeli megterhelés egyenesen, hanem vagylagosan. Vagy kézi munkát tartozik az illető teljesíteni, vagy annak egyenértékét megfizetni; és ez azért szükséges, mert különnemű osztályok eshetnek ezen szakasz rendelkezése alá, eshetnek oly egyének is, kikre nézve a kézi munka teljesítése egyébkénti állásukkal merőben ellenkezik. Hangsúlyozom tehát, t. ház, hogy itt nincs útadómentességről szó, hanem személyekre vonatkozó közmunka-kötelezettségről azon értelemben, a mint azt a 25. §. kijelenti. (Helyeslés jobbfdől.) Ezeket előrebocsátva, a mondottakra röviden következőkép nyilatkozhatom: Az első és a második bekezdésre senki sem tett észrevételt. A harmadik bekezdésre nézve Linder György képviselő ur volt szives azon indítványt előterjeszteni, hogy a 25. §. 3. bekezdése Nagyassák el. A harmadik szakasz harmadik bekezdése ekként szól: „Ezen ar 28-An, hétfőn. 1889. szakaszban körülirt kötelezettség a törvényhatósági joggal felruházott városokban kiterjed a napszámosokra is, kik az 1883 : X. t.-cz. értelmében kereseti adómentességet élveznek". Ezen rendelkezés — a mint látható — a napszámosokra terjed ki, tehát nem azon munkásokra, kiknek érdekében több oldalról felszólalás történt; a napszámosok kivételezése pedig nem volna igazságos, mert épen a munkások is, a menyiben egyenes állami adót fizetnek, kötelesek xVtadót fizetni. A napszámosok száma az országban meglehetősen nagy. Ezeknek kivétele egy ilyen kötelezettség teljesítése alól sem helyzetükben, sem hivatásukban nem találna indokolást s a törvényhatóságok a praestatiót nehezen nélkülöznék. Elismerem annak helyességét, a mit Linder György t. képviselő ur szives volt a bizottsági jelentés nyomán felemlíteni, hogy a törvényhatóságoknak nagy nehézségbe fog kerülni ezek összeírása és nyilvántartása. Kétségkívül némi complicatióra fog ez vezetni az administraiióban; de a törvényhatóságok maguk fogják meghatározni az adót és élni fognak ezen rendelkezéssel annyira, a menynyire lehet. De igazságtalannak épen az egyenlő teherviselés s annak képessége megítélése szempontjából e rendelkezést nem tartom s azért a 3. szakasz bekezdését azon módosítással kérem elfogadni, a melyet ahoz Boros Béni t. képviselő ur volt szives beadn i. (Helyeslés jobbfelöl.) Következik ezután az a módosítvány, melyet Tóth Ernő t. képviselő ur adott be a 25. §. b) pontjához. Alaposnak tartom azt az ellenvetést, hogy a a bekezdés ezen szavai: „a tényleges szolgálatban ném álló tisztek" a gyakorlatban félremagyarázásra vezethetnek, mert ezek alatt a tartalékos tisztek és azok családjai is érthetők lennénik; pedig ezek tényleg nem értettek, nem értette azokat a bizottság maga sem. E kifejezés alatt értendők azon katonatisztek és hivatalnokok, a kiket Bolgár Ferencz t. képviselő ur említett s azért a magam részéről Bolgár Ferencz képviselő ur módosításához hozzájárulok, a mennyiben kimondatnék, hogy „a tényleges szolgálatban nem álló tisztek" kifejezés helyébe tétetnék „a nyugállományba és rendelkezési állapotba helyezett". (Helyeslés.) A módosítványnak második bekezdését, a melyben arról van szó, hogy a „katonai ellátást élvező" három szó elejtessék^ nem tartom elfogadhatónak. Mert itt épen azon rokkantak értetnek s mert általában a rokkantak a d) pont alatt vannak felvéve, mely igy szól: „testi vagy lelki fogyatkozásban szenvedők". Ennek következtében a módosítás ezen részét mellőzendőnek tartom. (Helyeslés jobbfelöl.) Következik Kiss Albert t. képviselő ur módosítványa. (Halljuk!) A legnagyobb rokonszenvvel kisértem a t. képviselő ur felszólalását és h EL «l mellett a magyarázat mellett is fenn akarj a tartani