Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-277

277. országos ülés október 26-An, szombaton. 1889. 25\ Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a Molnár Antal képviselő ur által javasolt szöveggel szemben a bizottság eredeti szövegezését fentartani, igen vagy nem ? (Nem!) A többség az eredeti szöveget nem tartja fenn s igy kijelentem, hogy a 19. pont helyett Molnár Antal képviselő szövege fog felvétetni. A 20. bekezdésre nem adatott be rnódosítvány és igy az elfogadtatik. Következik Papp Elek képviselő urnak a 21 -dik vagyis utolsó bekezdésre voatkozólag beadott módosítványa, melylyel egy új szöveget hoz javaslatba, mely a bizottság szövege helyett lenne beillesztendő a szakaszba. Méltóztassék meghallgatni a módosítványt. Madarász József jegyző (olvassa a rnódosítvány t).\ Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az utolsó bekezdést, szemben Papp Elek t. képviselő ur által javaslatba hozott szöveggel a bizottság szövegezése szerint változatlanul fentartani, igen vagy nem? (Igen!) E szerint a többség fentartja a bizottság szövegét s igy Papp Elek módosítványa elesett. Következik Papp Elek t. képviselő urnak határozati javaslata; méltóztassék * azt meghallgatni. Madarász József jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Papp Elek t. képviselő ur határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A ház többsége a határozati javaslatot nem fogadja eb Következik a 24. szakasz. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 24. §-t). Madarász József jegyző: Zay Adolf! Zay Adolf: T. ház! Mielőtt ezen szakaszhoz hozzászólanék, vagyok bátor egy szerény észrevételt tenni azon eljárásra, a melyet a t. minister részéről azon javaslattal szemben tapasztaltunk, a mely az átadó rendezésének íVj rendszerét hozta javaslatba. Az igen t. szakininister ur szó nélkül meghallgatta az ez iránti alapos indokolásokat két napon át. Hallgatta a nélkül, hogy az eszmecserét egy szóval is gazdagította volna. Aztán engedte ma, hogy bezárassék a vita, ámbár az általános vitatkozásnál kilátásba helyezte, hogy a részletes vitánál nem fogja követni azt az eljárást, a melylyel, fájdalom, meglepett volt bennünket az általános vitánál. Most a részletes tárgyalásnál is bevárta, hogy bezárassék a vita s ezután számadási műveletekkel s új adatokkal állott elő és nagy büszkeséggel azt mondta: Tessék megczáfolni; bár tudta, hogy senkinek sincs már alkalma ezt tenni. Biztosíthatom a minister urat, hogy, ha számadatainak helyességéről meg volt győződve, nemcsak loyalisabban, de az ügy és saját érdekében is helyesebben járt volna el, ha a vita berekesztése előtt azokat előterjesztette volna, hogy további eszmecsere tárgyát képezhessék. A t. minister ur számadásainak egy részére már Gnlner Gyula t. barátom rövid felszólalása által is oly csattanós választ nyert, hogy meggyőződhetett arról, hogy hirtelen számításaiban nem mindig csalhatatlan. (Tetszés balfelől.) T. képviselőház! Azon tapasztalatok után, melyeket itt az utolsó két-három nap alatt, midőn ä törvényhatósági és községi autonómia érdekében szálltunk síkra, tettünk, kevés a reményem, hogy sikerülni fog megnyernem a t. minister urat és a többséget azon javaslatnak, melyet a 24. §-nál tenni óhajtunk. E szakasz első bekezdésében felállítja ugyan azt az elvet, hogy a törvényhatóságna kszabadságában áll az uti teher egy bizonyos részének természetben, tehát kézi vagy igás napszámban történendő lerovását határozatilag megállapítani; de már a második bekezdés megtagadja azt, amit az első nyújtani látszik. A második bekezdés szerint ugyanis már nem a törvényhatóság rendelkezik e felett, hanem véginstantiában a minister, a mennyiben a ministertől függ, nemcsak az ilyen határozatnak a helybenNagyása, vagy esetleges megsemmisítése, hanem az egyenes és positiv rendelkezés is arra nézve, hogy azon teher, melyet a törvényhatóság- megállapított, felemeltessék-e az úti teher feléig vagy leszállittassék-e ezen tehernek 1

/

i részéig. Itt is azon eljárás előtt állunk, a melyet a törvényjavaslat igen sok más szakaszánál találtunk, tudniillik hogy színleg nyújtanak valamit az autonómia érdekében, de tényleg a legközelebbi rendelkezésnél megtagadják azt. A többi szakasznál t. képviselőház, értettem, hogy a minister miért impetrál magának mindenre nézve rendelkezési jogot. Érthetném például, hogy a minister a megyei úthálózat megállapításánál, vagy ennek megfelelően a költségvetés megállapításánál ingerentiát impetrál magának. Itt hasonló indok nem állhat meg, mert a törvény hatósági úthálózat megállapításánál áll az, hogy azt nemesak megyei és községi, de állami és közlekedésügyi szempontból is meg kell bírálni és aministernek ingerentiája mindenesetre az ő érdekében állhat. De miről van itt szó, t. képviselőház ? Arról, hogy az úti tehernek egy bizonyos hányada természetben, tehát kézi munkában vagy igás napszámban rovassék le. Ezt[megbirálni a t. minister ur csakugyan nem képes, mert ő előtte nem fekszenek mindazon adatok,amelyek szükségesek arra, hogy minden esetben a vidéki érdekeknek megfelelőleg történjék a rendelkezés. Csak a vidéken és csak a concrét helyi viszonyok és szükségletek teljes tudatában lehet e tárgyban 32*