Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-277

277. országos illés október 26-án, szombaton. 1889. f 47 elfogadását, mert a t. ház részletes tájékozás nélkül elvek iránt sem határozhat. Már Graal Jenő t. képviselő ur a helyett, hogy bővebben, részletekkel indokolta volna Grulner képviselő nr javaslatát, kitért ez elől és azt mondta: egyébiránt lehet, hogy ezen javaslat egyik vagy másik részben módosítható lesz, az aztán majd a bizottság dolga; a fődolog az, hogy a t. ház határozzon az elvek fölött. De én azt hiszem, hogy a t. képviselőház egyfelől nem határozhat elvek fölött, a melyek előtte kellően igazolva nincsenek, másfelől pedig nem teheti ki magát annak, hogy elvessen egy részletesen igazolt, adatokkal támogatott javaslatot oly javaslat kedvéért, melyre nézve meggyő ződésem, hogy a bizottság az első consideratio alkalmával is az érdemre nézve elutasító határozatot lesz kénytelen ózni. (Helyeslés a jobboldalon.) T. ház! Mit mond ez a határozati javaslat? Az első pont azt mondja: a törvényhatóság útadószükséglete első sorban az egyenes útadóra kivetendő útadó-százalék utján fedeztetik, mely egyes törvényhatóságnál a 10%-ot meg nem haladhatja. Ezen első pont tökéletesen megfelel az én szövegezésemnek; én szintén kimondom, hogy az egyenes adó alapján kivetendő útadó-százalék rendszerint nem lehet nagyobb 10%-nál s csak hogy én keresztül is viszem és csupán a tőr vényhatósági közgyűlésnek engedem meg azt, hogy 10%-on felül 13°/o-ig mehessen, ha rendkívüli körülmények és viszonyok azt igényelnék; de kimondom azt is, hogy a mely törvényhatóság 10%-kal sem fedez hetné úti terhét, ott a kormány segélyezőleg tartozik közbelépni, t. i. „a törvényhatóságok útügyeinek állami segélyezése érdekében a kereskedelmi minister állami költségelőirányzatában bizonyos összeg lesz fölveendő. Ezen állami alapból első sorban azon törvényhatóságok lesznek segélyezendők, a melyek esetleg hadászatilag fontos utakat, vagy műtárgyakat létesítenek és tartanak fenn, vagy a melyek ezen segély nélkül útadójukat a 10 százalékos maximumon túl lennének kénytelenek fölemelni." Előre is constatálom, t. ház, hogy a szakasz ezen dispositiójáról a képviselő ur nagylelkűen lemond és indítványának második felében halomra dönti az első pontot, melyben kimondja, hogy ez a teher 10%nál nagyobb nem lehet. Mert mit mond a 2-ik pont? Azt mondja, hogy „azon törvényhatóságokban, melyekben a 107° útadó az útügyi szükségletet nem fedezné, a hiány a törvényhatóság egyenes adót fizető polgárainak mindegyikére személyenkintegyenlöenkivetendő pótlék által fedezendő." Tehát 10% volna maximuma a tehernek, de nem marad meg e mellett, hanem e fölé még egy plust vet ki és nem mondja útadónak, hanem pótadónak. Én azt hiszem, t. ház, hogy akár útadó, akár pótlék alakjában veti ki a terhet valakire, az nem 10%, hanem több lesz és ki is fogom mutatni, hogy mennyivel több. Hozzáteszi azután, hogy a 15 forint adónál kevesebbet fizető adózó összes őt érhető megterhéltetése 1 forint 50 krajczárt meg nem haladhat, tehát 15 forintig terjedő adótételig a képviselő ur csak 1 forint 50 krajczár megterheltetést enged meg. így tehát színleg körülbelül ugyanazt mondja, mint az én javaslatom, mert a maximális megterheltetés az én javaslatomban is 1 forint 50 krajczár. De, t. ház, minő eredmény fog előáll ani? Vegyük fel akármelyik vármegyét — nem volt időm valamennyire nézve keresztül vinni a számítást,tehát csak egy-két vármegyét vegyünk fel — a képviselő ur indítványának második pontja szerint Abauj-Torna megyében következőleg alakulnak a viszonyok. (Bálijuk! Halljuk;!) 84.275 forintot tesz közmunka-terhe ma, az egyenes államadó 559,548 forint. Ez tehát a két alap. Az indítvány szerint először ki kell vetni 10Yu-ot, ma tesz a törvényhatóság útadója 15%-ot, a 10% által fedeztetnék 55.955 forint; maradna még fedezetlenül 28.320 forint, ezt az összeget egyénenkint kell kivetni. Ezen kivetési alap Abaujmegyében 80 krajczár. Ennyit kell egyénenkint kivetni. Alapul egész 7 forintig az illetők fizetnek 80 krajczár pótlékot. Tehát 7 forintig fizet az illető először 70 krajczárt, pótlékot 80 krajczárt; fizet tehát í forint 50 krajczárt, 8 forintnál szintén 1 forint 50 krajczárt, 9 forintnál 1 forint 50 krajczárt egész 15 forintig, mert többet a 15 forintos adótételig fizetni nem szabad. Tehát a 7 —15 forintot fizetők közt egyforma adótétel áll. Ezt constatálom azért, mert a t. képviselő urak közül különösen Graal Jenő arra fordítja a figyelmét, hogy az egyenlő megadóztatás mennyire vihető keresztül. A 16 forinttal adózó fizet 1 forint 60 krajczárt, mert rája kivettetik 10% s hozzá személyes kivetés 80 krajczár, a mi 2 forint 40krajczárt tesz ki, 15 forinton túl, tehát az 1 forinttal nagyobb adózó fizet 1 forint 50 krajczár helyett 2 forint 40 krajczárt. Gulner Gyula (közbeszól): Ncni ez a számítás ! Baross Gábor kereskedelemügyi minister: De ez a számítás és azt nem lehet csak ugy mondani, hogy ez nem a számítás, hanem tessék azt számszerűleg kimutatni. Beőthy Ákos (közbeszól) : Azért kell kiadni a bizottságnak! (Ellenmondás 'és mozgás jőbbfélöl.) Baross Gábor kereskedelemügyi minister: Vegyünk egy más vármegyét, például Fogarast. (Ellenmondások balfelöl.) En oly adatokra hivatkozom, melyek indokolásom mellé vannak csatolva, tehát mindenki által használhatók. Fogaras megyének útiköltsége 61.526 forintot tesz, egyenes államadója 202.390 forint. Mai megterheltetése 30-4%. A képviselő ur indítványa szerint