Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.
Ülésnapok - 1887-276
2!6. orszíigos fllés október 25-én, pénteken. 1889. 233 kimondatni azt, hogy a maximalis közmunkaösszeg még a minister rendeletére sem emelhető fel. Első módosításom vonatkozik a 23. §. 4-ik bekezdésére, mely helyett ezt kivánom tétetni: „Az említett egyenes adók alapján kivetendő útadó-százalék rendszerint nem lehet nagyobb 8 százaléknál." Az 5-ik bekezdés helyett ezt kivánom tétetni: „Törvényhatósági útadó fejében mindenkire, még ha az egyenes adója után kivetett százalék szerint rá ennyi nem is esnék, legalább is két kézi napszámnak azon törvényhatóságban folyó ára vetendő ki, mely azonban nem lehet sehol sem nagyobb összesen 1 frtnál. Ugyanazon szakasz 6-ik bekezdése helyett pedig ezt: „A törvényhatósági közgyűlés ezen minimumot azokra nézve, a kik legalább két igavonó állatai (49. §. a) pont) birnak, egy igás napszám folyó ára erejéig, mely azonban nem lehet nagyobb 2 frt 50 krnál, felemelheti, illetve állapíthatja meg." Végül a 18-ik bekezdés; helyett e szövege ajánlom: „Ha valamely törvényhatóság úthálózatának kiépíté; e vagy különös közgazdasági, vagy hadászati jelentőségű úti munkák vagy műtárgyak kivitele érdekében oly kiadásokat volna kénytelen íedezni, melyekre a 8 százaléknyi útadó elegendő nem lenne, elhatározhatja ezen százaléknak két százalékkal, illetve tiz százalékig terjedő felemelését. Előterjesztem, hogy számításom minő adatokon alapszik. A bizottság által beterjesztett törvényjavaslat indokolása szerint 1886-ban a közmunka értéke összesen 7,421.000 frt volt. Ennek 40°/°-je teremészetben szolgáltatott le, 6Q°/'o-je pedig megváltatott. Ugyanazon bizottság indokolása szerint a közmunkának V'-ed része leszolgálatlan maradt. Az lítadó-minimumnak 1, illetőleg 2 frt 50 krban való megállapítása esetén, mint az indokolásból és ahhoz csatolt kimutatásból kiszámíthattam: 10 frton alul 2,255.000 egyén fizet adót. S ha, t. ház, ebből csak 10Vo-ot számítok olyant, a ki nem az 1, hanem a 2 frt 50 kros minimum alá kerül, akkor a minimalis összeg alá kerülők fizetnek összesen 2,562.000 frt útadót. Ezen minimalis útadó alá eső egyének összes évi adója 10 millió. Az 1870-re előterjesztett költségvetés szerint azon egyenes adók, melyekre az útadók kivetendők, 71 millióra rúgnak. Ennek 8"A-a 4,880.000 frt. így a minimalis útadókat és 1889-re számított pőtadót összeadva, az az összeg, a mely útadó czímén befolyik s illetve felhasználható lesz, 7,442.000 frtra rug; mig az eddigi közmunkaváltsági tartozások pénzértékben felszámított összege összesen 7,421.000 forint. Tehát még akkor is, hogy ha a számításba nem KÉPVH. NAPLÓ. 1887 — 92. XIII. KÖTET. vesszük azt, hogy az 1886. év közmunka váltsági tartozásának V 7-ed része leszolgálatlanul maradt és nem veszszük tekintetbe azt a különbözetet sem, melyet a természetben leszolgálandó közmunkánál a pénzben megváltott közmunka ér 7,442.000 frtot, tehát néhány ezer írttal többre megy, 87° os maximalis adó és a minimalis Sszszegeknek 1 frt és 2 frt 50 krban való megállapítása mellett az útadó. Megvallom, t. ház, a mint előbb is bátor voltam érinteni, midőn a minimalis összegeket elfogadta ni, egyedül csak azon kényszerűség előtt haj lom meg, hogy ezen minimalis összegeknek a közmunkaváltság alapjául való elfogadását a t. ház elhatározza és csak az által tudom, ugy magam, mint mások előtt igazolni a minimalis összegek megállapítását, ha a minimalis öszszeg szerint fizetés alá kerülők eddigi terhei kisebbek lesznek. És miután a minimalis összegnek 1 frt, illetőleg 2 frt 50 krban, a maximalis útadónak pedig 8% ban való megállapítása az én számításaim szerint teljesen fedezi azon útszükségletet és eléri azon összeget, mely a múlt években útfentartás czímén ki volt, vetve, én tisztelettel kérem a t. házat, méltóztassék módosításaimat elfogadni. (Helyeslés szélső balfi löl.) Elnök: A módosítványok fel fognak olvastatni. Madarász József jegyző (olvassa a módosítványokat). Dárdai Sándor jegyző: György Endre! György Endre: T. ház! A 23. §. ezen egész tőrvényjavaslatnak sarkköve s igy teljes joggal igényelheti a t. ház figyelmét, annyival inkább, mert ezen szakaszban van e törvényjavaslatnak czélja és lényege, ha ez megbukik, az egész reform, mely e javaslat által czélba van véve, semmivé válik. (Igaz! Ugy van!) Előre is kijelentem, hogv e szakaszt a Molnár Antal és Varasdy Károly t. képviselőtársaim által benyújtott módosításokkal fogadom el és mivel a minimum és a megterheltetés mennyiségére akarok kiterjeszkedni, természetes conclusióként fogom levonni a r 't, hogy szerintem e szakasz álláspontjára kell helyezkedni ugy az út-érdekek, mint a közigazgatás általános érdeke szempontjából. (Helyeslés.) T. ház! E törvényjavaslatnak — és ebben téved G-ulner Gyula képviselőtársam — azon alap megváltoztatása által, a mely alapon eddig a közmunka leszolgáltatott, nem csupán az volt czélja, hogy az eddigi szabálytalanságokat a teherviselésben mellőzze, hanem az is, hogy az eddigi szabálytalanságokat már az összeirásnál is megszüntesse. Történetileg ugy áll a dolog, t. ház, hogy az 1844: IX. t.-cz., nem engedte meg a közmunkának megváltását, hanem szorosan a természetben leszolgáltatás rendszeréhez ragasz30
