Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-276

224 '276. országos lilcs október 25-én, pénteken. 1889. törvényczikknek a közigazgatási bizottságra vonatkozó intézkedésein. Ezen szakasznak egyes tételei, de különösen annak 5. pontja felhatalmazza a közigazgatási bizottságot arra, hogy a költségvetést, mely a törvényhatósági közgyűlés által meg lett állapítva, teljesen illosiorussá tegye. Ezen pont a közigazgatási bizottságnak, a törvényhatósági közgyűlés intézkedéseinek mellőzésével és a nélkül, hogy azon építkezések, melyeket az alispán teljesíttetni akar, bármily tekintetben is előkészítve volnának, 30.000 forintnál több költséget nem igénylő munkálatok tekintetében szabad kezet ad, a több költséget igénylő munkálatok tekintetében pedig felhatalmazza a közigazgatási bizottságot, hogy azokat, a törvényhatósági közgyűlés intézkedéseinek kizárásával, a ministernek jóváNagyása mellett a törvényhatósági közgyűlés mellőzésével elrendelheti. De általában e szakaszban a közigazgatási bizottságnak több oly jog adatik, a melyeket én a czélszerűség szempontjából sem adhatnék meg. A 2. és 3. pont szerint ugyanis ellenőrző bizottságokat is nevezhet ki. Eddig sem ellenőrizte a közmunkaügyet a közigazgatási bizottság ugy, a mint azt kellett volna és a törvényhatóságok legnagyobb részben kényszerítve lettek e czélból úti bizottságokat kinevezni, illetve választani. De másrészt e szakasznak 6. és 7. pontja felhatalmazza a közigazgatási bizottságot arra, hogy az állandó választmány mellőzésével a zárszámadások felett a véleményt ő adja meg a törvényhatósági közgyűlésnek, valamint arra, hogy a költségvetési előirányzatot az állandó választmány mellőzésével megállapítsa. Eltekintve attól, hogy mi mennyiben kívánjuk korlátozni elvi szempontokból a közigazgatási bizottság hatáskörét, a jelen concrét esetben azok a jogok, melyek itt a közigazgatási bizottságra vannak ruházva, annyira túlterjedtek, hogy ezzel, mint már bátor voltam említeni, a legérzékenyebb rés üttetik a törvényhatósági közgyűlés jog- és hatáskörén. Hiszen kézzelfogható az, hogy ha ezen szakasz ugy megy keresztül, a mint itt conteinplálva van, a közigazgatási bizottság fogja a költségvetésnek csaknem minden tételét utalványozni, tehát közvetlezül érdekelt lesz azzal a költségvetéssel és azzal a zárszámadással szemben. Hogy lehet tehát várni azt, hogy a zárszámadásokra vonatkozólag a közigazgatási bizottság elfogulatlan véleményt adjon a törvényhatóságnak, midőn jóformán a saját tényeit, a saját intézkedéseit kell abban a véleményben, mely a zárszámadásra vonatkozik, critisálni. En nem tartom megengedhetőnek azt, hogy ! az állandó választmánytól elvonassék mindazon < dolgoknak felülvizsgálata, melyek a megye finan- | cialis érdekeit érintik, legyen az akár közúti alap, akár más természetű alap. De, t. ház, ha tekintem a közigazgatási bizottság szerkezetét, ez az intézkedés még aggályosabbá válik előttem. Hiszen a közigazgatási bizottságba oly idegen elemek vannak ékelve, melyek egyáltalában semmi felelősséggel nem tartoznak a törvényhatóságnak és egészben véve a közigazgatási bizottság intézkedéseinek szálai a minister kezében vannak összpontosítva. A közigazgatási bizottság semmi egyéb, mint a megyébe behelyezett olyan apparátus, a melynek utján a minister kisebb-nagyobb mértékben a törvényhatósággal szemben a maga akaratát érvényesítheti ugy, hogy ez a közigazgatási bizottság' annyira megismertette magát a közvélemény előtt, hogy még azok is, a kik ezen bizottságnak keletkezése, születése alkalmával üdvözlői voltak, a kik abba szerelmesek voltak, még azok is hátat fordítanak neki és oly intézménynek tekintik, a melynek tagjai mozognak ugyan, de mozgásuk a köztéren semmi irányban, legalább üdvös alakban nem tapasztalható. Mindezeknél fogva tehát, tekintettel egyrészt arra, hogy a közigazgatási bizottság maga, mint intézmény, egy egészen helytelenül beillesztett apparátus a törvényhatóság önkormányzatának, működésének körébe, tekintve másrészről azt, hogy oly functiókat akarnak ezen szakaszban reábízni, melyek, ha a közigazgatási bizottság magában a leghelyesebb intézmény volna is, általa helyesen nem teljesíthetők, én e szakaszhoz a következő módosítványt ajánlom: „Az 1875: VI.törvényczikknek a közigazgatási bizottság ellenőrzési jogára vonatkozó határozatai érintetlenül Nagyatnak és ebből folyólag a szakasznak 2., 4., 6., 8. és 9. pontjai wegNagyandók, 3., 5., 7. pontjai pedig törlendők." Elnöki Fel fog olvastatni a módosítvány. Zay Adolf jegyző (olvassa a módosítványt). Grulner Gyula! Gulner Gyula: T. ház! Szabad legyen röviden reflexiót tennem azokra, a miket előttem szólott Papp Elek képviselőtársam mondott. (Halljuk ! Halljuk !) Mint t. képviselőtársam magát kifejezte, én is azok közé tartozom, ki nem vagyok szerelmes a közigazgatási bizottságba, gyakorlatból tudom annak hiányait és hibáját s tudom, hogy azon várakozásnak nem felelt meg, melyet annak alkotásakor azok, a kik azt behozták és én is, a ki azt pártoltam, ahhoz kötöttünk. De, t. ház, ma ezen bizottság közigazgatási organismusunknak egyik keretét képezi, olyan keretét, a mely, megengedem, rossz, sokszor döezögösen jár, de tényleg bizonyos íünctiót teljesít. Ha mi ezen kereket onnan kiveszszük, ott hiány támad, olyan hiány, a melynek helyettesítésére, legalább ma, nagy előtanulmá-