Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-276

218 276. országos ülés október 25-én, pénteken. 1889. állanak. A közigazgatási bizottságnak közege az államópítészeti hivatal. Most tehát két irányú intézkedések fognak történni, ha igy marad a törvény. Tehát folytonos összeütközések és beláthatatlan félreértések fognak támadni. Ezt mindenki beláthatja; efelett, azt hiszem, beszélni nem kell sokat, ez oly világos,hogy a ki ezt szemelőtt tartja, vagy intézkedést kér és ezen szakasz pótlását kivánja a kormány részéről, vagy pedig el kell fogadnia Hieronymi t. képviselőtársam indítványát, hogy Nagyassák el az erre vonatkozó passus, mert igy a szakasz nem maradhat. De nekem a szakasz más intézkedése ellen is van kifogásom. A szakasz megengedi, hogy a törvényhatóságok mérnöki hivatalt rendszeresítsenek, és természetesen saját útügyi költségükből mérnököt tartsanak fenn. A törvény azonban azt mondja, hogy ezen igy rendszeresített állásra a mérnököt a főispán nevezi ki. Igen t. képviselőtársam, György Endre azt mondja erre, hogy ez törvényhatósági mérnök lenne. Én tagadom; ez nem törvényhatósági, hanem főispáni mérnök. (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) A törvényhatóság kimondja, hogy neki nem állami építészeti hivatal kell, hanem mérnök kell; igen, de a mérnököt nem a törvényhatóság fogja választani, hanem kinevezi majd a főispán. Én, t. ház, itt igen sajátságos helyzetben vagyok. Én, ki a megyei választást szeretném fentartani e helyen, midőn, György Endre képviselőtársam szavait használva, törvényhatósági mérnök rendszeresítéséről van szó, inkább az állami királyi mérnökhöz ragaszkodom. Mert ha már a törvényhatóságtól a választási jog elvétetik, akkor én inkább ruházom azt az államra, a kormányra, mint a kormánynak a jelen törvény keretében oly sajátszerű állású főispánjára. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Tudom, t. ház, hogy a megyék körében az államépítészeti hivatalok ellen igen sok kifogás van. Sok megye hangulata az, hogy önálló mérnököt akar alkalmazni, de azt is előre látom, hogy a megyék nem fognak a maguk részére önálló mérnöki állást rendszeresíteni, ha a mérnököt a főispán nevezi ki részükre. A megyék azt fogják mondani, hogy miután azt a mérnököt nem én hozom ide, nem az én választási hatalmam befolyása alatt áll, hanem áll a főispáni kinevezés alatt, akkor nekem mindegy, akár a főispán, akár a kormány nevezi ki, hanem principialiter véve inkább a kormány nevezze ki, mint a főispán, mert a kormány kinevezésének van értelme, a főispáni kinevezésnek egyáltalán nincs. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Midőn az államépítészeti hivatalok berendeztettek és a megyék köréből a mérnöki hivatal kiemeltetett, az volt a czél, hogy az államépítészeti hivatal, mely némely megyében igen csekély köri rel rendelkezett s azért jóformán nem volt érdemes tartani, egyesittessék a megyei mérnöki teendőkkel, hogy igy e tekintetben is bizonyos költségkímélés éressék el. Az eszme látszólag tetszetős volt és a megyék, miután e tekintetben a költségtől megkíméltettek, sok kifogást nem is tettek ellene, mert műszaki közegekről lévén szó, megnyugodtak abban, hogy a magy. kir. kereskedelmi ministerium körében a műszaki közegeknek valóságos iskolája van; igy tehát a nyerendő műszaki közegek az ő igényeiket is ki fogják elégíteni. A költségkímélés volt tehát az egyik szempont, melyet sok megye helyesnek is talált De most már, ha e törvény értelmében a megyék feljogosittatnak, hogy külön mérnököket alkalmazhatnak, ez a törvényben csak olyan játékszerű lesz, mert a megyék e jogot nem fogják igénybe venne. A már általam elmondottaknál fogva és ha csak ily feltételek alatt óhajtják a megyéknek megadni e jogot, részemről e szakasznak ez intézkedésére súlyt nem helyezek s azt sem ellenzem, ha kitöröltetik a törvényjavaslatból, mert én ily intézkedést vagy engedélyt nem sokra tekintvén, illetőleg sem elvileg, sem a költség kímélése szempontjából annak helyességét be nem látván, részemről azt fenntartani nem is kívánom. Ezeket voltam bátor, t. ház elmondani és a t. minister urnak figyelmébe ajánlani azt, hogy ha egyáltalában bővebb intézkedés nem történik az ügyek praecesirozására, nevezetesen pedig, ha felvilágosítást nem nyerek arra nézve, hogy az államépítészeti hivatalok és az igy alkalmazandó megyei mérnökök mily viszonyban fognak állani egymás között és a megyével szemben, s hogy az államépítészeti hivatalok megtartják-e azon jogkört, melyet eddig a törvény szerint a megyében is bírnak és nevezetesen a közigazgatási bizottságnál gyakorolnak, az előadott okoknál fogva nem lennék hajlandó e szakaszt megszavazni, mert oly törvényt, a mely összeütközésekre, anomáliákra nyújtana tért, létrehozni nem kívánok. Lényegben egyébiránt csatlakozom Illyés Bálint képviselőtársam határozati javaslatához. (Helyeslés a szélső balon.) Dárdai Sándor jegyző: Almásy Géza! Almásy Géza: (Halljuk! jóbbfelől.) A 16.§. tárgyalása alkalmával legelső sorban Hieronymi Károly t. képviselő ur terjesztett a ház elé módosítványt, melyre nézve előlegesen is bátorkodom szerény nézetemnek oly irányú kifejezést adni, hogy én azt nem helyeslem s az abban kifejezett nézetét és felfogását nem osztom. Mielőtt azonban álláspontom indokolásába bocsátkoznám, engedje meg a t. ház, hogy a közvetlen előttem szólt Szederkényi Nándor t. képviselő ur egy pár észrevételére válaszoljak. Szeder1 kényi t. képviselő ura megyei mérnöki állás újabbi