Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.
Ülésnapok - 1887-275
275. országos ülés október 24-én, csütörtök ön. 1889. 195 sem nem consequens, sem nem logieus folyománya azon általunk felállított s talán mindnyájunk által helyeselt elvnek, hogy a törvényhatóságok autónomice kezeljék az útügyet. (Igás! Ugy van! balfélől.) Administratiónkban a legtöbb baj úgyis abból származik, hogy elvekben is, gyakorlatban is a jogkörök, competentiák határvonalai körülírva nincsenek; minthogy pedig a központi kormány minden más hatalomnál hatalmasabb, nagyon természetesen mindig a kormány egyes tagjainak, annak a ressort ministernek hajlamától, törekvésétől függ, hogy ezen élesen körül nem irt, meg nem állapított határvonalat hol, miben és mennyiben lépje át. (Igaz! JJgy van! a bal- és seélsö baloldalon.) Most tehát itt van az alkalom, a midőn meglehet — szerintem meg is kell élesen jelölni azon határvonalat, mely a központi kormány hatalmi köre és a törvényhatóságok jogköre között húzandó. (Helyeslés a baloldalon.) Ha ezt most nem teszszük, nemcsak a közérdeknek, hanem magának a ministernek is csak bajt csinálunk, mert a törvényhatóságokkal örökös vitatkozásban kell lennie: (Igaz! TJgy van! bálfelöl) hogy meddig terjed hát azon tör vényhatóság jogköre az útügyek tekintetében és hol kezdődik a minister hatalmi köre; holott ha törvényben egyenesen és világosan kimondjuk azt, hogy ezen két esetet kivéve, a többiekben autonomice kezelik a törvényhatóságok az útügyeket, tudni fogja a minister is, a kormány is, tudni fogják a törvényhatóságok is, mi tartozik az ő elvitázhatlan jogkörükbe. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Mindezeknél fogva t. ház, azért, mert a módosítvány, melyet Gaal Jenő t. képviselőtársam beterjesztett, a dolog lényegét illetőleg egészen helyes alapokon mozog, helyesen van concipiálva, másodszor, minthogy azon indítvány a közérdeknek az által tesz nagy szolgálatot, hogy tisztán körülírván a minister és a törvényhatóságok jogkörét: ezen kérdésben elejét veszi nagyon sok inconvenientiának s megállapítja jogkörét ugy a ministernek, mint a törvényhatóságoknak, azt gondolom, t. ház, ez két oly fontos érdek, mely előtt szemet hunyni a törvényhozásnak nem áll feladatában és én a magam részéről elfogadom azon módosítványt, melyet Gaal Jenő t. képviselőtársam beterjesztett, kérvén a t. házat, hogy azt magáévá tenni méltóztassék. (Élénkhelyeslés abalés szélső baloldalon.) Varasdy Károly: T. ház! Ha a Gaal Jenő t. képviselőtársam módosítványa csakugyan kimerítené mindazon eseteket, melyekben a minister ur ingerentiája szükséges,én is pártolnám azt; de az én felfogásom szerint az ő módosítványa a közérdek szempontjából sokkal kevésbé czélszerű, mint a javaslat. Én ugyanis nem értek egyet előttem szólott t. képviselőtársammal, hogy itt két í esettel minden ki volna merítve; (Közbekiáltások a baloldalról: Abban minden benne van! egyébiránt tessék bővíteni!) én hozok fel egy szintén fontos esetet, melyben okvetlenül szükséges a minister befolyása. Ugyanis ezen szakasz szerint a törvényhatóságnak joga van declassificálni utakat, joga van törvényhatósági utakat községi közlekedési utak hálózatába áthelyezni s joga van dülo utakat közlekedési utak hálózatába áttenni. Már most, ha ez nagyfontosságú kérdés, a nagyfontosságú közérdek meg van-e óva a módosítvány által? (Közbeszólások a baloldalról: Igen!) Bocsánatot kérek, nincsen megoldva, mert a módosítvány egyes községekről nem szól, hanem szól egyes vidékekről, s csak azon esetben enged ingerentiát a ministernek, ha egyes vidékek érdekei elhanyagoltatnának; pedig a községek érdeke is fontos érdek, különösen ha tudjuk azt, hogy a községek igen sokszor érdekeiket nem érvényesíthetik azért, mert a közgyűlés határozatairól későn nyernek értesítést. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Tehát Gaal Jenő t. képviselőtársam módosítványa hátramenés volna a mostani állapottal szemben azért, mert az 1886: XXI. t-cz. megengedi, hogy a törvényhatóságok a közgyűlések minden határozatát felebbezzék. (Közbeszólás: Ez a leghelyesebb is!) És mégis, mit akar a módosítvány ? Két esetre akarja szorítani a felebbezési jogot, a ministernek befolyását és igy korlátozni a község jogkörét. Azt hiszem, hogy a törvényhatósági autonómia és önkormányzat fejlesztése csak akkor helyes, ha az a községi autonómiával összhangba van hozva, a községi önkormányzat korlátozásával fejleszteni az autonómiát nem lehet. (Helyeslés.) Én tehát azért, hogy a községeknek módjában álljon minden sérelem esetében sérelmeik orvoslása iránt a ministerhez fordulni, hogy legyen egy semleges hely, a hol igazaiknak érvényesítését követelhessék, azért én a 10. §-t fogadom el, annál inkább, mert hiszen nem áll az, a mit György Endre t. képviselő ur hangsúlyozott, hogy minden esetben csak a minister döntése érvényesülhet, hiszen a 3-ik bekezdésben taxatíve fel van sorolva, hogy mely esetben dönt a minister, tudniillik azon esetben, midőn a közérdek szempontjából szükségesnek tartja és felebbezés történik, de más esetben nem, csakis ezen esetben. És nem áll, hogy az autonómia jogköre csonkittatnék, mert hiszen első sorban a törvényhatóság állapítja meg az úthálózatot és midőn a ministerhez felterjeszti és a minister módosítani akar rajta, akkor is módjában van a törvényhatóságnak az ügyet újabb közgyűlés consideratiójaalá bocsátani és ha akkor sem értene vele egyet, akkor dönt a minister és kötelezi a végrehajtásra. Én tehát a községek és a rendezett tanácsú 25*
