Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-274

274. országos ülés október 2$-án, szerdán. 1889. j gg juk, hogy a kormánynak ezen képviselői nélkül, tisztán birói egyénektől összealkotva, ezt a forumot szivesebben fogadják, mi azt mindenesetre szivesebben construáljuk, a teljesen önálló biróság minden attribútumával. (Helyeslés balfelöl.) Különben, t. ház, talán ne is vitázzunk a felett, hogy vájjon az ideiglenes fórumnak azazösszealkotása, melyet t. barátom javasolt, a leghelyesebb-e vagy nem és volna-e más czélszerűbb, én tökéletesen megelégszem azzal, ha a t. ház magáévá teszi azt az eszmét, hogy a ministeriumnak, mint végső fórumnak, bíráskodása még ideiglenesen sem fogadható el és hogy valamely ideiglenes fórumról gondoskodni kell; abból a ezélból pedig, hogy a fórum leghelyesebben ugy a gyakorlati igényeknek, mint a jogi elvnek leginkább megfelelő módon megalkottassék, az ügy a bizottsághoz visszautasittassék. (Helyeslés.) Ez a dolog lényege, nem az, hogy ideiglenes lesz ez a fórum és hogy ennyi vagy annyi személyből álljon-e, ki vegyen benne részt — feltéve mindig, hogy a független, birói qualificatióval biró elemeknek legalább is tálnyomósága megóvatik. (Helyeslés balfelöl.) Hanem az a eardo rei, vájjon ideiglenesen, addig, mig a közigazgatási biróság létrejön, a mi lehet egy vagy két, de lehet több év kérdése is, belenyugszunk-e abba a tűrhetetlen anomáliába, hogy az állam fiscalis és útépítési érdekeinek képviselőj'e, a minister, tehát a fél akkor, mikor ez érdekek összeütközésbe jönnek a község vagy egyesek érdekeivel, egyszersmind a legfőbb biró is legyen. (Helyeslés balfelöl.) Én ez intézkedést egy pillanatra sem tudom elfogadni és nem is látom szükségét. Ne hivatkozzanak a mostani állapotokra. A mostani állapot az, hogy az egész űtügy egyáltalán nem volt törvénynyel szabályozva. Hát azért, mert e törvényen kivüli állapotban bizonyos abususok keletkeztek, bizonyos oly gyakorlatok fejlődtek, melyek a legprimitivebb jogfelfogással sem egyeztethetők össze, akkor, mikor törvény által rendezzük ez útügyet, e tűrhetetlen, a gyakorlatból kinövésként kifejlődött állapotokat törvénybe iktassuk éssanetionáljuk ? (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Hisz akkor egyáltalában kár törvényt alkotni, ha nem teszünk egyebet, mint a törvényesség bélyegét rányomjuk oly állapotokra, a melyeknek tűrhetetlensége ad okot arra, hogy törvényt alkotunk. (Élénk helyeslés balfelöl.) Megvallom, én nem vagyok képes megérteni azt az okot, mely miatt ellenezni lehet, egyrészt, hogy ez ügyeknek a közigazgatási judieatura alá tartozása elvileg kimondassék, másodszor hogy addig is, a mig ez elvnek gyakorlatilag érvényt lehet szerezni, ideiglenes orvoslásáról gondoskodjunk, a jelenlegi állapot e tűrhetetlen kinövésének, a ministeri bíráskodásnak megszüntetésével. (Helyeslés bal-és szélső KÉPVH. NAPLÓ 1887 — 92. XIII. KÖTET. bololdalm.) Hiszen elég baj a közigazgatási bizottság birói minőségének elfogadása is, de a bajokat lehet osztályozni tűrhetőkre és tűrhetetlenekre, (Tetszés a baloldalon) baj, de ideiglenesen eltűrhető; de a ministeri bíráskodás saját ügyében, az állam fiscalis érdeke képviselőjének bíráskodása, akkor, midőn az állam fiscalis érdekei más érdekekkel összeütköznek, ez oly kicsúcsosodása a jogi elvek megtagadásának, hogy ezt ideiglenesen sem lehet elfogadni (Helyeslés balfelöl) és itt ideiglenes kisegítőről gondoskodni szerintem a törvényhozás múlhatatlan kötelessége. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Ismétlem, t. ház, méltóztassanak ezen kérdés felett dönteni, ha abban az értelemben döntenek, a melyben mi kívánjuk, természetesen ez elvnek megfelelőleg számos szakasz lesz átalakítandó ; ha a mi javaslatunk elvettetik, nem fogjuk a t. házat untatni ugyanezen vagy ehhez hasonló alapon álló propositiók megújításával a többi szakaszoknál, de ezt azután ne méltóztassanak azon szakaszok tartalma helyeslésének venni, (Ugy van! abalololdalom) hanem annak, hogy egyszerűen levontuk a ház határozatának consequentiáj át. Ezen eldöntés — ismétlem — azok közé tartozik, a melyhez képest a törvényjavaslathoz harmadszori felolvasásában hozzájárulhatunk, igen vagy nem. (Élénk helyeslés balfelöl.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. A 7-ik és 9 ik szakaszhoz Zay Adolf képviselő ur adott be két módosítványt, azonkívül egy határozati javaslatot, mely határozati javaslat folyománya lévén a módosításoknak, 12 képviselő ur részéről aláiratott. A határozati javaslat következtében zárszó illeti meg a képviselő urat, hogy ha ezen jogával élni kivan, akkor a szavazás előtt még szólhat. Zay Adolf: T. ház! Az én igénytelen indítványom oly szakavatott védelemben részesült, hogy nem taríom szükségesuek a bővebb felszólalást. Kőrösi, Varasdy Károly és legutolsónak a legelső, tudniillik a t. minister ur. Én ebben a climaxban bizonyos haladást látok a komolyság felé. Kőrösi Sándor képviselő ur ugyan lekötelezte volt a házat azon kijelentésével, hogy tudományos értekezést nem akar tartani. Beváltotta szavát és nagyon emberségesen beszélt a határozati javaslat ellen, bevallván, hogy kénytelen itt megemlékezni Kálmán király azon mondásáról: „De strigis, quae non sünt, nulla fiat questio!" Ezzel tehát bevallotta azon nagy titkot, hogy előtte, pártja és a kormány előtt a közigazgatási biróság eszméje boszorkány, a melytől borsódzik a hátuk. E vallomás alapján járt el a többi képviselő ur is, a kik a javaslattal szemben síkra szállottak. Különösen Varasdy Károly t. képviselőtársam tette ezt, a ki azt az ellenvetést hozta fel a javaslattal szemben, hogy a bíróságban, a melyet mint 24