Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-274

274, orsaágos Illés október 28-ÄÜ, szerdán. 1889. 173 nyugszik, méltóztassék megengedni, hogy azok i együtt tárgyaltassanak. 1 Elnök: T. ház! Már gyakran előfordult, hogy két vagy három szakasz elvileg együtt döntetett el. Ennél fogva ugy gondolom, a t. ház méltóztatik beleegyezni abba, hogy Zay képviselő ur a 9. §-hoz szóló módosítványát itt adhassa elő. (Helyeslés.) Ezen esetben azonban a 9. §. felolvasását kérem. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a 9. §-t). Zay Adolf: T. ház! A felolvasott két szakasznak az a közös jellemvonása, hogy rendelkezést tartalmaz arra nézve, ki gyakorolja és végezze a bírói functiót akkor, hogyha vitássá, sőt peressé válik azon kérdés, hogy egy államát építéséhez és fentartásához kicsoda és minő mértékben járuljon; valamint, hogy ki gyakorolja a birói functiót azon kérdésnél is, hogy egy államát kiépítésénél, vagy kezelésénél egyesek érdekei sértetnek vagy sem ? Mindkét szakasz ezen közigazgatási conten tiosus esetekben biróul oly közegeket ajánl, melyekről egy kisjogérzékkel biró minden ember kénytelen azt mondani, hogy nem birnak birói minősítvénynyel. Mindazok, a kik a jogállam követelményei iránt magukkal tisztában vannak s mindazok, a kik hazánknak jogállammá tételét komolyan és loyalisan, valódi szabadelvű értelemben és szellemben akarják, megütközéssel fogadták ezen két szakasz s még néhány későbbi szakasz azon intézkedését, mely szerint ily közigazgatási contentiosus ügyekben elsőfokúlag oly bíróság járjon el, amely birói minősítvénynyel egyáltalában nem bir s ez még a kisebb baj — de hogy másodfokú hatóságként azon minister járjon el, a ki mindezen esetekben, mint fél érdekelve van, tehát biró legyen saját ügyében. (Helyeslés balfelől.) És ezen képtelenség, bocsánatot kérek, t. ház, a kemény kifejezésért, de mást nem ismerek ily ügyekben, hol elvekről van szó — ezen képtelenség ;i 9-dik szakaszban azt a barokk kifejezést nyerte, hogyha az eljáró bíróság Ítéletében elmarasztalja a kincstárt, mint az egyik peres félt, akkor a kincstár képviseletében a minister kijelentheti, hogy ő ezt az Ítéletet, a melyben ő el lett marasztalva, mint elmarasztalt fél megsemmisíti. Ilyent jogállamban, müveit országban még nem volt alkalmunk hallani, különösen törvényjavaslatban olvasni. És nem érthetem, hogy az igen t. minister ur, de különösen az ez iránt is illetékes t. bizottság erre figyelmét ki nem terjesztette és hogy ily botránykövet gördít a ház elé. Hiszen a t. kormány és az azt támogató t. többség több alkalommal kijelentette, hogy híve a közigazgatási bíróság intézményének, sőt a legelső magyar emberrel, a királylyal is kimondatta a trónbeszédben, hogy meg ezen törvényhozási eyclus alatt meg fog alkottatni a közigazgatási bíróságról szóló szerves törvény. Hirdettetett sok alkalommal, ugy pártértekezleteken, mint pártgyűléseken és a lapokban is. hogy már kész az a javaslat, mely a közigazgatási bíróság intézményét szerves törvényben nálunk is meg fogja honosítani. Tudjuk, hogy az a dolgozat szakavatott kézre volt bizva és különösen én meg vagyok győződve, hogy az illető, kire ez a munkálat bízva lett, nemcsak kellő szakismerettel, de teljes loyalitássnl és valódi szabadéi vííséggel is megtette a magáét, hogy az a törvényjavaslat megfeleljen czéljának és mielőbb tárgyalható legyen. Tehát feltehetjük mindnyájan, hogy ezen általain említett törvényjavaslat tárgyalásának küszöbén van, ugy, hogy a mint a kormány azt gyakran és dicsekedve helyezte kilátásba, nemsokára lesz Magyarországnak egy szerves törvénye, mely a közigazgatási bíróságról rendelkezik. És ilyen remény nyel, ilyen jóhiszemű illusiók kai szemben mit, cselekszik a kormány ? Ugy cselekszik, mintha soha esze ágába sem jött volna megalkotni a közigazgatási biróság intézményéről szóló törvényt, mert iparkodik velünk elfogadtatni egy törvényt, mely a közigazgatási biróság intézményének elvét arczul csapja. (Helyeslés.) T. ház! A 7. §. azon esetről rendelkezik, hogy ha egy utat használ egy község és ennélfogva a község bizonyos mértékbeo hozzájárulni köteles azon út építése, vagy később fentartási költségeihez és ha különösen a hozzájárulási mértékre nézve collisio keletkeznék a kincstár képviselője és a község közt; itt biróul oda állítja első fokon a közigazgatási bizottságot, a mely úgyis alárendelt közege a ministernek és másodfokon magát a kereskedelmi ministert. (Helyeslés a baloldalon.) A 9. §. arról szól, hogy ha egy államát építése és fentartására nézve collisio történnék, az államútat építő hatóság és az egyesek között ugy, hogy vagy az egyes az államút-építő hatóság ellen, vagy az állami hatóság az egyes ellen követeléssel lépne fel, ebben a szintén contentiosus közigazgatási perben első fok gyanánt a közigazgatási bizottság, másodfokon ugyanaz, a ki alárendelt közegét utasította, hogy pert indítson, illetőleg a ki maga érdekelve van a perben, mert ellene indíttatott meg a per, tudniillik a minister, másodfokon ő legyen az elintéző biró. T. képviselőház! Mondhatják nekem, hogy mi későbben ezen esetekre nézve, melyeknek contentiosus voltát reménylem senki sem fogja tagadni, szintén contempláljuk a közigazgatási bíróságnak működését; de miután ez jelenleg még életbe léptetve nincsen, nem lehet ezen törvénybe egy szervezetet és egy hatóságot bevinni, mely a közigazgatási bíróságok functióit végezze. T. ház! Ha komolyan és őszintén hivei vagyunk a jogállamnak és loyalisan le akarunk