Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-271

J2£ 271. országos ftlés október 15-én, keddeu, 18S9, nak rendezését e kérdés megoldása előtt sem befe­jezettnek, sem a jövőre nézve biztosítottnak nem tekinthetem. (Élénk helyeslés jobbról.) Fölvetettem, t. ház, mind e kérdéseket, hogy minden szépítgetés nélkül, a maguk valódiságában tárjam fel helyzetünket. Felemlítettem őket, hogy igazoljam azt, hogy bár állami pénzügyeink, mint az eredmények igazolták, némileg javultak is; még számtalan oly feladat megoldása és azzal összefüggő költség viselése vár ránk, melyek arra intenek bennünket, hogy a takarékosságban, pénzerőink óvatos felhasználásában különös figj elemmel kell lennünk anyagi helyzetünkre. Én, ki közel 20 éve közvetlen szemlélője, tanuja voltam azon, mond­hatom lelkiismeretes munkálkodásnak, melyet nemzetünk jobbjai az állami pénzügyek rendezése kérdésében folytonosan kifejtettek; én, ki tán köz­vetlen közelből szemléltem azokat a jelentékeny áldozatokat, melyeket a nemzet az eredmények elérése végett hozott, e helyről már az adózó pol­gárok érdekében is kötelességemnek tartom a takarékosságnak nemcsak a kormány, hanem a nagy közvélemény és ennek leghivatottabb kép­viselője, az igen tisztelt képviselőház által való folytonos szemmeltartását különösen ajánlani. (Helyeslés jóbbfelől.) Nekem kötelességem épen ennek érdekében óva intve felemlíteni itt azt, hogy a mint kedvező eredmények érettek el mostanában, ugy, ha nem meghatározott terv szerint készítjük elő a további teendőket, ha akár politikai, akár közgazdasági téren biztos számítás helyett kísér­letekre adjuk magunkat, legyünk meggyőződve, hogy akkor az az eredmény, melyet kilátásba helyeztem, tudniillik, hogy a rendelkezésre álló források elegendők lesznek a további kibonta­kozásra, beállani nem fog, hanem vesztett önbiza­lommal és a pénzpiacz vesztett bizalmával, sokkal nehezebb viszonyok közt rendelkezésre álló anyagi forrásaink majdnem teljes kimerülése után leszünk kénytelenek újabb sysiphusi munkához fogni; de másrészt, t. ház, ha a takarékosságot, az óvatosságot, anyagi erőnknek ezen követelményeit jól szem előtt tartjuk, akkor épen az eddig elért eredmények alapján, melyek közül elég legyen utalnom az 1888-iki zárszámadásra, melynek tényleges pénztári eredménye közel 12 millió forinttal ked­vezőbb az előirányzatnál, mondom, épen azon kö­rülmény alapján, hogy a tényleges eredmények ennyivel kedvezőbbek voltak az előirányzatnál, azon körülmény alapján, hogy azon áj szükség­letek, a melyeket az imént felemlíteni bátorkodtam, nem egyszerre, hanem fokozatos egymásutánban állanak elő, hogy ezek részben közgazdasági jelentőségűek, részben olyanok, melyek a jövedel­mekben megfognak térülni s végül annak tekintetbe vételével,! ház, hogy a mi jövedelmeink nemcsak fejlödnek, hanem fejleszthetők is: jó lélekkel el merem mondani, hogy ezen nagy és új szükség­letekkel szemben is a feltárt jövedelmi forrásokat elegendőknek tartom, ismétlem, a takarékosság és óvatosság kellő szemmel tartása mellett, nemcsak az államháztartás teljes rendezése, hanem ezen fokozatos egymásutánban előálló s valósítandó kérdések megoldására mellőzhetlenül szükséges anyagi eszközök szolgáltatására is. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ezen tudatban vagyok bátor 1890. évi költ­ségvetést, nemkülönben az eladandó állami javak részletes kimutatását, a tel építési ügyre és birtok ­eladásokra vonatkozó jelentésemet, végre a keres­kedelemügyi ministerur nevében az 1889: XII. t.-cz.-nek megfelelőleg a Vaskapu szabályozásának költségeire vonatkozó jelentést a t. ház asztalára letenni azon kéréssel, hogy azokat előzetes tár­gyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasítani méltóztassék. (Hosszantartó mjos helyeslés és éljensés a jobboldalon.) Elnök: T. ház! A pénzügyminister ur részéről bemutatott 1890-ik évi állami költségvetés, továbbá az államjavak eladására, a telepítési ügyre s a Vaskapu szabályozásának költségeire vonatkozó jelentések ki fognak nyomatni, szétosztatni és elő­zetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasíttatnak. Ezzel, t. ház, a mai ülés napirendje ki van merítve. A legközelebbi tanácskozás tárgya lesz a közutakról és vámokról szóló törvényjavaslat iránti jelentése a bizottságnak és kérem a t. házat, hogy ugyanezzel egyidejűleg a Tibád Antal képviseli) ur lemondása folytán megüresedett jegyzői állásra történjék meg a választás. (Helyeslés.) Minthogy továbbá ugyancsak Tibád képviselő ur tagja volt a közigazgatási bízottságnak, természetes, hogy lemondása folytán egy új bizottsági tag választása is szükséges lesz és igy az egyidejűleg a jegyzői választással történhetnék meg. (Helyeslés.) E szerint a legközelebbi ülés első tárgya a jegyzőválasztás és a közigazgatási bizottságba egy tag választása, azután következnék a közutakról szóló javaslat tárgyalása és végre ugyanakkor a honvédelmi ministerur fogna az Irányi képviselő ur által hozzá intézett interpellatióra válaszolni. Minthogy pedig szükséges, hogy a közutak­ról szóló törvényjavaslattal a képviselő urak kissé tüzetesebben foglalkozzanak, azt hiszem, legczél­szerííbb lesz, ha a, t. ház szombaton méltóztatik ülést tartani. (Helyeslés jóbbfelől.) Madarász József: T. képviselőház! A nél­kül, hogy a képviselőház munkásságát gátolni óhajtanám, kénytelen vagyok (Halljuk! Halljuk l) magam és barátaim nevében a t. házat arra kérni, hogy — miután a közutakról szóló bizottsági jelen­tésnek tárgyalása hosszabb időt kivan — ha a fent jelölt kisebb , kérdésekre nézve óhajtana is a ház szombaton vagy hétfőn ülést tartani, a közutakról

Next

/
Thumbnails
Contents