Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.
Ülésnapok - 1887-271
J2£ 271. országos ftlés október 15-én, keddeu, 18S9, nak rendezését e kérdés megoldása előtt sem befejezettnek, sem a jövőre nézve biztosítottnak nem tekinthetem. (Élénk helyeslés jobbról.) Fölvetettem, t. ház, mind e kérdéseket, hogy minden szépítgetés nélkül, a maguk valódiságában tárjam fel helyzetünket. Felemlítettem őket, hogy igazoljam azt, hogy bár állami pénzügyeink, mint az eredmények igazolták, némileg javultak is; még számtalan oly feladat megoldása és azzal összefüggő költség viselése vár ránk, melyek arra intenek bennünket, hogy a takarékosságban, pénzerőink óvatos felhasználásában különös figj elemmel kell lennünk anyagi helyzetünkre. Én, ki közel 20 éve közvetlen szemlélője, tanuja voltam azon, mondhatom lelkiismeretes munkálkodásnak, melyet nemzetünk jobbjai az állami pénzügyek rendezése kérdésében folytonosan kifejtettek; én, ki tán közvetlen közelből szemléltem azokat a jelentékeny áldozatokat, melyeket a nemzet az eredmények elérése végett hozott, e helyről már az adózó polgárok érdekében is kötelességemnek tartom a takarékosságnak nemcsak a kormány, hanem a nagy közvélemény és ennek leghivatottabb képviselője, az igen tisztelt képviselőház által való folytonos szemmeltartását különösen ajánlani. (Helyeslés jóbbfelől.) Nekem kötelességem épen ennek érdekében óva intve felemlíteni itt azt, hogy a mint kedvező eredmények érettek el mostanában, ugy, ha nem meghatározott terv szerint készítjük elő a további teendőket, ha akár politikai, akár közgazdasági téren biztos számítás helyett kísérletekre adjuk magunkat, legyünk meggyőződve, hogy akkor az az eredmény, melyet kilátásba helyeztem, tudniillik, hogy a rendelkezésre álló források elegendők lesznek a további kibontakozásra, beállani nem fog, hanem vesztett önbizalommal és a pénzpiacz vesztett bizalmával, sokkal nehezebb viszonyok közt rendelkezésre álló anyagi forrásaink majdnem teljes kimerülése után leszünk kénytelenek újabb sysiphusi munkához fogni; de másrészt, t. ház, ha a takarékosságot, az óvatosságot, anyagi erőnknek ezen követelményeit jól szem előtt tartjuk, akkor épen az eddig elért eredmények alapján, melyek közül elég legyen utalnom az 1888-iki zárszámadásra, melynek tényleges pénztári eredménye közel 12 millió forinttal kedvezőbb az előirányzatnál, mondom, épen azon körülmény alapján, hogy a tényleges eredmények ennyivel kedvezőbbek voltak az előirányzatnál, azon körülmény alapján, hogy azon áj szükségletek, a melyeket az imént felemlíteni bátorkodtam, nem egyszerre, hanem fokozatos egymásutánban állanak elő, hogy ezek részben közgazdasági jelentőségűek, részben olyanok, melyek a jövedelmekben megfognak térülni s végül annak tekintetbe vételével,! ház, hogy a mi jövedelmeink nemcsak fejlödnek, hanem fejleszthetők is: jó lélekkel el merem mondani, hogy ezen nagy és új szükségletekkel szemben is a feltárt jövedelmi forrásokat elegendőknek tartom, ismétlem, a takarékosság és óvatosság kellő szemmel tartása mellett, nemcsak az államháztartás teljes rendezése, hanem ezen fokozatos egymásutánban előálló s valósítandó kérdések megoldására mellőzhetlenül szükséges anyagi eszközök szolgáltatására is. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ezen tudatban vagyok bátor 1890. évi költségvetést, nemkülönben az eladandó állami javak részletes kimutatását, a tel építési ügyre és birtok eladásokra vonatkozó jelentésemet, végre a kereskedelemügyi ministerur nevében az 1889: XII. t.-cz.-nek megfelelőleg a Vaskapu szabályozásának költségeire vonatkozó jelentést a t. ház asztalára letenni azon kéréssel, hogy azokat előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasítani méltóztassék. (Hosszantartó mjos helyeslés és éljensés a jobboldalon.) Elnök: T. ház! A pénzügyminister ur részéről bemutatott 1890-ik évi állami költségvetés, továbbá az államjavak eladására, a telepítési ügyre s a Vaskapu szabályozásának költségeire vonatkozó jelentések ki fognak nyomatni, szétosztatni és előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasíttatnak. Ezzel, t. ház, a mai ülés napirendje ki van merítve. A legközelebbi tanácskozás tárgya lesz a közutakról és vámokról szóló törvényjavaslat iránti jelentése a bizottságnak és kérem a t. házat, hogy ugyanezzel egyidejűleg a Tibád Antal képviseli) ur lemondása folytán megüresedett jegyzői állásra történjék meg a választás. (Helyeslés.) Minthogy továbbá ugyancsak Tibád képviselő ur tagja volt a közigazgatási bízottságnak, természetes, hogy lemondása folytán egy új bizottsági tag választása is szükséges lesz és igy az egyidejűleg a jegyzői választással történhetnék meg. (Helyeslés.) E szerint a legközelebbi ülés első tárgya a jegyzőválasztás és a közigazgatási bizottságba egy tag választása, azután következnék a közutakról szóló javaslat tárgyalása és végre ugyanakkor a honvédelmi ministerur fogna az Irányi képviselő ur által hozzá intézett interpellatióra válaszolni. Minthogy pedig szükséges, hogy a közutakról szóló törvényjavaslattal a képviselő urak kissé tüzetesebben foglalkozzanak, azt hiszem, legczélszerííbb lesz, ha a, t. ház szombaton méltóztatik ülést tartani. (Helyeslés jóbbfelől.) Madarász József: T. képviselőház! A nélkül, hogy a képviselőház munkásságát gátolni óhajtanám, kénytelen vagyok (Halljuk! Halljuk l) magam és barátaim nevében a t. házat arra kérni, hogy — miután a közutakról szóló bizottsági jelentésnek tárgyalása hosszabb időt kivan — ha a fent jelölt kisebb , kérdésekre nézve óhajtana is a ház szombaton vagy hétfőn ülést tartani, a közutakról