Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-271

L16 271. országos illés október 15-én, kedden. IS85). zása érdekében, a földmívelésügyi tárcza kö- j rébe utaltatnak, miután a tárcza rendelkezik ( a megfelelő szakerőkkel ós miután ezen tele- , pítéí-d kérdések nálunk különben is sokszoros össze­függésben vannak a földmívelésügyi rainisterium egy másik szakteendőjéVel. tudniillik a vízszabá­lyozási ügygyei. Viszont, t. ház, azon szoros összefüggésnél fogva, mely a kincstári és magánbányászat között létezik, azon elvnek yalósításaképen, hogy a, kincstári bányászat egyedüli feladata nem az lehet, hogy jövedelmet SZÍ Igáitasson, hanem hogy bánya­iparinak előmozdítására is szolgáljon, annak emel­tyűjét képezze, ugyancsak a teendők szakszerűbb és helyesebb ellátása végett a bányahatósági teendők a földon'velési ministeritim ügyköréből a megfelel/! szakerőkkel rendelkező pénzügyi tárcza körébe, utaltatnak, azért, inert hiszszük, hogy nem­csak helyesebben látjuk el azokat, hanem ép ugy, mint az erdészeti teendőknél, sikerül azokat ugy ellátni, hogy a kincstár magánérdeke a hatósági teendőkkel nem jön coliisióba, a mennyiben külön osztályok lesznek hivatva ezek ellátására. (He­lyeslés a jobboldalon.) Ezen új ügybeosztásnak megfelelőleg ter­mészetesen a költségvetésben azon tárcza körébe utaltuk a megfelelő költségvetési tételeket, a mely az arra vonatkozó teendőknek ellátására 1890. január 1-től kezdve hivatva lesz. Most engedje meg a t. ház, hogy áttérjek a költségvetésnek tulajdonképeni érdemére, kezdve a kiadásokon. (Balljuh! Halljuk!) A rendes' kiadások 330,824.000 forinttal — könnyebb áttekinthetőség és megérthetőség végett mindig csak megközelítő kerek számokat fogok felemlíteni — vagyis mindössze csak 167,000 forinttal vannak magasabban előirányozva 1890-re, mint az 1889-ik évi költségvetésben. Tulajdon­képen azonban a ministerelnöki, az ő Felsége személye körüli és a horvát-szlavon-dalmát mi­nisteri tárcza kivételéve] valamennyi többi tár ezánál jelentékeny többkiadás fordul elő. Így a belügyi tárczánál a kiadásokat 169 ezer forinttal voltunk kénytelenek a rendes kezelésben emelni, azért, mert érdekeink szemelő] tévesztése nélkül lehetetlen volt nagyobb dotatiót nem adni a köz­egészségügyi szükségletek kielégítésére; (Élénk helyeslés jobbfelöl) mert továbbá érdekeinknek figyelmen kívül Nagyása nélkül lehetetlen volt a közbiztonsági kiadásoknak és teendőknek foko­zatos fejlesztését szem elől téveszteni. (Helyeslés jobbfelöl.) Kisebb tételekben emelkedtek továbbá az általános közigazgatási kiadások is. A pénzügyi tárezának rendes kiadásait 796 ezer forinttal kellett emelni, a mi talajdonképen abban leli indokolását, hogy ezen kiadási tételt meghaladó új tételt, tudniillik 813 ezer forintot kellett felvenni az 1890. év január 1-én életbe­lépő italmérési jövedék kezelésére, a 813 ezer forintból 313 eziet tulaj donképen kezelési költ­ségekre, beszedési százalékokra, 500 ezer frtot pedig a Horvát-Szlayonországoknak e czímen kiadandó járandóság fejében irányozva elő a pénz­ügyi tárcza kiadásai között. Ezen jelentékeny új kiadási tételeken kivül még a pénzügyi tárczánál 108 ezer forintnyi több ­kiadást okoz a pénzügyőrség czélbavett szervezé­sének most már teljes végrehajtása, miután részint új részint az egész évi költségeket kellett felvenni, ugy, hogy ezen kiadások együtt véve tulajdon­képen nettóban 796 ezer forintot tevő kiadási összegre az által voltak csak korlátozhatók, hogy más ezímeknél, a hol megtakarítás volt eszközöl­heti!, a kiadási tételeket jelentékenyen apasz­tottuk. 1,929.000 írttal emeltük a kereskedelemügyi tárezának rendes kiadásait, mert egyes közgazda­sági ezé]okát mellőzhetlennek tartottunk nagyobb dotatióval ellátni. Ezen kiadásoknak túlnyomó része azonban üzemi és kezelési természetű és az államvasutak­nak, a posta- és távirdának, nemkülönben az államvasutak gépgyára és a diósgyőri vas- és aczélgyárnak magasabb jövedelmei által vannak ellensúlyozva. 74 3 ezer forinttal emeltetnek a földmívelésügyi tárezának rendes kiadásai, azért ezen összeggel, mert egyes közgazdasági czélokat szintén jelentékenyebb összeggel kellett dotálni, más kiadási tételeket pedig az eddig tapasztalt valódi szükségletnek megfelelőleg kellett a realitás érdekében előirányozni és egyes oly kiadási téte­leket felvenni, mint az erdészeti kiadásokat, melyek szintén üzemi természetnek és szintén magasabb bevételek által vannak ellensúlyozva. 263 ezer forinttal emeltük a vallás- és köz­oktatásügyi tárezának rendes szükségleteit, gon­doskodván cultur- és tanintézeteinknek fokozatos fejlesztéséről, gondoskodván a nagyobb népnevelési szükségletnek kielégítéséről. (Helyeslés jobbfelöl.) És végül azon többször panasz tárgyát képezett anomáliának is elejét vettük, hogy az egyes vallásfelekezeteknek állami segély czímén kilátásba helyezett összegek, melyek eddig csak levonással adattak ki, most minden levonás nélkül vannak beiktatva az állami szükségletek keretébe. (Élénk helyeslés jobbfelöl) Az egyes átfutó tételeket is számba véve, 228 ezer forinttal emelkedtek az igazságügyi tárcza szükségletei azért, mert az ügymenet rendezettségének érdeke mellőzhetetlenné tette a bírósági és kezelési személyzet szaporítását, mert mellőzhetetlen volt -— legalább részben — a börtönügy jelen szomorú állapotán lendíteni; mellőzhetetlen volt végül a büntető igazság­szolgáltatás gyorsabb menetének biztosítása érdeké­ben egy igazságügyi orvosi tanács felállításáról gondoskodni s azonkívül a eodincationális mun-

Next

/
Thumbnails
Contents