Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.

Ülésnapok - 1887-246

£546. országos ülés május 18-án, szombaton. 1889. ív? Én nem ismerek polgárisodott államot Európában, a melynek alaptörvényében ne lenne befoglalva a teljes vallásszabadság. Magában Austriában, melyet pedig a szabadelvűség terén mintaképül nem tisztelhetünk, magában Austriában az 1867. évi deezember 21-diki alaptörvényben a be nem vett felekezetek híveinek a házi istentisztelet szabadsága biztosítva van. A berlini szerződés által, a mely a mi kormányunk közbejöttével köttetett s a melyet mi törvénykönyvünkbe is iktattunk, az egész török birodalom területén, beleértve azon részeket is, melyek azon szerződés következtében önállóságra vergődtek, a vallásszabadság mindenki számára szintén biztosítva van. Boszniában, a mely a mi kettős kormányunk alatt áll, a mohamedánok szabadon gyakorolják vallásukat; és íme itt Magyarországon, egy keresztény felekezet üldözésnek legyen kitéve?! Hiszen uraim, az eml er vére fellázad s a m gyár ember becsületérzete felháborodik, midőn ilyeneket kell hallania. Azért, t. ház, hogy ezen állapotnak egyszer 8 mindenkorra vége vettessék, szükséges, hogy egy általános törvény alkottagsék. Ez indított engem 1869 óta arra, hogy a vallásszabadság behozatalát sürgessem. 1869 en kivül, mikor magam nyújtottam be törvényjavaslatot, mindig csak határozati javaslatot terjesztettem elő. Most azonban törvényjavaslattal voltam bátor önöket megkeresni. Nem az én művem ; azon bizottság dolgozta ki, a mely Deák Ferencz indítványára kiküldetett; és ha nem mondhatom is azt, hogy ezen törvényjavaslat, melynek tárgyalásában magam is, mint a bizottság egyik szerény tagja résztvettem, engem teljesen kielégít, mindamellett annak lényegével igenis egyetértek és meg vagyok győződve, hogy annak elfogadása a létező bajokat meg fogja orvosolni. A törvéuyjavaslat az önök kezében van t. képviselőtársaim, azért szükségtelen, hogy részletesen ismertessem; csak három főelvet legyen szabad abból kiemelnem. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik az, hogy a vallásszabadság Magyarországon a törvények korlátai között mindenki számára biztosíttatik; ellenben a vallási meggyőződés, vagy az illető felekezet törvényei a polgári kötelességek teljesítése alól senkit fel nem oldanak. A második lényeges rendelkezés pedig az, hogy a bevett vallásfelekezetek jogai, azoknak önkormányzata továbbá is sértetlenül fentartatik és érintetlenül marad, különösen a római és görög katholikus egyház viszonya ugy az államhoz, mint a római szentszékhez. Végre meghatároztatván a feltételek, melyek alatt új felekezetek alakíthatók, a minister utasittatik, hogy az e feltételeknek megfelelő hitfelekezeteknek a szabad vallásgyakorlatot megengedje. Nem az amerikai rendszer ez, melynek szószólója emlékezetes beszédében Deák Ferencz volt; de minthogy a magyar viszonyokhoz lehetőleg alkalmazott intézkedéseket foglal magában s biztosítja a vallási és lelkiismereti szabadságot, nem haboztam azt elfogadni és benyújtani. T. ház! Az igazságügyminister ur választóihoz intézett nyilt levelében két elvet állított fel, a melyek őt hivatalos működésében vezérelni fogják. Az egyik a jogegyenlőség, a másik a szabadelvtíség. A jogegyenlőség azt követeli, hogy a mi 13 millió polgárnak szabad, az ne legyen megtagadva a többiektől. A szabadelvűség pedig azt kívánja, hogy a lelkiismereti szabadság senkinek kényéitől ne függjön. Ámbár a t. ministerelnökur eddigi kormányzata, eddigi működése nem igen áll összhangban, legalább a mi a tetteket illeti, azon két elvvel, a melyet az xíj igazságügyminister hirdetett, mindamellett legyen szabad reménylenem, hogy a cabinet reconstructiójával más, egészségesebb szellem hatolt be a ministertanáesba. Ha csalódnám, a mi reám keserves volna, akkor, uraim, nem lesz okuk csodálkozni, ha azt, a mit eddig mondogattunk, jövőre is hangoztatni fogjuk; hogy tudniillik a szabadelvű név, a melyet viselnek, nem egyéb üres szónál, üres czégérnél, megfelelő tartalom nélkül : kongó érez és pengő czimbalom. (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) Az 1848-iki törvényhozás felszabadította a földet, fel a jobbágyokat a szolgaság alól, melynek századokon keresztül alá voltak vetve. Rajtunk, uraim, a sor, hogy 41 esztendő múlva felszabadítsuk béklyóiból, a melyeket mai napig visel, a lelkiismeretet. (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) T. ház! Magyarország jó hírneve, a mely mindnyájunk előtt kell hogy becsületben és tiszteletben álljon, arra int, hogy ez intézkedéseket ne halogassuk. A magyar czímerben a türelmetlenség foltja szégyenfolt. Töröljük azt le, hogy fénye messze, a világ végéig sugározzák s a népek milliói tisztelettel üdvözöljék a nemzetet, mely ily szabadelvű irányban kezd haladni. (Élénk tetszés a szélső báloldalon.) & czímerben jobbfelől a hármas bérez felett a kereszt áll. A kereszt a szelídség, a felebaráti szeretet, a megváltás jelképe. Ne engedjük, hogy e fenséges jelvény mellett a türelmetlenség foltja tovább is ott maradjon. (Élénk helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) Kérem a t. képviselőházat, méltóztassék a törvényjavaslatot, melyet benyújtani szerencsés voltam, akár a közoktatási, akár pedig egy külön e végre választandó 15 tagú bizottsághoz utasítani. (Hosszas élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán miniaterelnök: T. képviselőház ! Ha czélom egyszerűen az volna, könynyen, minden reeriminatio nélkül, túlesni ezen