Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.
Ülésnapok - 1887-245
245. országos ttlés május 17-én, pénteken. 1889 45 egyik, mint a másik gazdasági ág emelésére szükségesek. (Általános helyeslés.) A mi magát a halászatot illeti, kétséget nem szenved, hogy az fontos ága gazdaságunknak; de nem lehet tagadni azon körülményt sem, melyet Petrich t. képviselő ur is felemlített, hogy a halászat nem nyújt akkora jövedelmet, mint évekkel ezelőtt. De ez igen természetes, még pedig két tényező közreműködése miatt. Egyik az, hogy a vizek kiterjedése nagymértékben összeszorittatott és ez által a haltenyésztésnek károsodása történt más közgazdasági előny elérése szempontjából. Másodszor a hajózás nagyobb fejlettsége mindenesetre szintén káros hatással van a halászatra. Végre pedig az a körülmény is hatással van, hogy a halászati törvény előbb nem létezett és csak a legutóbbi időben lépett életbe. Mindezek a factorok közreműködtek abban, hogy — a mi kétséget nem szenved — a halászat újabb idő óta hanyatlásnak indult és nem oly virágzó jövedelemforrás többé, mint volt ez előtt. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl) Hogy a halászati felügyelőségnek csak ugy volna ezélja, ha kísérleti teleppel is rendelkeznék, azt nem ismerhetem el, mert a halászati felügyelőnek igen sok más teendője is van. 0 ügyel fel a halászati törvény végrehajtására az egész országban ós igy már ebből a szempontból is ugy az állást, mint az arra szükséges költségeket, melyek a költségvetésben föl vannak véve, szükségeseknek tartom. (Helyeslés jobbfelöl,) Hogy mit tesz a halászati felügyelő, az minden esztendőben tudomására jut nemcsak a ministernek, hanem a minister jelentése által magának a törvényhozásnak is. így történt a múlt évben is; a jelentés be volt advasabból mindenki tájékozást nyerhetett arra nézve, hogy ennek a halászati felügyelőnek az állása mire való. (Ugy van! jobbfelöl.) Petrich Ferencz: A kecskeméti tó is benne van. (Derültség a bal- és szélső balfelöl.) Gróf Szapáry Gyula, földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister: Ha ez a jelentés nem kielégítő, méltóztassék rá megjegyzéseket tenni Én mindenesetre ügyelni fogok — a mint eddig is történt — hogy a jelentés a valóságnak minden tekintetben megfeleljen. Történt ma hivatkozás, szintén Petrich t. képviselő ur részéről, egy folyóiratra is. Először hallottam, hogy ezen Magyarország irányában oly jóindulata közlönyre (Derültség) itt hivatkozás történik azért, hogy annak tanácsa figyelembe vétessék. Ez volt a hivatkozás a „Gartenlaube" - ra. Méltóztassanak megen gedni, de azon tanácsokat, melyeket ezen lap ad Magyarországnak, én részemről nem fogom követni (Helyeslés jobbfelöl) és azt, a mit ez a lap Magyarország iránti köztudomású rosszindulatában (Ugy van!) előterjeszt, irányadónak venni nem fogom. (Helyeslés jóbbfelöl.) A t. képviselő ur felemlítette, hogy ezen lapban közlések foglaltatnak a mintapincze kezelésére nézve és hozzátette, hogy a mintapinczére még ma is tetemes összegek foglaltatnak a költségvetésben. Először köztudomású az, hogy a mintapinczére felvett összeg apa dóban van és minden évben csekélyebb összeg vétetik fel e czímen és igy kilátás van arra, hogy a mintapincze annyira fog fejlődni, hogy fenn fog majd állhatni a maga lábán; de kijelenthetem azt is — hivatkozva ép a múlt napokban történtekre — hogy a mintapincze ügyei most átalakulásban vannak és azért méltóztassanak megengedni, hogy a múltra nézve ne szóljak, hanem a jövőre nézve igyekezzem arra, hogy a mintapincze lehetőleg kifejlesztessék és azon czél, hogy feladatának megfeleljen, eléressék. (Helyeslés jobbfelöl.) Felemlítette épen Petrich t. képviselő ur a rizstermelést is, mondván, hogy nem érdemes erre az országnak évenkint 4500 frtot költeni. Erre először is azon megjegyzést bátorkodom tenni, hogy a rizstermelés nem olyan alárendelt jelentőségű dolog és ha e termelési ágat hazánk egyes vidékein bizonyos mértékben nieghonosítani lehetne, ez igen nagyfontosságú közgazdasági érdek volna. (Helyeslés jobbfelöl.) De nem is áll az, hogy az ország évenként 4500 frtot fordít a rizstermelésre, mert igaz ugyan, hogy ezen összeg van a puszta-péklai rizstermelő telep költségei czímén a "költségvetésbe felvéve, de ugyanezen összeg az ezen telepért fizetett bérlet czímén a bevételek között is előfordul, ez tehát csak átfutó tétel s nem képez az országra megterheltetést. Ezen rizstermelési telep megterheltetéssel jár annyiban, a mennyiben azon telep jövedelmezősége más irányban nem érvényesülhet és ez igenis némi veszteség; de ha egyelőre nem is lehet szó e téren másról, mint kísérletről, ezt minden esetre megérdemli azon fontos termelési ág emelésének érdeke. (Helyeslés jobbfelöl.) A legfontosabb kérdés, mely felemlittetett, a phylloxera-kérdése. Itt először rectificálnom kell egy hivatkozást hivatali elődömre, kiről az mondatott, hogy kilátásba helyezte azt, hogy a szénkéneg métermázsánkint 15 frtnyi árban fog előállíttatni. A mint én tudom a tényállást, hivatali elődöm azt mondta, hogy igyekezni fog azon máilétező gyáron kívül, mely szénkéneget gyárt, egy második gyárat is létesíteni, hogy ez által a szénkéneg ára leszállittassék és ez iránt tárgyalásokat fog folytatni a pénzügyministerrel. Ezen tárgyalások azonban nem vezettek eredményre és azért
