Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.
Ülésnapok - 1887-245
245. országos Ülés május 17-én, pénteken. 1889. 35 Elnök! Fenyvessy Ferencz képviselő ur személyes kérdésben kér szót. Fenyvessy Ferencz: T. ház! A t. előadó ur szíves volt beszédében csekélységemet megnevezni és megtámadni egy közbeszólásért, melyet ha már észrevett, azért akkor inkább elismerését érdemeltem volna ki. Mert miért szóltam közbe? Azért, mert ő beszédjében Hoitsy t. képviselő urat a szomszéd padokra utalta, a melyekről, szerinte, felhangzott az a beszéd, mely a tőkét támadta meg. Az előadó ur nagy tévedésben van. Épen a szomszéd padokon — én jelen voltam — egyetlen hang sem támogatta azt a felszólalást. És ha közbeszóltam, tettem azért, mert én sem helyeseltem azt, hogy százszor is be volt burkolva az a keresztény socialismus elveibe. És ha ráfogja az előadó ur pártunk egyelőkelőtagjára, mondjuk ki, vezérére, hogy ez elveket hangoztatta, igen téved. Olvassa el azt a beszédet, melyben pártunk vezére erről szólott, semmit sem fog abban találni, a mit bárki is, a ki hazája javát akarja, ne oszthatna. E tan, ha nem is áll nyilt ellentétben Komlóssy t. képviselő ur egyik-másik kijelentésével, de attól lényegében egészen különböző. Etán igenis az ország javára van és olyan, melyet a német császár sem átall magáénak vallani. Arra kérem tehát a t. előadó urat, méltóztassék máskor szavaimat nagyobb figyelemre méltatni. (Helyeslés balfelöl.) Hoitsy Páli T. ház! Félremagyarázott szavaim helyreigazítására kérek szót. A t. előadó ur ugy tüntette fel beszédemet, mint ha bizonyos tekintetben a közös vámterület felé közeledtem volna, (Ugy van! a szélső balon) sőt üdvözölt is e téren, mintha én beismertem volna, hogy a közös vámterületen ép oly jól lehet az ipart fejleszteni, mint külön vámterületen. Én ennek épen ellenkezőjét mondtam: azt, hogy önálló vámterület mellett iparunk önmagától fejlődnék, mig közös vámterületen óriási áldozatokat kell hoznunk, hogy csak valamelyes iparunk is legyen. (Helyeslés a siélsö balon.) Gróf Szapáry Gyula, földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister: T. ház! (Halljuk!) Hoitsy Pál t. képviselő ur már tegnap említette és ismételten hangsúlyozta, hogy a kik ipari és kereskedelmi ügyekben felszólaltak, nem tudják, kihez intézzék felszólalásukat. Teljes készséggel elismerem, hogy forma szerint e tárcza érdekeit ezennel én képviselem; de igen természetes az is, hogy jövőre vonatkozó tervekről első sorban nem én szólhatok, hanem hivatva van szólni a kormánynak az a tagja, ki ezen ügyeket vezetni fogja. Én egyébiránt mindazokat az észrevételeket, melyek akár ipari, akár kereskedelmi kérdésekre vonatkozólag tegnap és ma előadattak, a legnagyobb gonddal feljegyeztem és ezen feljegyzéseimet át fogom adni azon minister urnak, kinek ressortjába ezek a kérdések tartozni fognak. A költségvetés tárgyalása alkalmával tett felszólalások kétféle természetűek. Azokra a felszólalásokra, melyek a költségvetés valamely tételére vonatkoznak, kétségkívül mindjárt szükséges a választ megadni, a végből, hogy az intézkedés a költségvetés keretén belül megtörténjék. Ilyen felszólalásokat azonban csak igen kivételesen, vagy egyáltalában alig hallottam. Más felszólalásokban bizonyos kérdések figyelmébe ajánltatnak azon miuistemek, ki ezeket kezelni fogja. Meg vagyok győződve arról, hogy a közlekedési és kereskedelmi minister ur azon ügybuzgóságnál és kiváló érdeklődésnél fogva, melylyel minden rábízott teendők iránt viseltetik, az ezen vita alkalmával elmondottakra a legnagyobb figyelmet fogja fordítani és a mi a kifejezett kívánságokból létesíthető lesz, azt intézkedései körébe fel is fogja venni. (Helyeslés jóbbf"elöl.) Hoitsy t. képviselőur többek között felhozta, hogy a törvényhozás megállapított ugyan kedvezményeket gyárak létesítésére, de ennek semmi eredménye nem volt (Egy hang szélső balfelöl: Aránylag!) és felemlítette, hogy a törvény ezen intézkedései iránt a külföldi vállalkozók bizonyos bizalmatlansággal viseltettek, a mennyiben nem adtak hitelt a törvény szavainak, hanem jöttek felvilágosítást kérni a ministertől s más ehhez értő köröktől. (Halljuk!) Engedelmet kérek, t. ház, én abban, hogy valamely külföldi tőkepénzes, midőn nagyobb vállalatba akarja tőkéjét fektetni, az illető törvény intézkedései mellett, valamint azon felvilágosítások mellett is, melyeket egyesektől kaphat, az illetékes kormány-köreihez is fordul, nem találok bizalmatlanságot a törvényhozás intézkedései iránt, különösen nem látok akkor, midőn az a vállalkozó tudomást kivan szerezni magának arról, hogy azon árú, melynek előllítására a gyárat felállítani szándékozik, azok sorába esik-e, melyek részére a törvényhozás a kedvezményeket kilátásba helyezte. (Helyeslés jobbfelől.) Ha az illető vállalkozó ily czélból, különösen pedig azért, hogy a kedvezményeknek lehető rövid idő alatti megadása iránt magát megnyugtassa, a kormányhoz fordul, ez nem bizalmatlanságn ik, hanem csak saját érdekei biztosításának tekinthető. (Élénk helyeslés jobbfelől.) A mi különben a t. képviselő ur azon állítását illeti, hogy ez a törvény megalkottatott ugyan, de ennek igen kevés eredménye volt, bátor vagyok emlékezetébe hozni, hogy ezen törvény megalkotása óta, tehát 1881 óta, hány gyár alakult meg épen ezen kedvezmények folytán, mert csak igy volt lehetséges a gyárak létesítése. (Halljuk!) Mezőgazdasági szeszgyár 236 alakult, posztógyár 24, gép-, szerszám- és kazángyár 28, porczellán5*
