Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.

Ülésnapok - 1887-244

$4 244. omftgos ülés május 16-ün, csütörtök 5n, 1889. vizi ügyek természetes, helyes társaságba léptek a földmivelési ügygyei. Tehát az egy okszerűbb ügybeosztás következménye volt és én ezért nem oszthatom Vállyi t. képviselőtársam azon fel­fogását sem, hogy ezen beosztás azért volna, hogy a földmivelési érdekek különösen nagyobb figye­lemben részesittessenek ; mert eddig részemről a régi kormányzat azon törekvése ellen, hogy a földmivelési érdekeket a mi viszonyaink közt lehe­tőleg kellő figyelemben részesítse, semmi különös panaszra okot nem látok. Egy földmivelési ministerium felállítása nem­csak nálunk, hanem épen jelenleg Angliában is napirenden van. Angliában eddig nem volt föld­mivelési ministerium s majd rátérek annak okára, hogy miért. Ellenben Francziaországban a föld­mivelési ministerium rendkívül nagy eredményeket ért el. Ha tekintetbe veszszük azon munkálatokat, melyek Francziaországban a kormány közvetlen behatása alatt keletkeztek, a homoktelepítéseket, erdősítéseket, a posványok kiirtását, folyamszabá­lyozást, gazdasági kiállítások rendezését, kis­gazdaságok díjazását, mén- és bikatelepek felállí­tását, az állatgyógyászatot, gazdasági tanintéze­teket, a vándortanítók és gazdasági felügyelők intézményét, akkor azt látjuk, hogy Franczia­országban szükségesnek látták a ministerium be­folyását megalapítani és keresztülvinni. Mondom, Angliában mindez nem történt eddig. És miért nem? Ennek az első oka az angol nép azon valódi szabadságszeretete, hogy mindazt, a mit vagy magán utón, vagy társadalmi utón létesíthet, nem kívánja a törvény békóiba — hogy így fejezzem ki magamat — verni és ez által annak szabad fej­lődését feszélyezni. Ezen szabadság melege alatta közgazdászati viszonyok Angliában csodálatosan fejlődnek. Angliában a társulási szellem és ennek segé­lyével megalakult társulatok és gazdasági egy­letek bőven pótolták azt, a mit másutt a kormány­nak kellett tennie. E mellett azonban a birtok­viszonyoknak is nagy befolyásuk van a gazdasági politika megállapítására. Tudjuk, hogy Anglia kevés kivétellel nagybirtokból áll és hogy általá­ban rendesen megvan a nagybirtoknál a jó gaz­dálkodáshoz szükséges értelem és tőke. Itt tehát a kormánynak nem volt szükséges valami nagy befolyás a jó gazdálkodás emelésére, mert a hol van értelem és tőke, ott mindenesetre az illető saját érdekét felismerve, önmaga fogj a végezni azt, a mit jó gazdálkodásnak neveznek. Franczia­országban ellenben azért tett a kormány annyit, mert nagyrészt, kisbirtokból áll. Nálunk e kett" egyesítve van, mert nálunk vannak nagy-, közép­és kisbirtokok. Ennél fogva nálunk szükséges, hogy a gazda­sági politika mind a két irányban kifejlesztessék. Szükséges mindenekelőtt a szakértelem és a köz­szellem emelése, a mért is én azzal, a mit Vállyi képviselő ur kiemelt, hogy tudniillik a gazdasági egyesületek a kormánynál a lehető jóakaratban részesüljenek, nagyon egyetértek. Nálunk, fáj­dalom, hiányzik a közszellem azon hatályos nyil­vánulása, amely Angliában megvan. Nálunk tehát támogatni kell a gazdasági egyesületeket, hogy üdvös s mindenesetre fontos hivatásukat minél inkább végezhessék. Vannak egyes gazdasági egyesületeink, a melyeket igazán tisztelettel em­líthetünk fel; de fájdalom, a vidéki gazdasági egyesületek legnagyobb része lanyhán és léhán működik. A gazdasági értelem emelésére szolgálnak a gazdasági kiállítások is. Ezek jelentőségét Anglia és Amerika annyira elismerte, hogy ott alig van megye, illetőleg állam, a mely ne igyekeznék le­hetőleg évenkint ily kiállítást rendezni. Nekem egy igen jeles angol gazda azt mondta, hogy ő nem is élhetne már meg gazdasági kiállítások nél­kül, mert azokon tartja folyton evidentiában a gaz­daság fejlődését különböző irányban : a tenyész­állatok, a gépek megismerését, mert különben, hogy kisérhetné figyelemmel azt a gyors fejlődést, mely ép a gazdasági eszközök és állatok javítása terén évről-évre eléretik. Ezért bátor vagyok a gazdasági kiállítások ügyét is a t. minister urnak melegen figyelmébe ajánlani. Angliában magánvállalkozás útján gyö­nyörű kísérleti állomásokat létesítettek, melyek a legkitűnőbb iskolái a gazdaközönségnek. Nem akarom a t. ház figyelmét arra igénybe venni, hogy ezeket részletesen ismertessem, hanem csak rá­utalok arra, hogy e kísérleti állomások hatása azon vidéken a gazdászat fejlesztésére a legszembe­tűnőbb. És minthogy nálunk alig lehet remélni, hogy ilyet a magánvállalat létesítsen, a gazdasági egyesületek a kormány támogatásával volnának arra hivatva, hogy minél tökéletesebben, minél kiterjedtebben létesítsenek ily kísérleti állomásokat. Kétségtelen, t. ház, az, hogy a másik irány­ban — hogy ugy mondjam, a franczia irányban — minálunk már eddig is sok történt, a miről meg­győződhetünk, ha figyelembe veszszük azt az üdvös hatást, melyet a méntelepek és ménes­jószágok kitűnő kezelése az ország gazdasági viszonyai emelésére gyakorolt; ha tekintetbe vesz­szük azt az üdvös irányzatot, a melyet az állat­egészségügy és az állatgyógyászat tekinteté­ben a kormány kifejtett; ha tekintetbe veszszük továbbá azokat a nagy eredményeket, a melyek a culturmérnökség által elérettek, hasonlókép azon igen jeles eredményeket, melyek erdészetünkben, az erdészeti gazdálkodásban constatálhatók és el nem tagadhatók. Elég mindezekre csak röviden ráutalni és rámutatni arra, hogy mi történt a gaz­dasági oktatás terén, bár e tekintetben talán egy kissé eltérek a kormány eddigi irányától, a mennyi*

Next

/
Thumbnails
Contents