Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.

Ülésnapok - 1887-244

$4 244. omftgos ülés május 16-ün, csütörtök 5n, 1889. vizi ügyek természetes, helyes társaságba léptek a földmivelési ügygyei. Tehát az egy okszerűbb ügybeosztás következménye volt és én ezért nem oszthatom Vállyi t. képviselőtársam azon felfogását sem, hogy ezen beosztás azért volna, hogy a földmivelési érdekek különösen nagyobb figyelemben részesittessenek ; mert eddig részemről a régi kormányzat azon törekvése ellen, hogy a földmivelési érdekeket a mi viszonyaink közt lehetőleg kellő figyelemben részesítse, semmi különös panaszra okot nem látok. Egy földmivelési ministerium felállítása nemcsak nálunk, hanem épen jelenleg Angliában is napirenden van. Angliában eddig nem volt földmivelési ministerium s majd rátérek annak okára, hogy miért. Ellenben Francziaországban a földmivelési ministerium rendkívül nagy eredményeket ért el. Ha tekintetbe veszszük azon munkálatokat, melyek Francziaországban a kormány közvetlen behatása alatt keletkeztek, a homoktelepítéseket, erdősítéseket, a posványok kiirtását, folyamszabályozást, gazdasági kiállítások rendezését, kisgazdaságok díjazását, mén- és bikatelepek felállítását, az állatgyógyászatot, gazdasági tanintézeteket, a vándortanítók és gazdasági felügyelők intézményét, akkor azt látjuk, hogy Francziaországban szükségesnek látták a ministerium befolyását megalapítani és keresztülvinni. Mondom, Angliában mindez nem történt eddig. És miért nem? Ennek az első oka az angol nép azon valódi szabadságszeretete, hogy mindazt, a mit vagy magán utón, vagy társadalmi utón létesíthet, nem kívánja a törvény békóiba — hogy így fejezzem ki magamat — verni és ez által annak szabad fejlődését feszélyezni. Ezen szabadság melege alatta közgazdászati viszonyok Angliában csodálatosan fejlődnek. Angliában a társulási szellem és ennek segélyével megalakult társulatok és gazdasági egyletek bőven pótolták azt, a mit másutt a kormánynak kellett tennie. E mellett azonban a birtokviszonyoknak is nagy befolyásuk van a gazdasági politika megállapítására. Tudjuk, hogy Anglia kevés kivétellel nagybirtokból áll és hogy általában rendesen megvan a nagybirtoknál a jó gazdálkodáshoz szükséges értelem és tőke. Itt tehát a kormánynak nem volt szükséges valami nagy befolyás a jó gazdálkodás emelésére, mert a hol van értelem és tőke, ott mindenesetre az illető saját érdekét felismerve, önmaga fogj a végezni azt, a mit jó gazdálkodásnak neveznek. Francziaországban ellenben azért tett a kormány annyit, mert nagyrészt, kisbirtokból áll. Nálunk e kett" egyesítve van, mert nálunk vannak nagy-, középés kisbirtokok. Ennél fogva nálunk szükséges, hogy a gazdasági politika mind a két irányban kifejlesztessék. Szükséges mindenekelőtt a szakértelem és a közszellem emelése, a mért is én azzal, a mit Vállyi képviselő ur kiemelt, hogy tudniillik a gazdasági egyesületek a kormánynál a lehető jóakaratban részesüljenek, nagyon egyetértek. Nálunk, fájdalom, hiányzik a közszellem azon hatályos nyilvánulása, amely Angliában megvan. Nálunk tehát támogatni kell a gazdasági egyesületeket, hogy üdvös s mindenesetre fontos hivatásukat minél inkább végezhessék. Vannak egyes gazdasági egyesületeink, a melyeket igazán tisztelettel említhetünk fel; de fájdalom, a vidéki gazdasági egyesületek legnagyobb része lanyhán és léhán működik. A gazdasági értelem emelésére szolgálnak a gazdasági kiállítások is. Ezek jelentőségét Anglia és Amerika annyira elismerte, hogy ott alig van megye, illetőleg állam, a mely ne igyekeznék lehetőleg évenkint ily kiállítást rendezni. Nekem egy igen jeles angol gazda azt mondta, hogy ő nem is élhetne már meg gazdasági kiállítások nélkül, mert azokon tartja folyton evidentiában a gazdaság fejlődését különböző irányban : a tenyészállatok, a gépek megismerését, mert különben, hogy kisérhetné figyelemmel azt a gyors fejlődést, mely ép a gazdasági eszközök és állatok javítása terén évről-évre eléretik. Ezért bátor vagyok a gazdasági kiállítások ügyét is a t. minister urnak melegen figyelmébe ajánlani. Angliában magánvállalkozás útján gyönyörű kísérleti állomásokat létesítettek, melyek a legkitűnőbb iskolái a gazdaközönségnek. Nem akarom a t. ház figyelmét arra igénybe venni, hogy ezeket részletesen ismertessem, hanem csak ráutalok arra, hogy e kísérleti állomások hatása azon vidéken a gazdászat fejlesztésére a legszembetűnőbb. És minthogy nálunk alig lehet remélni, hogy ilyet a magánvállalat létesítsen, a gazdasági egyesületek a kormány támogatásával volnának arra hivatva, hogy minél tökéletesebben, minél kiterjedtebben létesítsenek ily kísérleti állomásokat. Kétségtelen, t. ház, az, hogy a másik irányban — hogy ugy mondjam, a franczia irányban — minálunk már eddig is sok történt, a miről meggyőződhetünk, ha figyelembe veszszük azt az üdvös hatást, melyet a méntelepek és ménesjószágok kitűnő kezelése az ország gazdasági viszonyai emelésére gyakorolt; ha tekintetbe veszszük azt az üdvös irányzatot, a melyet az állategészségügy és az állatgyógyászat tekintetében a kormány kifejtett; ha tekintetbe veszszük továbbá azokat a nagy eredményeket, a melyek a culturmérnökség által elérettek, hasonlókép azon igen jeles eredményeket, melyek erdészetünkben, az erdészeti gazdálkodásban constatálhatók és el nem tagadhatók. Elég mindezekre csak röviden ráutalni és rámutatni arra, hogy mi történt a gazdasági oktatás terén, bár e tekintetben talán egy kissé eltérek a kormány eddigi irányától, a mennyi*