Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.

Ülésnapok - 1887-252

222 2B2> °rsi!&gos Alés május 25-én, szombaton. 1889. később egy ilyen felekezet nélküli, állami jellegű internátus felállítására hivatik fel a kormány. Hogy mennyire van szükség egy ilyen felekezet nélküli állami jellegű internátus felállítására, azt Visi Imre t. képviselőtársam fényesen kifejtette ; ennek ismétlésébe bocsátkozni nem fogok. Inkább csak azon indokok megvilágítására fogok szorítkozni, melyekből a t. szónokok ezen internátus felállítását perhorreseálják. Királyi Pál igen t. képviselőtársam ellenzi azt gazdasági, politikai és népnevelésügyi szempontokból. A mi az elsőt illeti, ha határozati javaslatom ugy szólna, hogy a kormány hivassék fel arra, hogy ily internatusnnk rögtön való felállítása iránt tegyen előterjesztést, ugy mindazon indokok, melyek gazdasági szempontból felhozattak, tökéletesen állnának és azokban magam is osztoznám. De épen határozati javaslatom azt mondja, hogy majd mikor az állam pénzügyi helyzete annak felállítását megengedi, akkor tegyen ily előterjesztést a kormány és igy az ellene felhozott indok magától elesik. Második indok az, hogy politikai szempontok ellenzik az internátus felállítását, mert politikailag megkövetelhető, hogy a nemzet különböző rétegei együtt neveltessenek és igya nemzeti élet factoral inkább összekapcsoltassanak, semhogy széjjel választassanak. Erre nézve röviden csak csak azt vagyok bátor felemlíteni, hogy az ily internátus felállításának egyáltalában nem az a következménye, hogy a társadalom rétegei egymástól szétválasztatnak, hanem mint első felszólalásomban is kiemeltem, abba tekintet nélkül a születési rangra és a társadalmi rétegekre, mindenki felvehető lesz. Ennélfogva ez az indok is magától elesik. A mi a nevelésügyi szempontot illeti, bátor vagyok a t. házat figyelmeztetni, a mint már első felszólalásom ajkalmával kiemeltem, hogy theoreticus paedagogiai szempontokból, megengedem, lehetne kifogást emelni. Nem is az volt határozati javaslatomnak főczélja, hogy a kérdés ezen szempontból, hanem hogy a gyakorlati igények szempontjából oldassék meg és e tekintetben a képviselő ur semmivel sem tüntette ki annak ellenkezőjét, a mit állítottam; nem bizonyította, hogy ily intézetre szükségünk nincs, midőn ennek hiányában az illetők kénytelenek külföldi intézetekben keresni neveltetésüket és ennélfogva neveltetésük nélkülözi azon magyar jelleget és zamatot, melyet okvetlenül jogunk van megkívánni. így állván azon indokok, melyek határozati javaslatom második részének elvetésére hozattak fel, azt hiszem, hogy azok merőben alaptalanok és azért újból kérem a t. házat, hogy a határozati javaslat második részét is elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) A mi Ugron t. képviselőtársam álláspontját illeti, (Halljuk! Halljuk!) ő mereven ellenzi a határozati javaslat elfogadását, hivatkozván indokolásában liberalismusra, democratiára, sőt még a fekete rémként feltüntetett socialismusra is. Gr. Károlyi Gábor: Elfelejtette, hogy komédia az egész! (Zaj a jobboldalon.) Dániel Ernő: Meglehet, hogy a t. képviselőtársam elfelejtette, hogy komédia az egész, de azt hiszem, ő folytonosan figyelmeztet benifnket, hogy ne feledjük el. hogy bizony sokan komédiát játszanak. (Tetszés jobbóldalon.) T. képviselő ur avval kezdte felszólalását, hogy megvilágította és furcsa szinbe iparkodott helyezni e kérdésnek a parlamentbe való hozását. Megvallom, t. ház, hogy ha a közoktatásügyi bizottság ezen kérdésre jelentésében nem reflectált volna, az talán egyáltalában nem került volna a parlament elé; de ha t. képviselőtársam azt hiszi, hogy határozati javaslatom tenorja és a t. minister ur előterjesztése közt erre vonatkozólag valami ellenmondás van, azt hiszem, nagy tévedésben van. Bátran merem állítani, hogy nemcsak hogy ellenmondás nincs köztünk, hanem felfogásunk tökéletesen összevág. T. képviselőtársam ezen ellenmondást iparkodván kimutatni, feltüntette, hogy mig én azt állítom, hogy az ingyenes helyek teremtése által a legszegényebbek is részt vehetnek ezen nevelőintézetben, a minister ur csak azt mondja, hogy csak tisztességes elemek vehetnek részt. Én e két felfogás között ellentétet nem látok és hogy ha t. képviselőtársam mégis ugy tünteti fel, hogy a kettő közt, tudniillik a szegénység és tisztesség közt] ellentét van, ugy a t. házra bizom, hogy ezen állításból a szükséges consequentiákat levonja. A t. képviselő ur azzal iparkodik bebizonyítani ezen internátus felállításának szükségtelenséget, hogy hiszen, ha ugy akarjuk azt felállítani, mint a minő a Theresianum és a kalksburgi intézet, akkor ez az intézet is azt a káros hatást fogja gyakorolni közéletünkre, a melyet gyakorolnak a Theresianum, a kalksburgi és más ilyen intézetek, a honnan a növendékek, midőn kijönnek, a magyar cultura iránt semmi különös érzéket nem tanúsítanak. Nagyjában elismerem, hogy van némi igaza; bár bizonyos mértékben tú'ozva van, a t. képviselő urnak a Theresianum, a kalksburgi és más ilyen intézetek iránt táplált nézete; de azt hiszem, hogy épen, midőn ezt elismerem és constatálom, csak egy argumentumot hangoztatok arra nézve, hogy mennyire szükség van Magyarországon ily internátus felállítására, hogy elhárittassanak azon hátrányok, a melyek ily Theresianumi, kalksburgi stb. intézetekből származnak, mely szerint azon növendékekben, a kik ily intézetekben nyerik ki-