Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.

Ülésnapok - 1887-252

220 252. országos ülés májas 25-eii, szombaton. 1889. s egyúttal minister is, protestáns alapokból állít fel intézeteket, ő akkor nem a parlamentnek, hanem a conventnek felelős. A mi a convent a ministerelnökkel szemben, az az én felfogásom szerint, ő Felsége a cultusministerrel szemben. (Általános ellenmondás. Zaj. Egy hang: Pedig ez ugy van !) T. ház! Ez az én egyéni felfogásom, jogi nézetem! Ha nincs igazságom, czáfoljanak meg. T. ház! Én ebből indulok ki. S ha én ebből az alapból indulok ki, talán nem lesz állításom merész, (Zaj) midőn kijelentem, hogy nem kellett volna ezt az ügyet sem a szabadelvű clubba bevinni, sem a parlamentbe behozni, hanem előbb el lehetett volna intézni az illető közegekkel s azután tárgyalás alá venni. T. ház! Én nem lehetek megelégedve a Dániel Ernő képviselő ur által benyújtott határozati javaslattal sem és pedig azért, mert határozati javaslatában nem látom semminemű ^arantiáját annak, hogy az a bizonyos finevelő intézet katholikus lesz. E javaslat szerint jellege katholikus lehet, azt biztosíthatják, de a garantiát nem adhatják meg, hogy a jelleg mellett a szelleme is katholikus is lesz. Nekem a jelleg nem elég. Nem elég pedig azért, mert ismerem azokat a gynmasiumokat, azok belszervezetét, melyek a tanulmányi alapból fentartott úgynevezett királyi katholikus gymnasiumok; tudom, hogy azoknak milyen a szelleme, hogy az egyeseket kivéve, nem katholikus, hanem egészen az indifferentismus felé hajlik. Ily viszonyok között én nem tehetem magamévá Dániel Ernő t. képviselő ur határozati javaslatát. És most még egy-két dologra kell, hogy kitérjek. Első sorban, Hock t. képviselő úrral szemben kell, hogy igazoljam a magam álláspontját. 0 feltétlenül pálczát tör az internátus felett; ő kétségbe vonja, hogy internátus mellett ma jellemes, önálló férfiakat lehessen nevelni. Nem akarok hivatkozni, t. képviselőház, előkelő, társadalmilag és politikailag is magas állású emberekre, a kik jellemes emberek és kitűnő hazának és a kik az inteniatusokból kerültek ki, de legjobban megczáfolja a boldogult ministernek azon intézkedése, hogy magukba a képezdékbe és felekezetiekbe is be akarta hozni az internatusokat. Bevallom őszintén, hogy ebben a tekintetben a volt minister ur sokkal irányadóbb még nekem is, mint a t. képviselő ur. De ha már foglalkozom ezzel a kérdéssel, egy kis reflexiót kell tennem Ugron Gábor t. képviselőtársam enuntiatiojára. (Halljuk!) Nagyon helyeslem azt a felfogást, hogy ha az igazi democraticus alapból indulunk ki, nem mondhatjuk ki, hogy abba az intézetbe pap nem jöhet be, csak mint hitoktató. Mert ha kerülnének még ki a katholikus egyházból, mondjuk a szerzetes rendekből, oly tanerők, a minő Szvorényi, Somhegyi, Lutter Nándor, Fehér Ipoly, az ily tanügyi capacitásokat,ezeket már előre törvényhozásilag kizárjuk, hogy tudományaikat egy ily magasabb fokú nevelőintézetben értékesíthetik? Ez, t. ház, nem egyeztethető össze sem a szabadelvűséggel, sem a democratiával. Jóllehet megvallom azt is, hogy tiszta képet tudok alkotni magamnak a democratia és azon áldemocratia között, a melyet újabban felszínre hoznak és félve félek azon nagyszájú democratáktól, bocsánatot kérek, nem czélzok Ugron Gábor t. képviselőtársamra, kinek mai fellépését tisztelem és respectálom, hanem láttam én azt már sokszor, hogy azok a szájhö's democraták, mikor egy aristocratához közeledhettek, örültek, hogy egy kicsit hozzájuk dörgölődzhettek. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ha igy van a dolog, t. ház, legyünk méltányosak, rosszalták önök is azt a küzdelmet, mely Magyarországon meglehetős acut jelleget öltött, mondjuk ki az antisemitismüst, a mely állítólag faj és faj ellen indult meg, akkor rosszalják az osztályok elleni harczot is és ne izgassák fel a népet az aristocratia, a társadalmi osztályokat egymás ellen. Én tisztelem a democraticus érzelmeket és ápolom is azokat, de meghajlok az igazi keresztény fenkelt jellemű aristocratia előtt is. T. ház! Mivel ebben a tekintetben is elfogulatlan állást foglalok el, nem teszem magamévá Dániel Ernő képviselőtársam határozati javaslatát, nem azért, mintha a függetlenségi párt vagy a mérsékelt ellenzék álláspontjára helyezkedném, hanem itt is függetlenül járok el; és a ti ne velő-intézet tekintetében arra az álláspontra helyezkedem, a melyet a katholikus nagy közvélemény elfoglal és mely abban áll, hogy ez a felállítandó finevelőintézet a benyújtott határozati javaslat alapján katholikus intentióknak meg nem felel. Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. Gróf Csáky Albin, vallás- és közoktatásügyi minister: T. képviselőház! (Halljuk!) Még két irányban tartom kötelességemnek röviden nyilatkozni, (Halljuk! Halljuk!) Fenyvessy Ferencz t. képviselő ur határozati javaslatot terjesztett be, melynek értelmében a közoktatásügyi minister utasítandó, hogy a közoktatási tanács és szakférfiak meghallgatása után vegye fontolóra, vájjon nem lehetne'e a görög nyelvet a középiskolákban a rendes tantárgyak sorából törölni. Méltóztatik emlékezni arra, hogy a vita kezdetén tartott felszólalásomban, az egységes középiskoláról szólva, azt mondottam, hogy ez egységes középiskola létesítését tartom az elérendő czélnak. (Helyeslés.) Hozzá tehetem most, a mit más helyütt