Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.
Ülésnapok - 1887-251
194 ^> országos ülés május 24-én, pénteken. 1889. küzdeni ma és mig élek. (Élénk helyeslés a szélső báloldalon.) A hazát szeretni forrón és melegen én is kötelességemnek tartom, de nem látom a minister ur által említett józan észt abban nyilvánulni, hogy mikor a nemzeti genius előtt meghajlunk, ugyanakkor azt a német tannyelv behozatalával arczul ütjük és a magyar faj magyar gyermekeit, mert magyarnak születtek, büntetésül oda dobjuk, hogy birkózzék azon czél nehézségeivel, a mely a gymnasiumokban — igénytelen meggyőződésem szerint — mint ezt be fogja bizonyítani a jövő, elérhető nem lesz. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) A mi már a minister ur azon kijelentését illeti, hogy az autonóm iskolák hatóságaihoz is meg fogja e rendeletet küldeni, erre vonatkozólag megjegyzem, én nem tudom, mit fognak határozni azon iskolákat fentartó hatóságok. Erre vonatkozólag tehát nem nyilatkozhatom; de igenis fájdalommal győződtem meg arról, hogy itt nem az a hang volt más, melyre a t. közoktatásügyi minister ur hivatkozni méltóztatott, vagyis nemcsak a rendeletnek régi és mostani nyelve különbözik, hanem a kéz más. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélső balon.) És mert a kezet kellő időben megismertük, vigyázni fogunk, hogy hazafiúi kötelességünknek mi is eleget tehessünk. (Hoszszas élénk helyeslés a bal- és szélső balon.) Beőthy Algernon jegyző: Dániel Ernő! Dániel Ernő: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn előre kijelentem, hogy a költségvetés jelen tételét elfogadom, engedelmet kérek a t. háztól, hogy becses figyelmét néhány perezre igénybe vegyem. (Halljuk!) Teszem pedig ezt azért, mert ugy vagyok meggyőződve, hogy a közoktatásügyi hizottság jelentésének egy része olyan közleményt foglal magában, mely közoktatásunk fejlődésére nézve különös fontosságú és megérdemli, hogy vele, habár csak röviden is, foglalkozzunk. (Halljuk! Halljuk!) Ertem a közoktatási bizottság jelentésének azon passusát, melyben tudomására hozza a t. háznak, hogy a budapesti II. kerületi kath. főgymnasiummal kapcsolatosan egy internatussal összekötött finövelde felállítása van czélba véve. T. ház! Midőn erre a tárgyra rátérek, érzem, hogy ez iránt csak bizonyos nehézséggel és óvatossággal lehet nyilatkozni; mert a mint értesültünk, ezt az intézetet minister ur a tanulmányi alapból szándékolja felállítani, tehát oly alapból, melynek jogi természete eldöntve még egyáltalában nincs (Ugy van! Ugy van!) és a melynek kezelése a királynak mint legfőbb kegyúrnak van fentartva, ki azt megbízottja által egy erre kinevezett bizottság ellenőrzése mellett gyakorolja. így állván a dolog, az a kérdés, vájjon helyes-e a tanulmányi alap felhasználása erre a czélra, azt hiszem, a t. háznak tanácskozási köréhez nem is tartozik, (Igaz! Ugy van!) ha csak az illető factoroknak ama jogkörét, melynek megerősítéséhez a törvényhozás összes factorai, habár csak hallgatag is hozzájárultak, megsérteni nem akarjuk. (Helyeslés.) De, t. ház, nézetem szerint mégis kiterjedhet fejtegetésünk erre a tárgyra, habár csak ennek mellékes kérdéseire nézve is és pedig nézetem szerint foglalkozhatunk először azzal a kérdéssel, vájjon e finöveldének felállításával nem teremtünk-e oly praecedenst, mely a tanulmányi alap jogi természetének végleges eldöntése iránt bármily mértékben praejudiciumot képezhetne; s másodszor megbírálhatjuk épen az államnak a közoktatás terén való fő felügy életi jogánál fogva azt is, vájjon ezen intézetnek felállítása összhangban van-e általános közoktatási politikánknak amaz irányával, melyet a törvényhozás már évek előtt elfogadott és szentesített. A mi, t. ház, az első kérdést illeti, bátran merem állítani, hogy ezen fineveldének felállítása semmiféle praejudiciumot a tanulmányi alap jogi természetének miképi eldöntésére nézve nem képez és nem képezhet azon törvényes axiómánál fogva, hogy „quid quid accessorium, sequitur principale suum". Tehát nem az accessorium jogi természetének eldöntése fogja elhatározni a principale jogi természetét, hanem megfordítva: a principale jogi természetének eldöntésével egyszersmind az accessorium jogi természete is el lesz döntve. (Helyeslés.) Egy szóval, hogy ez a finevelde ugyanabban a sorsban fog részesülni, mint maga azon alap, a melyből felállíttatik. A mi pedig a második kérdést illeti, ama nyilatkozat után, melyet a t. minister úrtól e házben hallani szerencsések voltunk, egészeu határozott ítéletet formálhatok magamnak. Kétséget nem szenved ugyan, hogy miután ép a tanulmányi alapból állíttatik fel az intézet, kapcsolatosan a II. ker. katholikus gymnasiummal, névleg a katholikus jellege ennek az intézetnek meg lesz és nem is lehet más. De miután azt hallottuk, hogy ezen intézetbe felekezetre való tekintet nélkül mindenki felvehető lesz, hogy a más felekezetű növendékek számára hitoktatókról is kellőképen lesz gondoskodva, bátran el merem mondani azt, hogy ez az intézet csak névleg lesz felekezeti intézet, lényegére nézve azonban oly állami jellegű intézet lesz, a melyben a legérzékenyebb felekezeti féltékenység is terjes megnyugvást találhat. Tekintve továbbá ama körülményt, hogy a felvétel bizonyos születési ranghoz kötve nincs, hogy azon díj, mely a felvételért jár, túlmagasnak egyáltalán nem mondható, sőt hogy bizonyos alapítványok teremtése által ingyenes helyek is létesíttetni fognak, minélfogva a legszegényebb
